Férfi önismeret (beszélgetés)

Már megint ott tartunk, hogy nem értek egyet az általános női felfogással...

Jajjj...

És megértelek!

Sőt! Továbbmegyek!

Őszintén elutasítom az egyenjogúság gondolatát is!

Tényleg kifordult a világ magából!

Nők lesznek hadseregparancsnokok???

Mondom én ezt úgy, hogy kifejezetten erős egyéniség vagyok!

De nem buta!

Tudom, hogy a férfi és női agy még struktúrájában is más! Másként működik!!!

Másra vagyunk képesek!

És... persze, vannak átmenetek... de nem hiszem, hogy ugyanaz a dolgunk lenne a világban, ugyanolyan feladatokra predesztinálna minket általános érzelmi és gondolati képességeink sora!

Ha egy férfi, FÉRFI (!!!) - el tudja ismerni és értékeli, ha a nő, NŐ-ként képes létezni, viselkedni és segíteni őt!

Ha képességeiben felfedezi, hogy a két nem együtt, egymást kiegészítve tud együttműködni, haladni... akkor a nő boldog és szeretetteljes mosollyal igazgatja a hátteret,

Ami meleg otthonnal várja a "harcból hazatért" Férfiembert!

Nem tudhatom ki vagy... de ha írsz nekem levelet, szívesen beszélgetek veled!

Ez így elég kényelmesen leegyszerűsített világkép. A valóságban nem az számít, hogy férfi vagy nő csinál valamit, hanem hogy hogyan.

A dominancia lehet vezetői készség is meg sima tahóság is és ez mindkét nemre igaz. Ugyanez a helyzet az ambícióval, szexualitással vagy konfliktuskezeléssel is.

A "kifordított világ" inkább egy jól hangzó magyarázat, mint tényleges általános szabály.Szerintem érdemesebb konkrét helyzeteket vizsgálni, nem pedig általános szabályként kezelni ezeket a jelenségeket.

Egyébként mit akartál ezzel a bejegyzéssel elérni, ugyanis a világ nem fekete, vagy fehér.

Mindig lehet valamire általánosítást húzni. Mondjak? Pocakos férfi derék ember, ugyanez nőben tehén. Őszülő férfi sármos, a nő ápolatlan. Laza kapcsolat? Férfi Casanova, nő büdös k...va.

Ezt nem így kell felfogni. Ami neked jó, az jó, pont.

A tied kifordult.

De vegig sem olvastam.

A férfiak identitása a feminista ideológiában gyakran a nőkhöz való viszonyukon keresztül van meghatározva, miközben valójában autonóm lények vagyunk, nem számok, nem teljesítmény és nem szolgáltatás. Milyenek lennénk, ha a jelenlegi feminista ideológiai környezet nem minősítene, nem démonizálna és nem szabna szürreális feltételeket? Ha a férfias tulajdonságokat nem bélyegeznék meg a férfiaknál, miközben ugyanazokat a nőknél hősiességként állítják be?

Például:

Dominancia és határozottság: férfiaknál gyakran "toxikus", "elnyomó" jelzőt kap, míg nőknél "erős", "független", "vezetői kvalitás" .

Szexuális viselkedés: férfiaknál "kihasználó", "felelőtlen", míg nőknél "felszabadult", "önazonos", "bátor".

Érzelemkifejezés hiánya: férfiaknál "rideg", "érzelmileg elérhetetlen", míg nőknél ugyanaz a távolságtartás "határhúzás" és "önvédelem".

Anyagi fókusz és teljesítmény: férfiaknál "státuszéhes", "kompenzál", míg nőknél "tudatos", "ambiciózus", "karrierista".

Párválasztási elvárások: ha egy férfi válogat, "felszínes" vagy "irreális", míg ha egy nő teszi ugyanezt, "tudja, mit akar" és "nem adja alább".

Konfliktuskezelés: férfiaknál a határozott kiállás "agresszív", nőknél ugyanaz "asszertív" és "erőt mutat".

Kifordított világ.