Menyek és vejek, a segítségeteket kérném (beszélgetős fórum)

én átérzem a problémáját.

nem a segítségről van szó..hanem a kotnyeleskedésről.

mikor együtt lakik az ember a szüleivel vagy a párja szüleivel akkor úgy alkalmazkodnak egymáshoz,hogy az jó legyen mind két félnek....de mindenkinek szüksége van egy kis magánéletre..hogy azt csináljon ,amit szeretne és akkor amikor szeretné..

szerintem kell az önállóság,a szabadság.

menni kell ,szeretni kell a gyereket..de húzzanak határt.

gondold csak meg..alszol vasárnap és valaki csörtet,hogy ti még alusztok?és csak reggel hat óra van...mert ilyen is van..

na ez a nem mindegy!

Hát elég szomorú hogy ezért ágynak esett,mert akkor valóban nagy baj van!Ez lenne a zsarolás?? :DD Kicsit furán fogod fel a dolgot!

Ez a szoptatási dolog is...na hát engem nem tudna zavarni az anyósom legfeljebb ha be akarna segíteni benne az unokájának :D :DD

A családtag fogalma relatív,van akinél ezt jelenti és szerintem a menyecskke is akkor mehet hozzá amikor csak akar.Na mindegy is ki így látja,ki úgy,én nem akarok vitázni,de helytelennek tartom hogy egyesek gonoszságra bíztatják a topic indítót és arra sarkalják hogy a férjével is rúgja össze a port.

Szintén baromságnak tartom azt állítani hogy a nagypapa el akarta rabolni a gyereket,ez nagy fokú ostobaságra vall,mert ilyen nincs,a család az család.Ha a papa és a mama elfogadták-befogadták szeretettel a menyecskét úgy hogy családtagként bánnak veleakkor ez fordítva is evidens.

semmi mást nem szeretnél ,mint a normálisságot.nem kell érte szégyenkezned..

ha már meg a lehetőség,hogy az ember külön lakjon éljen külön is.

a szabadság kell neked..és nem a szülői felügyelet..

hát igen..a szülői felügyelet korából már kinő az ember egy idő után.

Képzeld el mi lenne ha egy házban kellene élnetek vele? :D Értem én hogy miről beszélsz,mindössze annyit mondtam,hogy eszt szépen és jó szívvel is el lehet intézni,nem úszítgatásokkal.Szépen meg lehet köszönni az eddigi hozzátok való nincs mit,és elmondani hogy mostmár eléggé erősnek érzed magad abban hogy helyt állj a házi munkában,a kerti munkában és a többi.De azokra ne hallgass akik ezért még a férjeddel való viszonyodat is megkérdőjelezik!Csak okosan! :D

Amit itt felsoroltál nem olyan nagy probléma hidd el,az hogy étkezés közben felállsz és kikíséred?! :D Ilyet nem is írtam volna le.

Nyugodtan grasszálhatsz előtte bikiniben,a saját házadban.Az én fazekamba nyugodtan pisloghatna,még meg is kínálnám :D :D

Hidd el,az életben sokszor lesz még rá szükséged,úgyhogy addig örülj amíg van,és használd ki a lehetőségeket! ;D

Én csak szeretnék a saját házamban meztelenül aludni, nyugodtan. Főzni magunknak anélkül, hogy a fazekamba belepislognának. Kifeküdni napozni. Étkezni úgy, hogy ne kelljen kikísérni közben senkit. Leülni a számítógéphez délután, beszólások nélkül, hogy mért kell annak mennie? Bugyiban lenni itthon nyáron, a térdnadrág meg a topfelső helyett.

Már túlvagyunk a szopizós időkön, de szerettem volna szoptatni a gyerekemet.

Nem azt szeretném elérni, hogy egyáltalán ne jöjjön, hanem hogy ritkábban (általában ő délelőtt jön, délután meg vagy apósom, vagy együtt). Jöjjön hétvégén, amikor itthon van a párom is.

Ha nem vizitelne le minden nap, akkor mi is átmennénk hozzájuk hetente egyszer biztosan.

Nem rossz ő, és imádja a fiamat is (4. unoka), csak nem érzem a házunkat Otthonomnak, mert mindig mindenhez van köze, mindenhol mindig itt van, és az a sok. Hogy wc-re menni is egy rettenet, mert úgyis ki kell ugranom onnan is... Vagy néha arra ébredünk, hogy kopog az ajtón, hogy jajj, még alszotok?

