Ki lehet csak úgy szeretni valakiből, mi történhet egy szép szerelemmel, melyben mindketten azt hittük, a másik a nagy Ő? (beszélgetős fórum)
Az nagyon jó, és kívánom Neked, hogy maradjon is így. :o)
Nálunk hullámszerűen jön a szerelem. Alapból boldogok vagyunk, és szeretjük egymást persze.... de az a bizseregtető érzés, az a mindent beterítő szerelem, az időnként jön.... általában olyankor ha ketten megyünk valahova... akár buliba, akár színházba, akár csak hétvégézni valahova... olyankor szoktam és szerintem ő is olyankor szokta érezni. A hétköznapokban, figyelünk egymásra... szépen élünk, de nincs az a szerelmes áramütés. :o))
Hat..... Legyen igy, de nekem akkor sem ez a tapasztalatom! Szerintem ezek megint olyan nagy konyvben megirt dolgok, hogy eddig kell tartni! En inkabb valos szerelmet mondanek, es hiszek abban, hogy egy ilyen akar eletunk vegeig is tarthat!
De mondom, nem vitatkozasbol irtam, csak en nagyon boldog vagyok a Ferjemmel es annak ellenere, hogy egyutt elunk, lakunk, meg is ugy erzem, hogy nem veszett el semmi a varazsbol! Hat igy erezem en! :-)))
Nekem az a tapasztalatom Bubó, hogy ezt akkor jelenti be az ember, amikor meginognak az érzései, vagyis ezalatt azt érzem hogy jön a gondolat, hogy fiatal vagyok...élhetnék még...tudom, hogy Ő jó, de mennyi minden állhat még előttem stb...+
Úgy gondolom, hogy ha tisztelt, akkor nem feltétlenül volt más nő, hanem csak mindig többet játszott a gondolattal, mire idáig jutott és inkább meglépte mielőtt hülyeséget csinálna.
Ha viszont visszakozna, csak Te tudod hogyan akarsz dönteni. Sokszor hiába állnak észérvek oszlopként, ha szereted, akkor a szíveddel döntessz.Egyébként, ahogy Vadmacs írt az örökös félszről, ez lehet egy darabig ott lebegne, de aztán ki tudja...az ember olyanokat csinál, él át, amire azt mondta azelőtt, hogy én SOHA, de nem lehet mindent bekategorizálni, mert ember és helyzetfüggő.
De jó nektek Kavicska!!! Szívből gratulálok!
Szerintem van egy masik lany! Akkor szoktak ezt a dumat eloadni! Igy konnyebbnek erzik a lelkuket, hogy magukat besarozzak!
Tudom, hogy nagyon faj, de engedd el! Hidd el kesobb csak rosszabb lenne! Valoban nem erdemel meg Teged!
Általában írtam... a párommal való tapasztalatom nekem is az, hogy a szerelmet lehet ápolni, de ezt mindkettőnek kell... és egyszer egyik szeret jobban, egyszer a másik... de a rózsaszínű szerelmeknek 1,5-2 év a "kihordási idejük". ;)
Örülj neki, hogy így alakult. Jobb lenne ezek után ha Veled maradna? Mindig ott bujkálna benned a félelem.
Hidd el nagyon rossz érzés. Előbb-utóbb úgyis megöli a szerelmet.
Jó duma: én vagyok a rossz. A sunnyogó, gyáva pasik dumája.
Igen, ismerős nekem is... és az én majmom se fogta erősen a másik ágat, aztán meg az az ág le is törött, így maradt a jó kis stabil ágon.
Sziasztok! Azert ezzel nem teljesen ertek egyet! Mi a Ferjemmel 7 eve vagyunk egyutt es ismerosok is azt mondjak rolunk, hogy sugarzik a kapcsolatunkbol a szerelem! De en is igy gondolom! Szerintem egy szerelem addig tart amig "eletben tartjak" es nem lehet idoben meghatarozni! De persze ez csak az en velemenyem!
Aki meg menni akar azt el kell engedni!
