Kihasználom a férfiakat? (beszélgetés)

Nem rád gondoltam, bár őszintén szólva nem tudtam, hogy hogy gondolod, de akkor szerintem jól gondolod.

Általánosságban, amit a lány leírt egyáltalán nem elitélendő, hiszen nyíltan és tisztán csinálja.

Ugyanebben a helyzetben viszont a nők önbecsülése mégsem kap pozitív löketet ettől.

Lehet kalandokban élni, csak nem mindegy, hogy hogyan. Ha minőségileg teszi az ember, akkor működhet tökéletesen.

nem kell félni a címkéktől szerintem sem...de attól sem kell félni, ha valamire nincs címkénk...

szerintem nem őrlődik a topikindító, a felvetett kérdés miatt egészen biztosan nem...

Jó, és kifogástalan házasság, párkapcsolat? Vagyis tökéletes?

Ezt le kell fényképezni, és aranykeretben fel kell rakni a falra!

Szerintem a párkapcsolat változó, dinamikus, és mindig vannak feladatok benne!

Ha szerető kell, akkor valami félresiklott, valami nem működik, vagy eleve nem is működött!

Nem kell ennyire félni a cimkétől. Az sokszor iránytű.

A barátságban nincs sex. Ha volt, de már nincs, a lehet újra barátság.

Ha mindent ki akarunk dobni az ablakon, amik mutatnak valamit, akkor egy nagy káoszban találhatjuk magunkat és akkor mehet az örlődés, hogy most akkor kihazsnálok, vagy kihasználnak, vagy mi is van

:O)))))

Először nem árt megfogalmaznunk, hogy mi a boldogság.

A boldogság egy érzés. Ha ez folyamatosan meg van és elég hosszú időn keresztül, akkor az illető mondhatja, hogy boldogan él. Ebben is lehetnk kis bukkanók, de alapvetően nem szorongásokat él meg, nincsenek hosszantartó depi időszakok, stb.

Ezt nagyon kevesen élik meg így, pont azért mert azt hiszik, amit itt sok hszből is látok, hogy nem kell érte tenni.

Aki rájön, hogy mit kell érte tenni és meg is teszi, az meg tudja élni.

De nagyon kicsi az arány.

Szerintetek, hány ember él boldogságban és harmóniában, vagy hágy próbálja elhietni magával azt, hogy a házassága jó és kifogástalan!

Vagy mennyi ember (nő és férfi) tart szeretőt?

Ezek az emberek mind boldogtalanok?

Ez a lényeg:

[link]

Erre kéne "kihasználni" a férfiakat, nem menekülni. :)

Hát nagyon nem érte el, de mindegy :O)))))))

Ha azt mondod, hogy a boldogsághoz nem kell semmi, akkor mindenkinek boldognak kellene lennie.

Kvázi a te elméleted szerinte is kell hozzá valami:

Minimum felismerés.

Ezzel nagyon egyet tudok érteni!

:O)))))

Azért nem ,mert nem döntött úgy ,hogy boldog lesz.

Szerintem ilyen egyszerű:)))

Szerintem a boldogság tulajdonképpen egy mérleg ,ami egálban van.

Az életben persze vannak szomorúságok,bánatok ,meg örömök ,szerelmek ,érzelmek...stb,amik billentgetik jobbra vagy balra ezt a mérleget,de ha visszafelé nézünk és azt látjuk egálban van,na az a boldogság:))

Azért nincsenek sokan az életük párjával,mert képtelenek belátni,hogy az életükhöz nem kell pár,sem a boldogságukhoz,sem az "egál"-hoz.

Az emberek,a család ,a környezet csupán egy pluszt ad,energiát,szeretetet,de nem ők adják meg a boldogságot és harmóniát.

Azt önmagunkban kellene elérnünk először is.

Ha jól gondolom,a topic indító valahol elérte ezt.

Igen, ez nekem is feltűnt.

Nem értem az álláspontot.

Az érzem kettő van, ami ellentmond egymásnak. :O)))

"Egyszerűen be kellene látni, hogy őt használják ki a pasik:))))"

Mert reggel még ezt írtad

Szia Mindenkinek!

Először a topikindítóra:

Hogy ki kit használ ki,az olyan egyedi. Valamiért szükségünk van egy tapasztalatra és ahhoz kell egy másik ember! Ha a férfi-nő kapcsolatban kell ez, akkor nyílván nem egy nő nem jöhet számításba,

Másodszor:

Saját fiókjainkból akkor tudunk kibújni, ha kiborítanak bennünket!

Harmadszor:

Lehet, hogy nem mást, magunkat használjuk el, ki elsősorban!

Ismét megkérdezem... kényszerüljön bele egy sablonos, unalmas, érzelem nélküli kapcsolatba, csak azért hogy megfeleljen az erkölcsi normáknak?

Hát, neeem.... jól csinálja így sztem.

De ezek a pasik ugyanúgy kihasználják őt, mint nőt, innentől szted ezek a pasik barátként tekintenek rá?

Max haverként...

A barátság szónak sokkal mélyebb jelentése van!