Ez nem tetszik. Ezt kellene megköszönnöm?

Hozzám az anyukám sem jön ellenőrizni és nem mászkál be a lakás különböző szobáiba csak úgy, pl... hálószoba...

És megbeszélés nélkül sem állítana be csak úgy, soha. Szerintem ezek a legalapvetőbb szabályok, amik egy családban is jelen vannak, meghagyni mindenkinek a privát szféráját. És azért lássuk be, egy külön házasság külön háztartással már bőven túlmutat ezen.

Én nem mondom, hogy a gyerek tulajdon. unokázzon. Úgy, ahogy az anyukának jó. Ugyanis ő tölti neveli, ő ismeri a bioritmusát, a szokásait, nyilván és egyáltalán, ő felel érte.

Lehet, hogy az anyós jót akar, én nem tudhatom, de a megvalósítás annyira bicskanyitogató, hogy én nem is tudnám így eltűrni. Ahogy gondolom te sem örülnél neki, ha bármely rokonod hívatlanul beállítana és végigtrappolna a házon, hogy mit főztél, rend van-e, mit csinálsz, és ezt esetleg nonstop minden nap...? Neked tetszene?

Nem egészen. A család fogalma és a családtagság SEM azt jelenti, hogy kulcsa van a házhoz, ki-be jár minden nap, nem engedi SZOPTATNI nyugodtan a kismamát, kavar a háta mögött, mindenbe belenéz és ellenőriz stb.

Ezek mind-mind tapintatlan, ostoba, rosszindulatú megnyilvánulások.

Nem olvasta d a zsarolást?! Érdekes. MINDENKI olvasta, hogy egyszer próbálta meg az indító elmondani a véleményét, a drága mama napokra ágynak esett a szívével.

Valóban? :D az nem lehet hogy éppenséggel Te látod elferdelferdült szemüvegen keresztül az egészet?Nem olvastam sehol hogy zsarolásról lett volna szó,sőt!állítólag világ legjobb anyósa volt!

Nem lehet az,hogy a menyecske kezdett el hirtelen mindent más szemmel nézni-látni,amint megszületett a gyerek?Hm? Alida amit leírt az nagyon szép,mind emellett a lányával való kapcsolatáról írt és nem a menyéről.

A szóban forgó anyós szerintem azért ilyen,mert teljesen úgy fogadta el a menyét,mintha a saját lánya lenne.Tehát be lett fogadva rendesen a férj családjába,így családtagként viselkedik vele,és nem mint egy idegennel.Szerintem erről van szó.

A gonosz anyósok általában hátulról tesznek alá,nem szemtől-szembe és ilyen módon.

Szerintem teljesen egészségesen viselkedik,akkor lenne baj,ha a menyét nem fogadta volna el és le se kakkantaná hogy mi van velük.Megtehetné azt is,hogy nem bajlódik elvégre neki már pihennie kéne és vígan unokázgatni.Még egy dolog amit tévesen látsz: A gyerek nem tulajdon!Még az anyja sem tarthat rá jogot ezen a módon,és nincs joga eltiltani a nagymamájától!

Most van egy kis szabadidő, bár nem volt még vizit...

Tehát ez a dolog már több, mint két éve húzódik. Eddig reménykedtem, bíztam a változásban, most viszont úgy láttam, nem bírok el velük, ezért is írtam ide.

Havonta 1-2szer vasárnaponként a család össze szokott ülni ebédre náluk, szerintem a következő meghívást el fogjuk fogadni. Előtte leülök ide a géphez, és ismét elolvasom az összes hozzászólást, erőt merítek belőle, úgy érzem, sokat segítettetek nekem a véleményetekkel, tanácsotokkal. Most látom a kiutat, megpróbálok leülni az egész "klánnal", és szép szavakkal elmagyarázni a gondokat. Bár ahogy elnézem, a párommal itthon meg kell majd emiatt vívnom a saját harcunkat, ha a szüleinek elmondom a gondjaimat, aggályaimat, biztosan felvetődnek majd a kérdések, hogy: ezt miért kellett?...Most jobban érzed magad?...Stb. Jó pár heti veszekedést elindítok ezzel valószínűleg, és sajnos, egymagam szállok ringbe anyóssal, apóssal és lehet, hogy a párommal is.