Ezért énekelte-mondta Domján Edit olyan szívhezszólóan: beszélj, beszél, beszélj!...Ha olyan a kapcsolat, hogy el tudjuk mondani, mi az ami bánt, ami nekem hiányzik, s úgy tudjuk elmondani, hogy a másikat ezzel ne sértsük, ne alázzuk meg, és változik is, és mi is változunk, akkor működik jól egy kapcsolat.Tehát nem kell köntörfalazni,magunkban dulifulizni,önmagunk lehetünk a kapcsolatban, de ehhez meg kell egymás gondolatait is ismerni, és ez csak beszéd által lehet.Sok kapcsolatból éppen a beszélgetés hiányzik.
Uh... elég szar duma... szerintem hagyd a francba, ez a pasi még saját magához sem őszinte. Együtt is éltetek?
Saját tapasztalat, csak az én "majmom" még nem fogta elég erősen a másik ágat.
LV22 jól megmondta, most már azt sem tudom, miért is kell szégyellnem magunkat.
és mással is ilyen lesz, vagy csak belőlem hiányzik a képesség, hogy megtartsam a szerelmét? Ő ilyen, és ne magamban keressme a hibát, mondta...és hosszú távon engem ő bántana...ismeri magát. Én ahhoz túl értékes vagyok neki, hogy ezt velem megreszkírozza...sok nője volt nagyon..nem tud szeretni...micsoda pasi...én még szeretem nagyon
Hát normális esetben kb. 1,5-2 évig lángol egy szerelem. Lehet, hogy valóban nem voltatok egymáshoz valók.
Egy ilyet el kell engedni és soha nem szabad visszavárni. Ha vissza is tér, csak örökös szorongást okoz: mikor jelenti be újra a nagy felismerést?
10 hónapig, azért is furcsa, mert én még lángolok, bennem semmi nem veszett el, szenvedélyes nő vagyok, és nem hiszem, hogy unatkoznak mellettem...ja, és vidám is vagyok, laza...szóval nem tudom én mit keresnek ezek a férfiak, mind gyáva nyúl, beijednek és kész
Írd, ahogy Te kezeled / kezelnéd!
köszi a hozzászólásokat!
valami hiányzik, azt mondja....tehát, hogy volt, pl. hogy ültünk a szobéban és semmit nem érzett....haha olyan gyerekes...kérdeztem: És tetteél ilyenkor valamit? Nem..várja a csodát a majmos hasonlat tényleg nagyon jó, de mindegyik hozzászólás segített..ja, és én biztos, hogy nem fogom keresni, érezze csak a hiányomat. ha ez száímt még valamit.
A hsz-aitokat elnézve és ahogy kezeltek egy ilyen helyzetet-szégyelem, hogy nő vagyok.
Szerintem is, ha belehal is, el kell engedni. És akkor a teremtés koronája kétségbe esik: így el lehet engem felejteni. Erre játszanak, aztán egész háremet gyűjtenek. Ilyen pasiért nem kár, de ha valóban korrekt volt, csak a szomszéd rétjét találta zöldebbnek, akkor visszatér, de onnantól ultimátumot kap a következő "vakahogy nem 100% érzéséig.
Pedig már máshova is írtam itt a fórumon, ha ilyen a téma.
Ezt a majmosat még nem hallottam, megtanultam, és nagyon találó.
Ez így van, de akkor 0-ra kell redukálnia magát a másik életében. Nincsenek telefonálgatások, beszélgetések, összebújások, "barátnak maradás", hanem csak nagy semmi van. Csak akkor fogja érezni a férfi, hogy tényleg megy-e a dolog nélküle.., és ez esetben találhat vissza.
Tökéletes hasonlatot írtál!!!!
Azt hiszem, az emberek többsége egy idő után "kiszeret" a másikból, vagyis az együttélés előhozza a saját és a másik hibáit. És vagy van bennünk szándék a javításra, toldozásra, átszabásra, mert azért alapvetően passzolunk, és akkor hol beleszeretünk, megint kiszeretünk-különböző hőfokon, de működünk, vagy jön a duma: te vagy a legjobb, a legkülönb, én vagyok a tróger, és akkor lelép,mert így a könnyebb oldalát fogja meg a dolognak, és az egoja is kerek maradt. Ha valóban ilyennek lát, akkor vargabetű után visszatalál hozzád, kérdés, hogy akkor visszafogadod-e.
További ajánlott fórumok: