Kislányom szellemeket lát (beszélgetős fórum)

Még mindig nem értem,miért akarsz bárkihez is fordulni?

Miért nem te harcolsz szellemeitek ellen?

Mégis mitől félsz?:)

A leírtak szerint ők jobban félnek tőled .

Én is álomban látom a szeretteimet. Öcsém halt meg jóval hamarabb, ő akkor jön mikor valami gond jön az életemben. Mindig figyelmeztet. Eleinte nem értettem mit akarhat. Meg kellett tanulni, mit szeretne közölni. Apukám pár éve ment el. Jó fél évig, hiába kértem nem jött. Majd egyszer egy nagyon szép álomban megjelent az öcsivel. Akkor tudtam minden rendben van. Apukám akkor jön ha lelki erőre van szükségem, vagy valami pozitív változás jön az életemben. Bár már sok év eltelt azóta mióta elmentek, de nem biztos hogy örülnék neki ha az álmaimon kívül megjelennének. A pici fiammal akkor sikerült találkoznom először, amikor ténylegesen is betöltötte a két évet. Őt pocaklakóként veszítettük el. Ami érdekes benne, hogy apukámat és az öcsit úgy látom mint mielött elmentek volna, csak egészségesen. A kisfiam pedig a második szülinapján mutatta meg magát. Ünnepeltük a kétéves nagyfiut. Azóta sajnos nem láttam, de remélem az idén is eljön.

Soktap, hogyan tudtad feldolgozni ezt a fajta látásod? Mert látni valakin, hogy az hamarosan meg fog halni az nem túl kellemes. Sőt lelkileg megviselhet rendesen. Meg tudtad esetleg tanulni azt, hogy hogyan zárhatod le?

Szia Soktap!

Nekem is hasonló "élményeim" voltak. 2 eset történt, hogy láttam is őket (mármint 2 különböző elhunytat), de ált. a lépkedésüket hallottam, a cipőjük kopogását, vagy sokáig tartó sírást.. Pár évig nem történt semmi, de mostanában olyan össze-vissza foszlányokat vélek felfedezni, vagy az üvegajtó előtt látok egy embert elmenni, vagy egy sötét árnyékfélét. Éjszaka határozottan érzem, hogy a közelemben van valaki időnként, de nem állandóan. Utoljára, amikor késő este szellőztettem (kb. 5 napja), láttam, egy olyan se ember, se állat formát, ki is tettem ide egy hasonlót a profilképekhez, szóval ez a lény meglátott, és pár mp alatt egy bokornál termett, és utána a nyomát vesztettem.. El vagyok keseredve.. Teljesen tanácstalan vagyok.. Mit Javasolsz nekem??? Én nagyon félek tőlük, de tervezek egy szellemidézést, hátha vissza tudom küldeni ezt a lényt, ami itt rekedhetett..

"- Bántás: Szerintem a rosszakaratú entitások sem képesek fizikailag bántani. De pszichésen (szerintem) sajnos igen, különösen ha hosszú ideig van ennek a helyzetnek kitéve. Szerintem mielőbb tenni kell valamit. Legelőször talán egy macskával próbálkoznék. "

Önkéntelenül is így cselekedtem:))

Új házba költöztünk,és szinte egyből lett macskánk és kutyánk is.

Ahogy visszaemlékeztem a nehezebb időszakokra pontosan erre helyeztem a hangsúlyt,hogy semmi és senki nem bánthatja.

Össze vissza beszéltem mindenfélét,csak ,hogy megnyugtassam:))

Még azt is mondtam,hogy én nagy varázsló vagyok,és minden látható és láthatatlant le tudok győzni.

Ha kapott egy plüss játékot ,kineveztük védőnek,hogy az majd átveszi a szerepemet:))

Mondtam azt is ,hogy nem kell félni a sötétben sem,hisz semmi sincs ott ami világosba ne lenne...

Persze aki szellemeket lát,annak ez nem túl jó hír:)

68 éves öregfiú vagyok,Én mióta az eszemet tudom

látok éjszakánként szellemeket,a szüleimnek elmondtam és nem problémáztak rajta.Teljesen normális gyermeknek tartottak és nem is foglalkoztam vele addig ameddig egy új képességem kinem alakult.kb 30 éves lehettem amikor a szomszéd néni homlokán megláttam egy furcsa jelet-nem meghatározható alakút-akkor még nem tudtam mit jelent ,3 hónap mulva meghalt.Attól kezdve figyeltem az ismerőseimet és hamar rájöttem ,hogy ez egy negativ képesség.Soha nem tévedtem.A legszörnyűbb élményem ezzel kapcsolatban az volt amikor az imádott anyám homlokán megláttam.Halála után mint szellem megjelent és figyelmeztetett az elkövetkező-bekövetkezett-időszakra.Ez 12 éve volt,akkor találkoztunk utóljára,mert állitólag csak egyszer vehetik fel a kapcsolatott szeretteikkel.Általában álmukben keresik meg a családtagokat,mert ugysem hinnék el amit láttak.

Nem kell tartani a találkozástól,nagyon is megnyugtató,egy utolsó búcsúzás.

Én nagyon nehezen viseltem.Ha a hugicája nem lett volna álom baba,és gyerek,nem tudom ,mi lett volna:))

De ébren is voltak fura dolgai.Például mindenhez úgy,abban a formában ragaszkodik (ez is lassan kezd oldódni benne,de még mai napig van belőle vita),amilyennek először átélte,kapta,stb.

Pl,ha egy szalámit kenyérrel evett először ,és az kockákra vágva katoának,akkor azt csak úgy abban a formában tudta megenni ,sehogy máshogy.

Az alvás is szertartás volt ,és nagyon sokáig tartott ,mire kicsit engedett a megszokottból...szóval ezeket a dolgait is nagyon nehezen toleráltam:))

Van néhány gondolatom és ötletem, de először is szeretném leszögezni hogy ezek mind csak kizárólag személyes vélemények és tapasztalatok, és nem vagyok látó vagy más hasonló különleges képességekkel megáldott ember. És előre is elnézést kérek a hozzászólás hosszáért és hogy összevissza válaszolok az eredetire, meg a többi hozzászólásra, vegyítve személyes tapasztalatokakl. Tehát:

- Szerintem a gyerekek nagy része, különösen pár éves korukig, főleg az éntudat megjelenése előtti időszakban "átlát a másik oldalra". Magam is láttam olyan babákat-kisgyereket, akik már-már lenyűgöző módon rezzenéstelen tekintettel néztek hosszú ideig egy pontra illetve követtek szemükkel valamit, ami nem volt látható számomra. Érdemes lenne kamerával, infrakamerával (pl. Sony videókamerákon van "Super Night Mode" ami 0 lux fényerőnél és lehetővé teszi kb. 4-5 méter távolságig a filmezést, mert infra sugarakat bocsát ki) vagy aurafotózásra használt tecnológiával képeket készíteni azokról a helyekről amelyeken a gyerek látja a személyeket/lényeket.

- Szerintem azt kellene mielőbb kideríteni, hogy A) Attól fél a gyereked, hogy van valaki-valami a szobában. Ez a jobbik eset, mert ez korántsem jelenti azt, hogy az a valaki-valami ártani akarna. Gondolom egyetértünk hogy a legtöbben felnőtt fejjel is alaposan meg lennénk rémülve (enyhe kifejezéssel élve) ha látnánk személyeket-lényeket álldogálni a közelünkben, akiket ráadásul más nem lát.

B) A valakik-valamik valóban ártó szándékkal vannak jelen. Ez esetben én vagy hívnék valakit aki elűzi őket vagy bezárja a kaput vagy egyszerűen elköltöznék.

