Kedvenc idézetek (beszélgetés)
"Nem azért zárom be az otthonom ajtaját, mert nem szeretem a szomszédaimat vagy azokat, akik kívül vannak, hanem azért, mert szeretem azokat, akik bent vannak."
Kiki
"Az égvilágon mindent utánozhatunk és meghamisíthatunk, csak a szeretetet nem."
(Hermann Hesse)
A dicsőség nem adhat gyönyört annak, aki lopta, nem pedig megszolgálta.
(Gogol)
Az életünkben minden történésnek célja van. És addig is, amíg kiderül, mi az, teljes szívvel nyitottnak, érzékenynek és befogadónak kell maradnunk.
Szabó Emília
Alkalmanként állj meg egy kis időre - bárhol, bármikor. Csak nézz és figyelj, légy egyszerűen csak tanúja mindannak, ami körülötted folyik a világban, és annak, amit te magad csinálsz! Ne gondolkozz! Csak kívülről figyeld, hogy mi történik! Aztán terjeszd ki ezt a szemtanúságot az egész életedre: hassa át minden fizikai és mentális tevékenységedet, és aztán engedd, hogy ez a szemtanúság veled maradjon. Ha szemtanú vagy, az egód egyszerűen megszűnik létezni, te pedig megtapasztalod, hogy mi is vagy valójában. Az én meghal: helyette pedig meglátod az igazi önmagad.
Osho
"Ki tudja, miért szeretem úgy az esti csendet,
Mikor a szél a fák közt lopva átoson?
Ki tudja, miért szeretek úgy egy kedves verset,
Hogy százszor is elolvasom?"
,,Az embereknek nem ugyanazt jelentik a csillagaik. Akik úton járnak, azoknak vezetőül szolgálnak a csillagok. Másoknak nem egyebek csöppnyi kis fényeknél. Ismét mások, a tudósok számára problémák. Az üzletemberem szemében aranyból voltak. A csillagok viszont mind-mind hallgatnak. De neked olyan csillagaid lesznek, amilyenek senki másnak. (...) Mert én ott lakom majd valamelyiken, és ott nevetek majd valamelyiken: ha éjszakánként fölnézel az égre, olyan lesz számodra, mintha minden csillag nevetne. Neked, egyedül neked, olyan csillagaid lesznek, amik nevetni tudnak! (...) S ha majd megvigasztalódtál (mert végül is mindig megvigasztalódik az ember), örülni fogsz neki, hogy megismerkedtél velem. Mindig is a barátom leszel...
Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg
Furcsa,ahogy az idő az ember fölött tovamegy. Események,emberek,gondolatok jönnek és mennek,érzések hullámoznak az ember lelkén keresztül,aztán egy idő múlva nem marad belőlük semmi.Elkallódnak szerte az életben,mint apró haszontalan holmik a házban.Itt-ott valami leszakad az emberből,valami láthatatlan kis lelki cafat,odaakad egy ajtókilincshez,egy-egy ablakpárkányhoz,rozoga padlóhoz,keskeny sétaúthoz.Az ilyeneket emlékeknek nevezzük,tiszteljük őket hosszabb-rövidebb ideig a szerint,hogy mekkora bennük a romantika.Aztán szépen és észrevétlenül végképpen elmaradnak mellőlünk,mint halk szavú régi barátok,vagy mint az élet,aki velünk indult s valahol egyszer lemaradt.
Wass Albert
OKTÓBER 1. AZ IDŐSEK VILÁGNAPJA
Óbecsey István: Szeressétek az öregeket
Nagyon szépen kérlek titeket,
Szeressétek az öregeket.
A reszkető kezű ősz apákat,
A hajlott hátú jó anyákat.
A ráncos és eres kezeket,
Az elszürkült, sápadt szemeket.
Én nagyon kérlek titeket,
Szeressétek az öregeket.
Simogassátok meg a deres fejeket,
Csókoljátok meg a ráncos kezeket.
Öleljétek meg az öregeket,
Adjatok nekik szeretet.
Szenvedtek Ők már eleget,
A vigasztalóik ti legyetek.
Én nagyon kérlek titeket,
Szeressétek az öregeket.
Ne tegyétek Őket szűk odúkba
Ne rakjátok Őket otthonokba.
Hallgassátok meg a panaszukat,
Enyhítsétek meg a bánatukat.
Legyen hozzájuk szép szavatok,
Legyen számukra mosolyotok.
Én nagyon kérlek titeket,
Szeressétek az öregeket.
Ők is sokat küzdöttek értetek ,
Amíg fölnevelkedtetek.
Fáradtak Ők is eleget,
Hogy ti módosabbak legyetek.
Ők is elfogadtak titeket,
Mikor Isten Közéjük ültetett.
Azért én kérlek titeket,
Szeressétek az öregeket.
Ha majd az örök szeretet
Elhívja Őket közületek,
Ti foglaljátok el helyüket,
Mert ti lesztek majd az öregek.
S mindazt, mit nekik tettetek,
Azt adják nektek a gyerekek.
Azért előre intelek titeket,
Szeressétek az öregeket.
"Az utad arra vezet, amerre örömmel mész."
(Layosh)
A jót nehéz felismerni, ha nincs mihez viszonyítanunk. Az élet tanít meg erre a tudományra: kezedben a választás lehetősége jó és rossz között.
(Tatiosz)
"Imádom a barátságos embereket - tudod, aki felemeli a kezét, amikor előreengeded a zebránál, akivel összenézel, és egymásra mosolyogtok, amikor egy vallási fanatikus imára fakad a metrón, aki szól, hogy "leejtettél egy ötöst", amikor leejtettél egy ötöst -, szóval azokat, akik egy csöppnyi boldogságot árasztanak, mert noha tudják, hogy a mindent átható ellenségesség érthető, de tudják azt is, hogy nem kötelező. És kevés van belőlük."
Anna Maxted
Te kedves fiatal, ne bántsd az öreget,
Aki születésed óta fogta a kezedet.
Vigyázott a te szép életedre,
Jobban, mint a szeme fényére.
Ő is volt olyan szép, fiatal, mint te vagy,
Ő is elbírta a terhelt kosarakat.
Ő már dolgozott éppen eleget,
Hogy megöregedett, Isten akarta ezt.
Ő adta neki ezt a sok szép évet,
Ami már eljárt a feje felett.
Kedves fiatal, tiszteld Isten akaratát!
Ne mérjél az öregnek keserű poharat.
Mert ha megéred, azt kaphatod vissza,
Amit te most mérsz az öreg poharába.
Adjál inkább szeretet, add, míg van kinek,
Mert utána hiába hullatod fájó könnyedet.
Hiába zokogsz, nem hallja meg senki,
Te, kedves fiatal, szeresd az öreget!
Mikor megéhezel, a kenyeret kezedbe veszed,
Az első karéj kenyér az öreget illeti.
Ő adta kölcsön, mikor gyermek voltál,
Most add meg hát neki, hogy ne tartozzál!
A második karéj kenyeret, jaj, meg ne edd,
Add kölcsön a te gyermekednek.
Mert ha eljön a te öreg napjaid neked,
Legyen mit megadni a te gyermekednek.
A harmadik karéj kenyér lehet csak a tied.
Azt jó étvággyal csak így eheted meg,
Így élhetsz igaz, tiszta szívvel.
A lelkiismereted így nem feketedik el,
Így lehet életed igazi és szép.
Ami, hidd el, öreg és gyermek nélkül semmit sem ér.
Fogjad hát mindkettőjük kezét, hogy boldog legyél
Kosztolányi Dezső:
Őszi reggeli
Ezt hozta az ősz. Hűs gyümölcsöket
üvegtálon. Nehéz, sötét-smaragd
szőlőt, hatalmas, jáspisfényü körtét,
megannyi dús, tündöklő ékszerét.
Vízcsöpp iramlik egy kövér bogyóról,
és elgurul, akár a brilliáns.
A pompa ez, részvéttelen, derült,
magába-forduló tökéletesség.
Jobb volna élni. Ámde túl a fák már
aranykezükkel intenek nekem.
