Kérdések és félelmek a felnőttkori érettségivel kapcsolatban (beszélgetős fórum)

:-)

Szerintem nagyon bátor vagy és eltökélt,tudod mit szeretnél és meg is valósítod!

Álltalában akik bírálják az embert....na ők gyávák és "csőlátásuk" van csak azt veszik észre és azt fogadják el ami belefér az értékrendjükbe,se jobbra se balra nem hajlandók nézni!:-(

Amikor otthagytam a munkahelyem nem azt mondták a munkatársaim,hogy de jó és tényleg bátor lépés ez tőlem,hanem sajnáltak.

Mi lesz majd velem és miért nem elégszem meg azzal ami vagyok!

-Azt mondtam én többre vagyok képes és nem félek a nehézségektől,persze tennem kell érte, de ez legalább tőlem függ!

Furcsák az emberek és irigyek!:-(

Én Kecskeméten lakom,de csak 4 éve költöztem ide.

A beilleszkedés nem volt könnyü új kapcsolat,új munkahely,új emberek.....nehéz volt,de belerázodtam,mégis azt érzem amit te......

Szerintem soha nem fogom igazán az otthonomnak tekinteni és sajnos barátokkal is hadilábón állok.

Pakson éltem régen és ott voltak barátnőim,3 klassz csaj nagyon jó élményeim voltak velük,de ők messze vannak,(persze tartjuk a kapcsolatot)! Felnöttkorban nehéz igaz és mély kapcsolatot kialakítani,pedig annyira szeretnék de mindíg csalódnom kell!:-(

Jólesett amit irtál és az is,hogy dumcsizól velem és megértesz!:-)

Szerintem kövesd az álmaidat és ne foglalkozz senkivel aki bírál,hiszen a tudás hatalom!:-)

Szia,

megmondom őszintén az utóbbi 5 évben nagyon elszigetelődtem,nem-igen járok sehová,a családom tölti ki a mindennapjaimat.

A sulit én is azért szeretném elvégezni,mert(ahogy írtad)nem akarok leragadni.

Barátaim csak kevesen vannak,bírálóim annál többen.(Minek ennyi idősen már tanulni,miért nem viszed már oviba a fiad,miért nem mész már dolgozni stb,stb...)

18 évvel ezelőtt költöztünk Veszprémből ide,ahol most lakunk(egy pici faluba)és még mindig nem tudtam megszokni.

Örülök,hogy véletlenül megtaláltam és hozzászóltam ehhez a fórumhoz,amit indítottál.:-)))

Jó reggelt!

Nekem is úgy ajánlották ezt a tanfolyamot,de van hozzá kedvem ,mert manapság több lábon kell állni hiszen csak így boldogulhatunk az életben!

Az angol nyelv is ezért van,ez manapság kell az álltalános müveltséghez és ciki,ha leragadunk és nem próbálunk kitőrni és új utakat keresni.

Azt szoktam mondani,hogy a sikert nem irigyelni kell,hanem tenni kell érte és elérni!!:-)

Köszi a bíztatást és nem fogom abbahagyni az angolt,mert egyre jobban tetszik!

Matek....örök ellenségem,de szerintem azért mivel annó nem értettem meg jól az alapokat és úgy mentem tovább,hogy nem tudtam értelmezni a tanultakat.

Így egy idő után lemaradtam és nem értettem,most talán újra értelmezem és így elsajátítom végre....az angolnak is ez a lényege,amig nem értem az alapokat addig kár továbbmenni!:-)

Szóval én a matematikától tartok a legjobban!:-(

Egy nagy kalappal neked a zárthelyihez....ügyes legyél!!:-)

Örülök,hogy velem ilyen sokat "beszélsz" nagyon jólesik a bizalmad!:-)

Szia,

az egy nagyon jó tanfolyam.A lányomnak én is mondogatom,ha leérettségizik az 5.évben elvégezheti az Ügyintéző titkár tanfolyamot,ott is gépírást,szövegszerkeztést,jegyzőkönyvvezetést tanítanak.(Most még csak 8.-os,de füzögetni kell,mert nagyon kijött rajt a kamaszkor)

Egyébként nagyon ügyes vagy,hogy 2hét alatt képes voltál annyit tanulni angolból,hogy már meg tudsz szólalni.Neked érdemes tanulnod:-),ne hagyd abba,gondolom a tanfolyammal és a gimivel sem lesz semmi gond.

Nekem a matekkal voltak apró nézeteltéréseim,az érettségi jegyem is csak hármas lett.

Nagyon szerettem volna tovább tanulni magyar-történelem szakos tanárnak,de gondoltam,kihagyok egy-két évet,aztán majd neki vágok.Persze nem lett belőle semmi.

Helyette elvégeztem egy Vendéglátó-üzletvezető tanfolyamot,most pedig felsőfokon tanulom a logisztikát,pontosabban Logisztikai műszaki menedzseraszisztensnek tanulok.

A változatosság kedvéért itt is tanulunk matekot,fizikát,kémiát + még géptant, anyagismeretet,vállalkozástant, közgazdaságtant,stb,és persze logisztikát.

