Kedvenc idézetek (beszélgetés)
Neónak:
"Onnan, ahol most vagyok, eleget látok az útból ahhoz hogy megértsem: A trükk az, hogy előre kell haladnunk, elengedni a félelmeinket és a sajnálatunkat, melyek csak lelassitanak minket, és megakadályozzák, hogy élvezzük az utat, ami amúgy is túl gyorsan véget ér."
,A biztonságot keresed?
Legyél te a biztonság!
Önmagad biztonsága.
A békét keresed?
Legyél te a béke!
Önmagad békéje.
A fényt keresed?
Legyél te a fény!
Önmagad fénye."
(Popper Péter
"A léleknek is van tükre,
miként az arcnak.
Ha a tükörből mosolygó arc
tekint vissza ránk,
lelkünk tele van szeretettel.
Aki szeretni képes, arcán viseli
ez érzés kifejezését;
engedi, hogy mások is lássák,
és részesüljenek belőle."
(S.T. Coleridge: Anima Poeta (részlet))
A legfontosabb találkozásokat a lelkek előre megbeszélik egymással,amikor a testek még nem is látták egymást."
-Paulo Coelho-
Minden nap keresem az igazságot,
amely szerint élhetek, keresem a bölcsességet, amit követhetek.
Igyekszem gyakorlatias, talpraesett és tudatos lenni.
De szeretném, ha a vágy mindig elkísérne.
Nem a szakmám miatt, és nem is azért,
hogy enyhítse a magányomat, hanem mert jó. Nagyon jó."
(Coelho)
Ha egy szép élet vágyát őrzöd,
a múlttal nem kell törődnöd.
S mindig úgy tégy, ha veszteség ér,
Minthogyha újjászületten élnél.
Mit akar?-kérd meg minden naptól,
és minden nap felel majd akkor.
Tetteidnek tudjál örülni,
más tetteit tud megbecsülni!
Főként ne gyűlölj egy embert se,
s a többit hagyd az Úristenre!"
Három nehéz dolog van a világon:
Úgy mondani igazat, hogy senkinek ne fájjon...
Úgy mondani kellemest, hogy hízelgés ne legyen...
És úgy érvényesülni, hogy senkit se tapossunk el."
(Goethe)
Család. Nincs is ennél fontosabb. A családunk az, aki megjelenik, ha bajban vagyunk. Aki ösztönöz, hogy sikeresek legyünk. Aki híven őrzi a titkainkat. De mi van azokkal, akiknek nincsen családjuk, amire támaszkodhatnak? És mi történik azokkal az elcsigázott lelkekkel, akiknek nincsenek szeretteik, akik melléjük állnának a szükség idején? Nos, a legtöbbjük megtanul egyedül járni az élet rögös útján. De néhány szerencsétlen egyszerűen feladja a küzdelmet."
/Desperate Housewives/
Hát ezt meg miféle kontár írhatta vajon?
Mért jó az, ha az emberek tettetik a jókedvet, a mosolyt. Hú nincs attól idegesítőbb mint mikor valaki mosolyog rád, közben meg a pokolba kíván.
Sokkal egyszerűbb lenne a világ, és benne az élet, ha az emberek az igazat mutatnák magukból.
Ja, mondom én ezt mikor órák óta képmutatóan vidámkodok itt, közben meg... közben meg..
Mennyi színész van, mégis hogy megfizetjük azt a párat akik filmekben debütálnak...
Tedd, amit úgy érzed tenned kell, arra menj, merre a szíved terel.
Hisz időd oly kevés, légy hát magad ura, míg élsz!
Hogy mit kívánok neked a hét minden napjára?
Azt, hogy lássál,
hogy a sötétben is lásd a fényt.
Hogy a háborgó világ ellenére is
béke lakjon szívedben.
Hogy egyedül se legyél magányos,
Hogy tudjál örülni a vannak,
Hogy ne hazudj magadnak hamis örömöket,
Hogy megtaláld a kezdet tisztaságát,
Hogy ne sirasd az időt,
Hogy meglásd benne a végtelen lehetőségét,
Hogy a csendben, a benned lévő csendben
meghalljad a lelked szavát.
Bölcsességet kívánok, sok-sok bölcsességet,
Hogy felismerd hogyan helyes lépned,
Mit érdemes meglátnod,
Mit kell megtenned,
Mit kell szólnod,hova kell eljutnod,
Hogy soha, semmit ne kelljen megbánnod.
"Az idő múlt kint is, bent is. Az ember végül megszokja, hogy távol vannak tőle, megváltoznak, felnőnek mindazok akiket szeret. Az ember végül azt is megszokja, hogy mások élik át azt, amiről ő álmodott. Idővel az ember mindenhez hozzászokik, beletörődik, de nem tudja elfelejteni..."
/Ezel- Bosszú mindhalálig/
Nem volt sok örömöm az életemben. De néha boldog voltam, és ezért nem fáj, ha arra gondolok, hogy öregszem.
/Rejtő Jenő/
A tudat, hogy szerethetsz és szeretnek, olyan melegséget és gazdagságot ad az életnek, amit semmi más nem pótolhat.
Oscar Wilde
"Álmot ne szőj, ne várj csodákra,csúcsokra nem jutunk mi fel, de mégsem küzdünk hiába, az élet szép, csak hinni kell"
(Anton Pavlovics Csehov)
„Régebben mindig úgy gondoltam, hogy bizonyos dolgokat, embereket
csak a halál vehet el tőlem örökre. Pedig sokkal kevésbé drámai módon is
elveszíthetünk valakit, ha eljön egy pont, és megszakad valami. És
onnantól fogva nem beszélünk vele, nem az ő mosolyával ébredünk minden
reggel, nem érinthetjük meg szabadon minden porcikáját, és nem
legeltethetjük rajta a szemünket. Soha többé. Ez a fajta elválás is
ugyanolyan végleges tud lenni, mint a halál. És ugyanúgy fáj.”
"Aztán
egy szép napon arra ébredek, hogy nem ő jár a fejemben, és rájövök, hogy túl
vagyok a nehezén. A szívem súlyos sebet kapott, de majd begyógyul, és akkor majd
újra tudok örülni az élet szépségeinek. Történt már velem ilyen, és fog is még
történni, ebben biztos vagyok. Ha valaki elmegy, az azért van, mert jönni fog
helyette valaki más - és újra rám talál a szerelem." / Coelho /
„Túl kell lendülnöm ezen az egészen. Újra
annak az életvidám mindenkit és mindent szerető lánynak kell lennem,
mint azelőtt. Mosolyognom kell, amikor felnézek az égre, és nem azon
rágódni, hogy vajon Te mit csinálsz. A döntésed egyértelmű volt, talán
csak nem akartam vagy nem tudtam elhinni. Ha unatkozom az órákon, egy
mesebeli hercegről kell álmodoznom, nem pedig arról, hogy milyen volt,
amikor megcsókoltál. A csillagos égről szeretném, ha az olyan egyszerű
dolgok jutnának eszembe, mint a bolygók, nem pedig az első éjszakánk.. a
napsütésről pedig nem az az élettel teli mosoly, hanem a tiszta és
fájdalommentes melegség.. és ha fázok, nem szeretnék olyan bonyolult
dolgokra gondolni, hogy milyen volt, amikor átöleltél csupán csak elmenni
a ruhásszekrényemhez és felvenni a bolyhos zoknimat... Hidd, el ennyi
épp elég lenne.. Ha eltudnálak felejteni, megtenném. De már nem megy.
Egyszerűen benne ragadtál a szívemben..”