"Élj, szeress, légy boldog,
És hidd el nekem:
Szeretni annyit jelent,
Mint élni valakiért,
s ez teszi szebbé az életet. "
Saint de Exupery
Van az úgy, hogy az ember valakinek a szemén át egyenesen a szívébe lát, s hogy egyetlen óra alatt többet tud meg lelkének nagyságáról és mélységéről, mint amennyit akár egy élet során is felfedezhetne, ha az illető nem akarná feltárni.
Anne Brontë
"A jó tanító nem saját tudásának gyümölcseit osztja meg a tanítványaival, hanem megmutatja nekik, hogyan arassák le saját gondolataik gyümölcseit."
(Kahlil Gibran)
"Nem kincs, s vagyon szépíti e világot,
nélkülük jössz, nélkülük távozol.
A jó érzés, mely megszépíti álmod,
ebből ma másra, mondd, mennyit áldozol?
Légy önmagad, és teremts szebb világot,
ne másokért játssz buta szerepet.
Légy gazdag másképp, ki csupa szépet látott,
kit jóság kísér, öröm és szeretet!"
/részlet, Aranyosi Ervin: Légy jó magadért! /
Newcontact fényképe.
A bölcs nem kesereg azon, ami nincs, hanem annak örvend, amije van.
(Démokritosz)
Az ember akkor ember, ha az összes választási lehetőség közül a legnehezebbet választja.
Bolyai János
"Jól tudom: a fényt a szemem itta, a dalt a fülem fogta, a simogatást a kezem érezte, szép utakon a lábam vitt, és a gondolatok a fejemben születtek, mint az ég távoli villódzása, de mindezt a szívem gyűjtötte össze, és belőle lett minden, ami Szeretet."
Fekete István
"E világon nincs más, mi többet ér,
Mint mikor kezed a kezemhez ér,
Mert a múlandó léleknek nem elég
Csupán kenyér, bor s menedék;
Az éj elszáll, a menedék nincs többé,
A kenyér sem tart örökké,
De egy baráti kéz és egy hang,
Végigkísér és örökké tart."
/Spencer Michael Free/
Az igazi szeretetben nem rab vagy, hanem szabadon ki tudod bontakoztatni az értékeidet.
Müller Péter
" A boldogságból nem tudsz eltenni boldogtalan napokra. Azért minden nap újra kell dolgoznod... különben szerte foszlik. "
Léria Dipán
Nincs rosszabb dolog a világon, mint amikor visszautasítanak. A fényed rátalál egy másik ember fényére, azt hiszed, kinyílnak az ablakok és beömlik a napfény, és végre begyógyulnak a régi sebek. És hirtelen rádöbbensz, hogy semmi nem következik be abból, amit elképzeltél.
Paulo Coelho
TERÉZ ANYA 8 "PARANCSOLATA"
1. Amit évek hosszú során felépítettél, egy másodperc alatt romba dőlhet. Ne törődj vele! Te csak építs.
2. Ha valakinek segítesz, az emberek haragudni fognak rád.
Ne törődj vele! Te csak segíts annak, akinek szüksége van rá!
3. Minden tőled telhetőt tégy meg a világért! Ezért rúgást kapsz cserébe.
Ne törődj vele! Te csak tedd, ami tőled telik!
4. Azt a jót, amit ma cselekszel, holnapra elfelejtik.
Ne törődj vele! Te csak tedd a jót!
5. A becsületesség, a tisztesség és az igazmondás támadhatóvá tesz.
Ne törődj vele! Te csak légy becsületes, tisztességes és őszinte!
6. Az ember ésszerűtlenül gondolkodik, helytelenül cselekszik és önző.
Ne törődj vele! Te csak szeresd felebarátodat!
7. Ha jót teszel, azt mások úgy tekintik majd, hogy hátsó szándék vezet.
Ne törődj vele! Te csak tedd a jót!
8. Ha céljaid vezérelnek, hamis barátaid és igaz ellenségeid lesznek.
Ne törődj vele! Te csak kövesd céljaidat!
Az élet nem intézhető el a modern irodalomból vett bölcs mondásokkal.
Agatha Christie...hmm..:(())