Érdekes lesz, de nagyon bizakodom.:)

Okosan és jószívvel mindent meg lehet oldani.

Kicsit túl turbóztad magadat ennyi az egész.Mások azért nyavajognak hogy az anyós le sem sz@rja a gyereket,nem segít semmit pedig anyuka majdnem belegebedt a tejlázba,stb, stb.Erről ódákat írogatnak :D

Mi lenne ha pl;lazítanál? Az anyósod szereti az unokáját ennyi az egész.Miért akarod ezért elüldöztetni a férjeddel a saját anyját?Ez nem tulajdonolás akar lenni? Sokkal ötletesebb dolgok is vannak a bajok megoldására,A helyedben én kedvesen megköszönném neki hogy ennyit áldoz ránk a drága idejéből,megköszönném mosolyogva a jó tanácsait (nem jelenti h meg is kell fogadni!)

Néha a kezébe nyomnám a gyereket és azt mondanám,most egy kicsit el szeretnék menni a fiával dizsibe vagy valahova kikapcsolódni,megtenné e hogy vigyáz addig az unokájára? :D Sőt!Tovább megyek;még tanácsokat is kérnék tőle és megmutatnám neki hogy fontos a véleménye!Ettől nem halnék meg,lenne egy nagyon aranyos mindenre kész anyósom akivel bármikor bármit meg tudok beszélni.Nem ajánlom hogy a férjedet ellene úszítsd,ez gonoszság tetőfoka!Inkább élj a józan eszeddel,csak rajtad áll,hogy minden rende jöjjön!Mondom,a helyedben én örvendenék hogy olyan anyósom van,akinek mindenre kiterjed a figyelme,főleg hogy az én dolgomat akarja megkönnyíteni!A gyereknek pedig semmi hátránya nem származik,legalább van egy szerető nagyija, :D Hát nem kár lenne szétrángatni a családot?

Amit itt leírsz azt kell a férjednek elmondani, és ha kell menj utána a műhelybe vagy ahova éppen elvonul előled.

Ez az elvonulás is azért van, mert szerintem tudja lényegében Neked van igazad, csak fél ezzel szembe nézni.

Nyíltan mond meg neki, hogy szeretnél Te a gyermeketek édesanyja lenni, és kezd eleged lenni, hogy az anyósod mindenbe bele akar szólni.

Ez a gyomorgörcs nem is fog elmúlni,saját tapasztalat.:-(

Igaza van annak,aki szerint meg kellene anyóssal nyugisan beszélni. De van akivel egyszerűen nem lehet! Mi ezerszer próbáltuk, még a saját fiát sem hallgatja meg. Ilyen emberrel hogyan beszélsz?? Bármit próbálunk jelezni felé,rögtön támad,megsértődik,hetekig nem hajlandó szóba állni velünk,aztán meg azért cirkuszol,hogy szerinte minden döntésből kihagyjuk...

Nálunk most az aktuális cirkusz tárgya az,hogy külföldről hazamegyek szülni és a szüleimnél fogok lakni,hogy legyen segítségem,mert van egy kisfiam. Szerintik az ő beleegyezésük is kellett volna hozzá. 30 éves vagyok, családanya. Ők nem is akarnak segíteni,megmondta. Mióta kell az anyós engedélye hozzá,hogy hazamehessek a szüleimhez és egyáltalán szülni???

Az ilyen emberekkel mit lehet kezdeni?

Sosem tekintettem a páromat a tulajdonomnak. Mindkettőnknek megvan a saját kis természetünk, ez tény, hisz nem vagyunk egyformák. De ha az én anyukámmal van gond (aki kb. két hetente jut el hozzánk, amikor éppen lábra tud állni a betegsége miatt), türelmesen meg kell hallgatnom a páromat, és odaállok édesanyám elé, és megbeszélem vele a dolgokat. Ő ehhez képest már az első mondatom után bezárkózik a műhelybe vagy kimegy a kertbe, mostanában nem hallgat végig. Anyuka pedig jön, jön, jön...

Hogy miben is változott a mama? Hogy folyamatosan jön. Itt van. Ő megmondta. Ezt ne ide tegyem. Ezt minek veszem meg a gyereknek? Minek megyünk AT..-ra(anyumhoz)? Ilyen apró dolgok miatt. Beleszól a kapcsolatunkba, a kertrendezésbe, a gyereknevelésbe.

