Látom, érzékelem, hallom a szellemeket! Te is tapasztaltál? (beszélgetős fórum)
Szia Piroska!
Ezt én is sokszor éreztem, hogy éjszaka például valaki leült az ágyamra vagy éppen mozgott rajta sőt mint a fórum elején írtam sütésközben valaki érzékelhetően megfogta a vállamat. :-) Szívesen beszélek ezekről a dolgokról bárkivel! :-)
Nem olvastam el az előzményeket de azt mondjátok a tükörnek köze van a szellemekhez? Ezt higgyétek el ez téves hit ugyanis ha példát veszünk sokat alszok unokatesóméknál mostanában nincs az egész lakásban tükör csak a fürdőben és minden este járkál valaki. Szinte pontosan mindig ugyan akkor. :-)
Vannak jó szellemek és rossz szellemek de ez nem azt jelentik, hogy veszélyesek ránk, vannak olyanok is akik szeretnek szórakozni az emberekkel és olyanok is akik csak figyelnek minket és nem csinálnak semmit se. :-) Ez egy jó tanács azoknak akik találkoztak vagyis éreztek nem túl barátságos szellemekkel és ezt honnan lehet tudni? Amikor azt érzed valami rossz van veled ill. érzed hogy nem vagy egyedül és érzed hogy valaki ott van de nem túl jó ezt mindenki maga érzi de elküldeni egyszerű de fontos, hogy nem szabad félni tőlük ha ilyen esettel találkoztok próbáljátok ki, hogy egy csodálatos képet képzelsz magad elé és ami neked a legjobb és elfog tűnni ez tapasztalat.
Az én törpöm is egy éves és sokat csinálja ezt amit írtál..hogy mutat az ajtóra ás ő -zik:)
Eddig csak azt mondtam, hogy igen ott az ajtó. Aztán ki tudja ő mit lát:)))
huh, nálunk be van tükrözve a szekrényajót a hálóban, majdnem egy egész falnyi a nagyságuk...
Én kétszer érzékeltem furcsát, amire rögtön azt gondoltam, ez valami szellemi lény lehetett- és nem mellékesen rögtön az apám jutott eszembe, aki 16 éve halt meg, pedig nem érint mélyen a halála (öngyilkos lett)
Szóval mindkétszer félálomban voltam. Első alkalommal csak furcsa érzésem támadt, mintha besűrűsödött volna a levegő és azt éreztem valaki van a szobában. Felriadtam, érzés elmúlt.
Másodjára szintén ez az érzés jött és hallottam, (sőt éreztem is), hogy valaki belesuttog a levegőbe hogy "hello". Igen, éreztem is, súly lett a szavaknak. Szintén felriadtam, furcsa érzés tovatűnt.
Nekem rögtön az ugrott be, hogy apu meglátogatta az unokáját.
Na, ma meg olvasgattam ezt a fórumot, kisfiam aludt. Amikor felébredt, bementem érte, kicsit még összebújtunk az ágyban. 1 éves. Mutogat az ajtóra, mondom neki ajtó. És elkezd vigyorogni, meg integetni. Mintha valaki kiment volna. :)
Szia! Ez így van de valaki még felnőttkorban is látja a szellemeket és érzékeli őket ez azoknál az embereknél fordul elő akikből nem nyomták el ezt az "érzést..."
Basszus... az fix hogy ezek után megfordítom a gardrób tolóajtóját amin a tükör van...
Soha eszembe nem jutott eddig, hogy az zavar az alvásban, de ma biztos ezen fogok kattogni egész este.
Én is oaranormális vagyok, így hiszek is benne. :) Na ezért nem kéne ilyen fórumokat olvasgatnom :D
Örülök ha segíthettem, hogy nyugodtabbak legyenek az éjjelek:)))))))))
én már akkor sem tűrtem tükröt a közelemben,amikor még nem is hallottam ilyenekről.egyszerűen rossz érzésem volt tőlük.el sem tudtam képzelni,más hogy tud olyan szobában aludni ahol pl tükrös gardrób van :))
Korábbi hozzászólásodban olvastam a tükrökről és a tükröző felületekről.Azóta éjjelre takarom őket a hálóban.Nincsenek már olyan nagyon élénk álmaim.De rossz tapasztalatom nem volt eddig se.Csak az állandó álmodás és az álmok intenzítása volt furcsa.