- Tökéletesen hiszek az angyalok, őrangyalok, arkangyalok, szellemek és hasonlók létezésében. Szinte minden héten próbálok kapcsolatba lépni őrangyalommal vagy szellemi vezetőmmel "odaátról". És igen, néha mintha történne valami. Idáig a legnagyobb "sikerem" az volt, hogy egy kislámpa tompított fényénél üldögélve és meditálva az őrangyalomat hívva hirtelen kirázott a hideg (nem rossz értelmben, hanem olyasmi módon mint amikor valami nagyon szépet látsz-hallasz és megborzongsz) és rá talán egy másodpercre hirtelen mintha valami átment volna köztem és a lámpa között, ugyanis a csukott szemhéjamon keresztül a lámpa fénye egy határozott pillanatra jelentősen csökkent. Persze egyből kinyitottam a szemem és nem volt ott semmi. De gondolom ilyesmik, meg a "szemem sarkából láttam valamit de mire odanéztem"-jelenségek a legtöbbötök számára ismerősek.

- A fentihez kapcsolódóan jó mű a "Kérdezd az Angyalt" című könyv Sonia Choquette-től, megjelent az Édesvíz kiadó gondozásában. Még nem olvastam teljesen végig, de többször utalt a szerző "negatív entitásokra" és hogy később majd leírja hogyan lehet megszabadulni ezektől - és van is valóban egy "negatív entitások" című fejezet benne. Amennyire eddig tudom a könyvből, a jó hír az, hogy ilyen "negatív entitások" főként csak a mélyen negatív beállítottságú, depressziós embereknél jelennek meg. Viszont gyerek közül kevés a depressziós-pesszimista, úgyhogy talán jó az esély hogy nem ilyesmiről van szó. Hallotam különféle mondókákról és mantra-szerű dolgokról amiket a gyereknek megtanítva elvileg képes lehet elűzni ezeket a nem kívánatos entitásokat. Sajnos szerintem nem túl jó módszer várni amíg a gyerek "kinövi" ez a "látó-képességét" vagy próbálni megtanítani neki hogy ne vegyen tudomást ezekről a dolgokról, mert addig is stresszeli a dolog, ráadásul ez egy nagyon hasznos képesség lehet (lásd például a férfit aki bezárta a démonkaput és meginvitálta az angyalokat), ha megtanulja használni és sikerül elűzni a nem

- Szellemek. Igen. Angliában élünk, és mikor beköltöztünk az új lakásunkba, én is és feleségem is többször láttunk-hallottunk hmm... furcsa dolgokat. És ami még érdekesebb hogy MINDIG hajnali 2 és 3 óra között. Szerencsére pár hét után abbamaradtak a dolgok. A legdurvábbak: recsegő padló másik helyiségben, miközben a házban nem volt rajtunk kívül más (egy szomszédunk van csak és nem voltak itthon) mi meg ágyban feküdtünk mozdulatlanul. Fürdőkádnál a zuhanyzófüggöny nemhogy meglebbent, de elkezdett a közepe besötétedni is kitüremkedni úgy mintha valaki nyomná a fejét bele a kád felől. Aki látta a Rémálom az Elm utcában el tudja képzeli. De a legislegdurvább az volt, hogy a konyhát és az előszobát elválasztó nem éppen könnyű bambuszfüggönyt valami széthúzta, pont úgy, mint ahogy mi széthúzzuk amikor bemegyünk. Csak éppen nem láttam hogy mi húzta szét. Ott áltam tőle 1 méterre... Elég félelmetes volt... Persze ettől még nem ártó, egyszerűen csak szokatlan és ezért félelmetets. De tinédzser koromban, még Magyarországon, vidéki kis faluban kertes házban lakva is voltak érdekes dolgok, például volt rengetegszer hogy határozottan éreztem hogy áll valaki az ágyam mellett, vagy hogy "repked" valami a szobában mint egy túlméretes pillangó, persze látni egyiket sem lehetett. És mind a mai napig álmodom egy csuhás-szakállas öreg(ebb) emberrel, aki igencsak el akar magyarázni nekem valamit, de vagy nincs hang vagy ha van, akkor olyan nyelven beszél, amit eddig még senki sem ismert fel. Érdekes módon tökéletesen emlékszem jópár részére amit mond, és tudom, hogyan kell leírni, bár ez lehet fonetikus átírás. Itt egy rész, hátha másnak is volt esetleg valami hasonló (remélem átmennek a speciális karakterek): "Sarénàch ìli ettó mnēeāh hlì. Éi. Aemnoē de tí, lhà de éi. Méeē hlárennoàch vlēh de sarénàch, eē rhíi. Ettò éi!"... Fogalmam sincs mit jelenthet.