Holnapután fogunk vizsgázni,(pontosabban zárthelyit írni)logisztikából,háááát,remélem sikerül.(Persze,ha a kisfiam véletlenül rosszabul lesz,akkor nem megyek sehova.)

Most aztán kibeszéltem magam,(ami egyáltalán nem jellemző rám,nem vagyok igazán bőbeszédű.)

Te melyik tantárgytól tartasz a legjobban?

Szia!

Örülök,hogy jobban van a kisfiad és érthető ha kedvetlen hiszen nem jó betegnek lenni,pláne gyerekkorban!:-(

Az érettségi elött én gépíró és szövegszerkesztői tanfolyamot szeretnék elvégezni.

Aztán már létezik olyan,hogy távoktatás így ezt szeretném igénybe venni.

Ez annyiból más mint a levelező,hogy itt csak azokat a tantárgyakat kell tanulni ami az érettségihez kell + az angol és lehet egy választott tantárgy.

Ennyit tudok róla....de szimpi,hogy céltudatosan kell tanulnom!:-)

Neked melyik tantárgy okozott a legtöbb nehézséget?

Szia,

köszönöm a kérdésed,a mandulája már kezd javulni,de a bőre még mindig nagyon csúnya.Összefolytak a pöttyök foltokká és szinte az egész kis teste olyan.De lassan,nagyon lassan szép rózsaszínné halványodik.Remélem most már csak jobb lesz,mert elég sokat szenvedett.Még mindig elég kedvetlen,de nem lehet csodálkozni rajt.

Neked szerencséd van,ha a gimiben tanulsz majd angolt.Amikor én jártam,levelezőn nem tanítottak nyelvet.

Milyen tanfolyamot szeretnél elvégezni a gimi előtt?

Szia!

Én itthon tanulom egyenlőre és úgy hívják a módszert,hogy kreatív angol.

Hogy megy? Szerintem egészen jól,ahhoz képest mivel én semmit sem tudtam elötte. Első lépésként szavakat tanultam meg:130 szót és persze a nyeltani szabályokat is és ezeket utánna mondatokba kell illeszteni,vagyis megszólalni angolul!:-)

Klassz érzés,hogy kb. 2 hete kezdtem és már meg tudok szólalni,azt gondoltam sokkal nehezebb lesz.

Szerintem nem szabad most abbahagynom és akkor még jobb eredményt fogok elérni.

Ha érettségizni szeretnék akkor kell majd ez a nyelv és így már sokkal magabiztosabban állok hozzá,mert lesz 1 erős alapom!:-)

Hogy van a kisfiad,remélem már jobban érzi magát?

Szia,

én már gyűrőm az angolt jó pár éve,de mindig abbahagytam.Mikor dolgoztam,akkor sokat használtam,így akkor egyértelműen jobban ment.Most viszont nem lehet abbahagyni,mert akkor lőttek a sulinak.

Hogy mi okozott fejfájást?

Megmondom őszintén,szerencsére az angol könnyen megy,nem kell vele bajlódnom különösebben,csak hát tanulnom kellene.A szókincsem elég gyér,azt mindenképpen bővítenem kell.De valahogy arra sosem jut elég idő.

Neked hogy megy?

Szia!

Nem tudtad beszoktatni az oviba,talán jobb is így szerintem egy gyereknek sokkal jobb ha otthon lehet az anyukájával.

Persze kell közösségbe is vinni,hogy szokja a más környezetett a gyerekek társaságát,de erre van más lehetőség is,mint az ovi.

Ott tanitanak jó dolgokat,de tanulhat sok rosszat a többi gyerektől....szóval jobb neki veled otthon!:-)

Gondolom azért számodra néha előnyösebb lenne,ha nyugiba lehetnél és tanulhatnál vagy pihizhetnél,de a gyerekvállalás áldozatokkal jár!:-)

Én az angolt most kezdtem alapfokon...annó én oroszul tanultam még,de mivel utazgatunk a nagyvilágban és az érettségihez is kell így rászántam magam.

Nem mondom,hogy könnyü nyelv pláne a nyelvtana,de szorgalommal elsajátitható.

A párom tud angolul,így ő ki tud javítani amikor rosszul ejtek ki valamilyen szót,ez nagy segítség nekem!

A bébicsőszködés,nem mindennapi feladat tehát jut idő a tanulásra!:-)

Te gyorsan megtanultál angolul?

Neked mi okozott a legtöbb "fejfájást"amikor tanultad(od)?

Szia,az igazság az,hogy nem tudtam beszoktatni az oviba,mert akkor is beteg lett,a munkám elúszott,elég sokat is sírt,hogy még itthon maradna,hát szóval...nem volt szívem oviba vinni.Úgyis itthon vagyok,velem jobb helyen van.Évvesztes,így ha szeptemberben viszem,még akkor is lesz két éve az iskola előtt.

Veled mi a helyzet,megy a bébicsőszködés?

Milyen szinten tanulod az angolt:alap,közép vagy már felső fokon?

Neked sem lehet könnyű így tanulni.

Szia!

Szóval tanulsz és készülsz a záróvizsgádra,hát nem lehet egyszerű gyerek mellett és a napi teendőkkel együtt tanulni.

De bizonyitott a nők tudnak többfelé figyelni és több mindennel foglalkozni egyszerre.

Sajnos a mai világban az anyáknak nincs könnyű helyzetük,a munkahelyek nem tolerálják a hiányzásaikat és nem érdekel senkit,hogy hogyan oldják meg a gyerek elhelyezését mondjuk a nyári időszakban vagy bármikor.

Régen más volt és az anyákat jobban védték és segítették,szerintem jobb a fiadnak,hogy otthon vagy vele és normálisan be tudtad szoktatatni.

Ha nem is most,de késöbb a tanulmányi eredményeiben ennek nyoma lesz és szerintem te is jobban érzed így magad!:-)

Jelenleg nem dolgozom,logisztikát tanulok és angolt(akkor mehetek jövő júniusban záróvizsgázni,ha meglesz az alapfokú C típusú nyelvvizsgám.)Megmondom őszintén munkám lett volna,csak elhúztam az óvodai beszoktatást az utolsó pillantara,(úgy értem ezt,hogy addig vártam amíg lett volna munkám,)és az én fiamnak nem igazán tetszett,hogy ott kell maradnia nélkülem.Az anyukámnak is pont akkor tört el két lábujja,alig tudott lábra állni,úgyhogy a munkának annyi volt,(pedig a férjem is sokat segített.)De valójában valahol nem bántam meg,mert azóta elég sokat volt beteg a kisfiam,már úgyis kirúgtak volna.

Érdekes,ha vissza gondolok arra az időre,amikor a lányom volt ennyi idős, mintha valahogy minden könnyebben ment volna.

Jelenleg angolul tanulok! Aztán jöhet majd az érettségi!

Nemrég hagytam ott a munkahelyem,most pihi van és mellette angol tanulás + bébicsőszködés.

Szeptembertől pedig tanfolyam,aztán érettségi.

Te mivel foglalkozól amikor nem vagy betegápoló a kisfiad mellett!:-(

Szia,nagyon szépen a köszönöm,remélem minél hamarabb meggyógyul.

Megkérdezhetem,hogy mit tanulsz?Már a gimi?

Szia! Tényleg sajnálom a kisfiad és mielöbbi gyógyúlást kívánok neki!

Én mostanában a tanulás mellett vállalok bébicsőszködést is,mert szeretem a gyerekeket és így én is kikapcsolódom!!

Mindenki támogat és segít,ezért is merek belevágni!

Nagyon bátor vagy és kitartó amiért ilyen körülmények közt is leérettségiztél,bár nem volt más választásod te mégis szembenéztél a problémáddal és a jővődért és a babádért meghoztad ezt a döntést!

15 évvel ezelőtt,3 hónapos terhes voltam,mikor 3 és 1/2 év után elhagyott a párom.Sem iskolai végzettségem,sem munkahelyem nem volt,az anyukámra nem számíthattam,mert nagyon beteg volt,az apukám (aki azóta sajnos már nem él)távol élt tőlünk.A gyes és a gyed miatt,(hogy a kislány születése után legyen miből megélnünk), kénytelen voltam bármilyen munkát elválallni,(így lettem akkor konyhalány)......

4 éves volt,mikor érettségiztem,(hasonló munkakörülmények mellett.)Nem mondom,hogy könnyű volt,de hál' Istennek sikerült.

Ha a családod melleted áll,számíthatsz rájuk,segítenek,akkor bátran vágj bele és meglátod sikerülni fog!!!

Szia,biztosan a családod is nagyon büszke lesz Rád!!

(És,ha túl leszel rajt Te is az leszel.)

Én szerencsés helyzetben vagyok,mivel támogat a családom és még nincsen gyerekem.

Nem könyű így sem,de próba...cseresznye!

De ha el sem kezdem,akkor elveszem magam elöl a lehetőséget,hogy változtassak az életemen!

Kitartás kell és elszántság....remélem mindkettő megmarad!:-)

az biztos, h a tanuláshoz sosincs késő, viszont kell hozzá egy hatalmas elszántság és egy támogató család! mert azért valljuk be nem könnyű a napi munka után háztartás, esetleg gyerekek mellett még tanulásra is időt és energiát szakítani.

Én is levelezőn csinálom a fősulit, munka és háztartás mellett, még fiatal vagyok, de néha nekem is baromi nehéz. És ilyenkor mindig csodálom azokat(nekem is vannak ilyen csoporttársaim), akik láthatóan idősebben, családanya ill. apaként küzdik végig. Le a kalappal előttük!!!! És persze a támogató családjuk előtt is!

Kívánom mindenkinek, aki rászánja magát, legyen kellő kitartása hozzá és sikerülni fog!!

Sok sikert kívánok Neked!

Én is levelezőn,(munka és gyermek mellett)érettségiztem,és jelenleg is tanulok.

Igaz,hogy közhely,de: tanulni sohasem késő.

Bátorság!!!