Hogy mit együnk, mit csináljunk. Ha a párom szabadságon van, máris menni kell hozzájuk segíteni, holott anyukám, aki javarészt felállni sem mindig tud, nagyobb szüksége lenne ránk.

Ezek okoznak fejtörést nekem. Amikor meglátom, érzem, hogy a gyomrom görcsbe rándul és hanyingerem van. Hogy ugyan most mibe köt bele?

:D HA kis híján belehal, akkor a válás nem lehet rosszabb. Arról meg semmit sem tudok, hogy mit gondol a férjéről, de az biztos, hogy ha továbbra is az anyjának ad igazat, a fórumnyitó tutira megutálja, kiábrándul, innentől kezdve sima ügy. Anyós a gyerek születése után lett ilyen. Szerintem ez valami "tikk" mint valami elmebetegségnél. Megjelenik unoka és behülyül. Aztán beszűkül (a fiam az unoka) és álmatlanul forgolódik és bosszút forral,(kitalálja a hazugságot, megsértődik) ilyen állapothoz már csak az hiányzik, hogy az anyós lihegve, véreres szemmel, csorgó nyállal rontson a lakásba (ja ki is tépte az unokáját anyja kezéből :) ) ordítva, hogy az unokám és a fiam az ENYÉÉM bruárhhh. LOL

Szerencsére annyi előnye van az anyukának, hogy anyósék napokra besértődnek :) erre lehet építeni.

Azzal a ténnyel amit te írsz, hogy tessékelje ki a férje anyját, vitázzon, hangolja ellene, egyet érne el a fórum indítója, méghozzá a biztos válást.

Nem x év után kell ezt elkezdeni ilyen hirtelen meghozni ezeket a drasztikus lépéseket.

Ezt már a gyermek születése előtt kellett volna megbeszélni a két félnek, hogy egyik nagymama, nagypapa se járjon feleslegesen naponta a nyakukra.

Normális hangnemben ezt meg kell beszélniük a férjnek és feleségnek és közölni az anyóssal 6 szemközt.

De azt is úgy, hogy ne legyen sértődés és egy életre való eltávolodás. Mert azért a szülőkre mindig szükség lehet.

Mint többször említettem már, röhejes, hogy minden topicban azonnal személyeskedsz, mert nem bírod ki és nem, nem érdekel az érdektelen személyed és nem, nem megyek bele az általad oly görcsös élvezettel preferált tyúkketrec-harcba. Nem, erre sem fogok reagálni :D

Pusztán megválaszoltam az ismételt beszólogatásod, méla unalommal.

Nagyon jó olvasni,hogy ilyen emberek is vannak.

Nagyon büszkék lehetnek a gyerekeitek rátok.

A babával kapcsolatban nem tudnád a védőnő segítségét kérni? Általában nagyon segítőkészek,mindent elmagyaráznak amire szükség lehet,és bármit lehet kérdezni tőlük.

Anyóssal kapcsolatban...,talán el kéne neki magyarázni,hogy ő már felnevelte a gyerekét,vagy gyerekeit,ő a ti babátok,és ti vagytok a szülei,ti akarjátok nevelni.

A párodnak is a sarkára kéne állna.Az én anyósom is ilyen volt,mindenbe beleszólt,visszagondolva tudom,hogy jó akart,de akkor én sem szerettem.Fontos nagyon,hogy meg bírjátok beszélni a dolgokat.A pároddal kéne először beszélned,hogy a tejed is emiatt apadt el,mert stresszelsz,idegeskedsz.Aztán ketten együtt álljatok oda anyós elé,és mondjátok el neki,hogy nektek nem jó,hogy állandóan ellenőriz benneteket.Felnőttek vagytok,az életeteket ti akarjátok élni.

Hogyan fogod elmondani a kicsidnek,ha nagyobb lesz,hogy a nagyi csinált mindent körülötte?

Mi egy helyen laktunk.Nálunk elköltözéshez vezetett a harcias természetem,a párom kitartott mellettem.Nálatok nem kell ennek lennie.Nagyon fontos a megbeszélés.Remélem siekrül úgy megállapodni,hogy ne veszekedés elgyen,de anyós megértse,hogy elég csúnyán belemászik a ti életetekbe.