- Szó esett előző életekről is (gyerek előző apja). Szerintem ez is tökéletesen létező dolog. Többször volt, hogy álmomban más nyelven - angolul, olaszul, spanyolul, franciául - beszéltem. Ezekből csak angolt beszélem, de nem annyira jól mint sokszor álmomban, amikor sokszor olyan beszédeket-monológokat tartok, amiről tudom hogy 100% helyes és annyira jó, mintha született angol lennék. Ugyanez vonatkozik a többi nyelvre is amiket sajnos a valóságban (jelen életemben) egyáltalán nem beszélek. Egyszer közvetlenül egy ilyen álomból felébredés után, amíg még fejemben visszhangoztak a szavak, gyorsan fogtam egy papírt és leírtam csak úgy magyarosan-fonetikusan amit előtte álmomban olaszul mondtam, majd odaadtam (annak idején gimis voltam) a gimnázium olasztanárának. Tökéletesen volt értelme, szép egészséges kerek, és nem túlságosan egyszerű két olasz mondatot írtam le. Ez előző élet nélkül és abban megszerzett tudás nélkül nem tudom hogy lenne lehetséges.

- Kislányhoz kapcsolódóan. Esetleg meg kellene próbálni adni neki zsirkrétát vagy színes ceruzákat és megkérni, hogy rajzolja le. Gondolom vannak akik tudják elemezni azokat (látókra és hasonlókra gondolok, nem pszichológusra!). És mindenképp elvinném egy aurafotózásra olyanhoz, aki a kép elemzésében is minél jártasabb.

- Farkas. Nem tudom hogy negatív-e. Sok nép/törzs hitvilágában (több amerikai indián csoportnál például) a farkas egyfajta szellemi vezető, őrző, védelemezőanygal. Utána kellene nézni bővebben.

- Még egy ötlet, lehet hogy elcsépelt ötlet, de: MACSKA. A macskák elvileg sokkal jobban látják az ilyesmit mint mi. Ha nincs mit látni, akkor is érdemes macskát vinni a házba, mert állítólag a macska szereti a negatív erőteret és oda telepszik. Nekem egyszer valaki azt mondta, hogy ahová a macska rendszeresen fekszik oda ne tedd az ágyadat, és ahová a macskát bevíve az onnan rövid úton kirohan, oda te se menj nagyon be. (Persze a macskák a meleget is szeretik, tehát ha fűtés van a házban akkor az gondolom bezavarhat, nem minden fűtőtest környéke negatív...)

- Negatív érzések, rossz szoba. Hallagass a megérzéseidre (szerintem)! Annak idején a gimibe tartva egy bizonyos ponton túl hirtelen "megemelkedett a gyomrom" és idegesnek éreztem magamat, egyik pillanatról a másikra. Ez mindvégig megmaradt. Csak több hónap elteltével tudtam meg, hogy a gimnázium helyén korábban temető volt és annak határa pont ott húzódott ahonnantól kezdve furcsán éreztem magamat... Persze lehet, hogy csak "véletlen egybeesés".

- Bántás: Szerintem a rosszakaratú entitások sem képesek fizikailag bántani. De pszichésen (szerintem) sajnos igen, különösen ha hosszú ideig van ennek a helyzetnek kitéve. Szerintem mielőbb tenni kell valamit. Legelőször talán egy macskával próbálkoznék.

Bocsi még egyszer a hosszú hozzászólásért. Remélem van benne valami használható.

Sziasztok!

Nagyon érdekes taylor esete. Már már azt hittem, a kicsi előző életéből éli újra egy rossz élményét. Majd kiderült, hogy más lények is megrekedtek a házban. Ha nem a jelenlegi lakók vonzák be, akkor akik elötte laktak ott, vagy még arra is lehetne gondolni, hogy a házban átjáró van. Utóbbi esetben, meg kellene találni ezt a helyet és abból a szobából ki kellene költözni. Persze ez is csak időleges megoldás. A tükör sem igazán jó a gyerekek szobájában. Mivel a probléma igen összetett én szakembert hívnék, mert igazán azt kellene megtalálni, mi okozza a problémát. Számomra több lehetőség is lejött, de ahogy tovább olvastam, elveszítettem a fonalat.