Nagymamám halálakor tört rám ugyanígy - bár nem film közben - a sírhatnék. Utóbb kiderült: épp a halála percében kezdődött, és amint megtudtam a rossz hírt, abbamaradt: megnyugodtam.
Én is takarom otthon az előszobai tükröt, mert este ha sötétben járkálok (pölö wc) el kell előtte mennem és hát nem egy kellemes érzés, ráadásul egy sötét ffi szinte teljesen magáénak képzeli és mellette áll, gondolom őrzi. A kis tükröt mindig lefordítva elrakom a fiókba, a fürdőszobai nincs takarva egyedül, de oda csak fürödni járunk meg mosni, de ha az is zavarni fog biztos kap egy kendőt. :) Én kezdetektől fogva így csinálom és szerintem így is fogom, de a szokás úgy tudom a zsidó hagyományokból gyökerezik. Pár keleti lakberendezési üzletben már láttam nagyon szép faragott fa falitükröket amiknek kis áttördelt anyagú ajtójuk volt, mint egy ablaknak és ha bezárod akkor nem látod magadat a tükörben. Ha kinyitod meg nagyon impozáns, hangulatos, mint egy zsalugáteres ablak. Szerintem egyszer benevezek egyre, addig marad a színes kendő. (a fekete nagyon véd, de olyan lehangoló is)
ilyen nekem is volt,épp valami esti filmet néztünk anyuval és a nagynénémmel,amikor csak úgy rámjött a sírás,kimentem a teraszra és vagy 10 percig csak zokogtam. fogalmam sem volt mitől lehetett,még a film is vígjáték volt,nem az hatott így :)
kb 1 óra múlva érkezett a telefon,hogy apu hugának meghalt a férje (közeli kapcsolatban voltunk velük picikorom óta) ,pont akkor amikor a sírásrohamom volt.
Meg azt is mondják, hogy a babák egy bizonyos korig látják a szellemeket..mikor a távolba révednek és esetleg mosolyognak, gagyognak az nekünk úgy tűnhet, hogy a levegőbe csinálják. Állítólag meg nem! Beszélgetnek velük...
Van egy ismerősöm aki látja az aurákat. Eljött hozzám és beszélgettünk, megnézte a lakást. Bement a hálóba (ami ma már baba-szoba) és csóválta a fejét. De nem akart mondani semmit. Kérdeztem tőle, hogy a tükör?? Azt mondja : igen!
Elmeséltem neki a történetemet a fiúval és a férfival.
Azt mondta: Azokon keresztül járnak a lelkek, mert az éjjel valamiféle energiát bocsát ki...Már nem emlékszem pontosan hogy mondta. Szóval van benne valami hogy le kell takarni őket! De hogy meddig????
a tükörről jut eszembe! mit tudtok aról hogy ha egy családtag meghal le kell takarni a tükröket, meg ami fényes vagy tükröződhet... ? ezt meddig kell így hagyni?
Leírom én is a történetemet!
Kislány koromban is történtek velem furcsa dolgok, pl aludtam és arra keltem fel, hogy valaki megütötte a hátam. Na gondoltam, biztos a bátyám szórakozik velem, és gyorsan felültem, hogy elkapom: senki nem volt a szobában...
Egy másik eset: egyszer felkeltem éjjel és az ajtóban egy nő állt hosszú fehér köntösben. Nem féltem. Vissza is aludtam. De láttam mindent tisztán. Tudtam, hogy anyám nem lehetett de azért reggel megkérdeztem: ő volt-e a szobámban, mire ő közölte, hogy nem!
De a félelmetesebb dolog itt az új lakásunkban történtek. Éjjelente sorra felkeltem és az ágyam mellett, előtt egy magas férfit láttam. De sokszor-sokszor. Annyira megszoktam, hogy nem is foglalkoztam már vele. Magas vékony pasi volt. Aztán feltűnt egy kisfiú is. Neki rövid haja volt és csíkos pulcsija. Ő sem akart semmi különöset, ott állt vagy járkált!
Őt is megszoktam!
Volt, hogy felkeltem és láttam a fiút, átfordultam a másik oldalamra és aludtam tovább. Se hang se semmi nem volt soha!