Lehet, hogy csak túl fáradt vagyok. Holnap elolvasom újra, hátha.

5 éves koráig szinte velünk aludt végig,attól fogva ,hogy egyszer éjjel hazajött a férjem,és én sétáltam a gyerekkel és aludtam közben ,és azt motyogtam ,nincsen semmi baj,semmi baj.

Szépen kivette a kezemből,odavezetett az ágyhoz ,és én nem is voltam magamnál.

Utána velünk aludt,aztán közbe mindig próbáltuk külön altatni ,újra saját ágyba fektetni,de ha nagyon fáradt voltam,akkor ,egyből magam mellé vittem,szóval nehéz idők voltak,de elmúltak.

Most már talán ha egyszer egy héten kel fel,akkor sem kiabál,vagy fél,csak mászkál ,és beszél :)

10 éves:)

Sok szerencsét,és energiát :))

Megértelek,valóban szörnyű hallani a sikoltásokat,és a félelmet a szemében,de akár mitől is van,neked kell mellette lenned,és ha nem is tudod megakadályozni,hogy újra és újra megtörténjen,de meg kell nyugtatnod,méghozzá úgy ,hogy az igazat mond.

Te nem látsz szellemeket,sem farkast,így van?

Akkor mond neki,hogy te nem látod őket,amíg te mellette vagy,elűzöd őket,nem bánthatják őt,egy újjal sem....beszélj neki arról,hogy nem kell félnie,sem a sötéttől sem mástól,mert ott vagy mellette...stb.

Nem irigyellek.

Fárasztó éveid lesznek.

Azóta vagyok ilyen éjszakai bagoly,mióta a fiam megszületett.Amikor már fizikai fájdalmat okozott a felkelés,mikor épp csak elaludna az ember,és idegileg sem bírtam már,addig nem feküdtem le ,míg meg nem történt az éjfél és egy közötti "rémálom",minden egyes éjszaka.

Nem tudok mit mondani,csak annyit,hogy olyan megmagyarázhatatlan félemmel született,ami csak most kezd normalizálódni.

Én is gondoltam akkor minden félére,de nem tehettem mást,mint hogy minden egyes éjjel ,egyszer,vagy többször is ugrottam ,és mellette maradtam ,amíg el nem alszik.

Nagyon sokáig ,talán 6 -7 éves koráig csak úgy aludt el,ha fogtam a kezét ,és ott ültem az ágya szélén.

Arra gondoltam,talán rossz dolgok történhettek ott az előttetek lakókkal.

De ha akkor kezdődtek amikor terhes lettél,akkor biztos köze van a kislányodhoz.

Lehet,hogy hülyének néznek ezért sokan,de én meg vagyok győződve arról,hogy a kisebbik gyerekem az apukám.A halála előtt csináltam meg vele a terhességi tesztet,és valahogy nem tudtam neki elmondani a jó hírt.Na és a természete,annyira apu...

Nem kuruzslókat kell hívni, de ez nem egy egyszerű eset, főleg ha már a terhesség alatt is megvolt, nem jó jel, az más amikor simán látnak a gyerekek, akkor az nagyon jó amit mondtál.

fekete csukjás, véres,meg minden... ez nem túl jó...

És mi lenne az,idegen kuruzslókkal megtelíteni a házat,még jobban megrémíteni ,mint amennyire már megvan?Hogy azt lássa,hogy az anyja nem tudja megvédeni őt?

Szerintem ez nem megoldás.

A fiam dettó ilyen volt,kb két éve ,hogy egyre ritkultak az éjjeli hisztérikus ,rettegő felriadásai.Össze -vissza szokott beszélni mindenfélét,és soha nem emlékezett az éjszakáira.

Mást nem tudsz tenni,mint hogy megnyugtatod,ez van.