Párom szinte minden éjjel ébresztett engem, mert szinte ziháltam..én ezekre soha nem emlékeztem. Vagy felültem az ágyban és jajogtam! Aztán aludtam tovább.
Nálunk volt egy tükör a szoba ajtóba beépítve. Szerintem ŐK ezen keresztül járkáltak át!
Aztán teherbe estem, az a szoba lett a babaszoba, az ajtóról eltüntettük az üveget és nincs semmi probléma azóta!!!
sziasztok,en is szeretnem megosztani a tapasztalataimat.Nekem altalaban almomban jelennek meg a szellemek,edesanyam 7eve halt meg,megolte az apam.:( szoktam latni almaimban,amikor legutobb vele almodtam napokig sirtam,mert feltem. Almomban a kislanyom elkezdett sirni,kinyitottam a szoba ajtonkat es meglattam az anyukamat az en kontosombe(mindig kontosben volt otthon,amikor elt)a kislany a kezeben es ledobta a lepcsore.Nagyon ideges lettem es kiabaltam,hogy miert csinaltad?es azt mondta erre,hogy mar ugy sincs sok neki,es elment.:(((((
par napja meg almomba a kisfiam atjott hozzank a szobaba es ideges lettem,es atindultam a szobajaba aludni,de az ajtonal elkapta valami a labamat es lerantott a foldre,es huzott vissza az agyhoz.Nem tudtam szolni a paromnak,egyszeruen nem jott ki hang,probaltam utni a falat de valahogy az sem ment,aztan valahogy felkerultem az agyra es ott aludt a parom es a kisfiam,de nem tudtam felkelteni oket.
Egybol felkeltem,es remegtem,nem is mertem visszaaludi.
Mar probaltam felkeresni valaki aki tud nekem segiteni,beszelni az anyukammal is,sajnos nem voltam ott amikor meghalt,telefonon beszeltunk elotte,de nem szeretnek nagyon belemenni.:(
egy emberrel beszeltem,de valami nem stimmelt nala,bunko volt,de annyit mondott hogy meg nem szuletett le a foldre az edesanyam.
Nemrég meghalt a nagymamám,akit a legkisebb lánya gondozott.Nagypapámat nagyon megviselte, kórházba is került miatta, csaka temetésre engedték haza.A lényeg hogy mikor meghalt a nagymamám, a kisfiam egyfolytában a nagynénémet követelte, mintha megérezte volna hogy baj van. Nem sokkal utána, hívott anya, hogy meghalt a nagyi.
nekem az volt csak, h vmiért este rám jött a sírás, nem tudtam megmagyarázni, h miért, de zokogtam. másnap reggel hívott a mamám, h a papám este meghalt... pont abban az időpontban, amikor sírtam.... fura...
Sokszor úgy érzem, mintha valaki figyelne, pedig senki nincs benn a szobában, csak a lányom, aki alszik!
Annak idején mikor terhes lettem a kislányommal, de még nem tudtam, hogy az vagyok, egy éjjel álmomban megjelent a nagymamám, és azt mondta nagyon vigyázzak rá. Másnap pozitívat teszteltem. :)
Olyan is volt, hogy azzal álmodtam, hogy mindkét nagymamám együtt van a mennyországban, és utána 1 órával telefonáltak, hogy meghalt!:(
Hahaha!!!
Én ezt már el is felejtettem:)))))))))))))))
3 fiam van (már nagyok:15,18,21 évesek )
Amikor teherbe estem velük akkor volt mindháromnál olyan érzésem,hogy a sötét szobában egy olyan kis éjjeli lámpát felkapcsoltam.
Nagyon hasonlót tapasztaltam én is akisfiammal..Pontosan ilyen idős volt.Ültünk a szőnyegen és régi családi fotóalbumot nézegettünk.Én mutogattam,hoyg dédi mama,dédi tata-mami akkor még élt.Bence baby vigyorgott mint a picurkák általában.Aztán jött egy újabb kép a dédi papáról...és olyan hidegség érzés futottt át rajtam és az addig vigyorgó gyerkőcöm,valami félelmetesen visitó hangon el kezdett sírni.De ahogy jött olyan gyorsan el is múlt a hideg érzés belőlem és a babó is megnyugodott.
Én mikor ezt elmeséltem a páromnak hülyének nézett hogy csak képeltem.Azóta többször is volt hogy éreztem apuékat.Volt hogy olvastam és éreztem hogy valaki megsimogatja a hátam.Senki nem volt a lakásba.Már nem is mondom a páromnak mert csak ideges lesz.
szerintem anyukád volt, figyelmeztetett a sebességre. Én magam nem érzem a szellemeket, nincsenek spirituális képességeim, de nagyon hiszek benne.
Barátnőm lánya látja őket, nemegyszer tapasztaltam saját bőrömön, hogy ott vannak, hogy beszél velük. Rendesen paráztam, főleg mikor közölte, hogy az egyikben állok éppen...
Nehéz megfogalmazni. Többnyire amit látok az szimbolikus jelentéstartalmú, és én így láttam azt is ahol az az ember volt akinek segítettem. Ő egy szoba szerűség közepén lebegett nagyon fura testtartásban összekötözve. Mint egy báb. Fura volt, ott sem élt, de halottnak sem éreztem, ilyennel még nem is találkoztam. Semmi nem volt ott, se levegő, se fény, se sötét. Legalábbis nem éreztem a jelenlétüket, de nagyobb volt ott a nyugalom, mint bárhol máshol. És persze az üresség is. A szeánsz 2 órás volt, nagyon kimerített a koncentráció. Nem én végeztem a szabadítást, sem semmit csak nekem kellett úgymond "tolmácsolnom" neki. Véleményem és látásom szerint valaki sokkal nagyobb tudású tette a többit akit hatalmas fényként érzékeltem. Felébresztette, azt mondta el kell mennie a szívéjért, aztán a lelkéért, ha vissza tudja hozni akkor "szabad". Vagy 1 óra lehetett míg ezt meg tudta tenni, leírhatatlan amit láttam. Visszakapta, az élet baromi lassan tért belé vissza, aztán lassan olyan lett mint a többi elhunytnak a "szelleme", és elvitték felfele. A hely amit addig láttam eltörpült és bezárult. Nagyon röviden ilyen helyen volt, ez történt. Az özvegye azt is elárulta utólag, hogy felakasztotta magát volt férje, megmutatta a búcsulevelét, ahol Tőle köszön és bevallja nem tud nélküle élni és jelenleg egy elborult elme van benne. (a nő elhagyta pár hónapra). Aztán mikor megbocsájtott magának és a volt férjnek is, akkor "szállt alá az isteni kegyelem"- vagy, hogy fogalmazzak....szerintem. Tehát onnét is van kiút, közelebb van az a világ -ahol vannak a durva fizikai síkhoz, mint az állandó-örökhöz. Fura érzés volt, mint egy "elgondolkodtató" hely, ahol azért nincs semmi impulzus, hogy a szellem a maradék minőségével kibéküljön. (mert ott a lélek már nem volt vele) Bocsánat ha bonyolultan fogalmaztam, magam is alig bírom leírni.
megint ráz a hideg :D én hiszek benne. velem csak egyszer történt vmi furcsa. még az expárommal a nagypapájánál laktunk. meghalt a papája, és rá nem sokkal volt a párom szülinapja. ő már aludt este, én még néztem a tv-t. egyszercsak áramszünet, de kint az utcán is, az az igazi korom sötét volt. ideges lettem, na mondom jó akkor alszom. épphogy megfordultam, amikor hallom, hogy nyikorog a parketta. ilyen lépteket hallottam. abbamaradt az ágyunk végénél, a következő pillanatban azt éreztem, h vki leül az ágyra, még a takaróm is megfeszült. próbáltam felkelteni a párom, nagy nehezen sikerült, mondtam neki, h világítson már a telefonjával, de abban a percben visszajött az áram... elmeséltem neki, mi volt. kb hülyének nézett, de annyira megijedtem ettől az egésztől, h sírógörcsöt kaptam... akkor hitte el nekem...
A régi házunknál úgy volt az étkezőasztal, hogy a kisfiam kilátott az ablakon. Másfél éves lehetett, mikor közölte, hogy ott a nő, meg hogy ás. Kinéztem, nem volt ott a szomszéd lány. Megismétlődött többször, végül észrevettem, hogy nem is a földre néz, hanem olyan 4-5 méter magasra...
További ajánlott fórumok: