Katonafeleségek (beszélgetés)
Ja, és követelek egy új tagot, akinek nem ér véget a missziós várakozás novemberben... (ennyi már nekem is jár, nem?)
Ha jól számolom, akkor novemberben mindenkinél meg lesz a családok újraegyesítése és én maradok egyedül??
ÁÁÁÁÁÁááááááááááááááááááááááááááááá....
Ez a "vége-depi" olyan furának hangzik.. nem osztom az észt, bizti van ilyen, csak nekünk ez még olyan távolinak tűnik. Mondjuk én alapvetően pozitív beállítottságú vagyok, tehát azt mondhatom, hogy a mai nappal eltelt a misszió 1/6-a! Hurrá!!
Jó ez a meló egyébként,olyan k...a semmi időm nincs agyalni, mag depizni, hogy csak azt veszem észre, hogy hoppá, megint eltelt egy nap.
Sziasztok!
Úgy látom az irigyek mindenhol egyformák... mert meggyőződésem, hogy az ő szemük előtt elsősroban az lebeg, hogy milyen "vastagok" leszünk, ha a párunk hazajön... a többi, ami mögötte van, az nem számít.
Nekem a sdógornőm mondta a napokban, hogy majd most megtudom, hogy neki milyen élete van... a férje helyben dolgozik, igaz, hogy a házukat bővíti, tehát nem a lábát lógatja... van egy 11 éves lányuk...
Nem akartam visszakéredzni, hogy ez hogy is van egyenlőségben az én helyzetemmel? Neki sincs kihez bújnia esténként? Az ő gyereke is sírva követeli apát? Neki sincs kivel szeretkezni, vagy csak a válllán kibőgnie magát? Ő is autóbontóba és szerelőhöz jár, mert nincs férfi a háznál, aki megoldaná ezeket a dolgokat?
Szóval... no comment...
Tényleg ezért jó ez a fórum, mert itt tényleg sorstársak tartják egymásbana lelket és segítik át a nehéz időkön...
Hunyi!
Sajnálom! Sajnos mi is elértük a vége depit. Pedig még 3 hónap! Basszus!!!
Tuti valami front jön, vagy csak az, hogy vége a nyárnak? nem tudom.
Jaj, de utálom a hasonló szöveget! Nekem volt aki azzal jött, hogy ő elvált, és neki sincs segítsége. Ő pl. katona. Hát ez hülye... no comment!
Cigi sajna nálam is játszik, pedig már 8 éve egyáltalán enm cigiztem. De most sajnos kell. Persze stikában, hogy a fiúk ne is lássák mennyire hülye az anyukájuk. Párom pedig nagyon kiakadna ha megtudná, úgyhogy nem szokhatok vissza, de most esténként me napkozben 1-1 szál kell!
Kémea kislányának hallottam este a sírásást. hát nem volt semmi!:( Nálunk most a nagyon bújós időszak van. Néha már fárasztó, de hagyom, hogy kiéljék magukat, mert ez kell nekik!
Lányok, kész vagyok teljesen. Tiszta depi vagyok. :-( Nekem mindig az eleje és a vége a nagyon szenvedős. Hát most a "vége szenvedőshőz" értem. Azért remélem hamar túljutok ezen, mert ez így nagyon nem jó.
Az ismerősökről, barátokról annyit, hogy tőlem sem kérdezte meg egy barátom sem, hogy hogy vagyok, hogy bírom. Vagy ilyenkor amikor szükségem lenne a támogatásukra, sehol senki. Bocsánat egy valaki volt, aki megkérdezte hogy bírom, a fodrászom. De a barátaim egyszer sem vagy ha szóba kerül akkor is csak osztják az eszet. Például, "hogy ha itthon van akkor se sokat van itthon, mert akkor is sokat dolgozik és sokkal kevesebb pénzért. És, hogy az ő férje se sokat van otthon, mert reggeltől estig dolgozik és ha haza ér akkor már hulla fáradt". Hát ezektől egyenesen rosszul vagyok. Fogalmuk sincs mit élünk mi át. Mennyire nehéz ezeket a missziókat végigcsinálni.
Sziasztok!
Végre, kialudtam magam az éjjel... HURRÁ!!
Aviubi, én igazából nem is nagyon várok jelentkezést a katonák részéről. A férjem nem jár el a kollegáival sörözni, a családok se járnak össze... nem tudom, ez a mi hibánk-e, vagy mások közt is így működik... A férjem azt mondja, velük tölt 8 órát minden munkanapjából, a többi a családé...
Szóval az egyik tényleg haverjának nevezhető srác már hívott, hogy mizu és van felajánlásom is, hogy ha gáz van, keressem... és keresném is, ha olyan természetű problémám lenne..
Viszont a múlt héten kaptam a szolnokiaktól levelet, amelyben a missziós családok "gondozásáról", segítségkérési lehetőségeiről tájékoztatnak. Nyilván nekem Szolnok nem pálya, de én értékeltem a gesztust... azt írták, hogy ha pl. pszichomókus vagy bármilyen tanácsadó kell, akkor kerítenek ők itt egyet.
A férjemmel így, hogy tundunk minden este beszélni, ez nekem nagyon sokat jelent... mi mindent megbeszéltünk/megbeszélünk egymással, ő a legjobb barátom is... nyilván inkább ő kérdez, mert velük nem történik annyi minden ill. nem beszélhetnek róla... de jó így egyelőre..
Mi nagyon hasonló cipőben járunk... Én is nagyon kivagyok akadva azon, hogy mennyire magasról leszarnak a "haverok". Amikor megyek be ügyet intézni még akkor sem kérdeznek semmit. Hogy bírjuk stb... Nekem ez nagyon furi. Én azt gondolom, hogy azok a katonák akik ott kint vannak attól mükődnek jól, hogy van mögöttük 1 család. és szerintem ha a Honvédséget érdekelné a katonái lelki egészsége akkor foglalkozna az itthonmaradt családokkal.
Sajnos az én férjem sem túl közlékeny. Így nekünk is nagyon nehéz a kommunikáció. Szoktam is kérdezni, hogy hol hagyta a humorérzékét? Ő azt mondja,otthon...
Sziasztok!
Az éjszakám a nagy csajommal katasztrófa volt, már azt hittem, 2 nap meló után pihi lesz egy kicsit, de reggelre rendeződött... nem tudok másra, csk a teleholdra gondolni...
De 6,5 óra alvással nyomulunk mindketten.... nem olyan izgis..
Ezt nézzétek meg. Hát én a végén elbőgtem magam! A fiúk is nézték. Hunor fiam megkérdezte: " És Apa miért nem jött velük haza?
Most újra akarja nézni, de én inkább nem szeretném...
Sziasztok!
Mi is nagyban pörgünk. Fiúk iskola-ovi, utána edzés. de jól bírják. Igaz ez a reggeli kelés nem tetszik nekik, de azért elvannak.
Én pedig jól lerobbantam. Elkapott a takonykór. Hangom, mint a repedt fazék, és hulla fáradtnak érzem magam reggelente. Persze mert nem kapok éjjel levegőt, így aztán nem pihenem ki magam. Férjem meg is jegyezte, hogy nagyon fáradt a hangom. Őszintén, szerintem én jobban várom az őszi szünetet mint a fiúk!
Anci! Minden tiszteletem a tiéd! Én nem bírnám ezt a külön élősdit!
Sziasztok Lányok:)
Minket is elért a betegség. Jártunk 1hetet oviba, suliba most meg itthon pihi:) Közölte ma az orvos,hogy vigyem vissza péntek délután fiú Raptort. Kérdezem" mert suliba kell mennie? Alig beszél, veszi a levegőt ,a füle is be van gyulladva. fogyatékos meg küldené suliba. Mondtam, hogy szeretném itthon tudni a gyerekem ,mert nincs szüksége egy tüdőgyuszira. Lényegében ennyi, de most ez is elég, szerencsére a Nagymutika otthon van, és ő a Raptorcsősz:D Nálam most az új munkahely is leköt. Ma rohantam haza toltam neki ,hogy az esti skype-ra időben érjek haza. Megy az idő:D
mert hozzánk a legközelebbi laktanya kb100kmrre van, így a bejárás elég megterhelő... így bent lakik és hétvégén jár haza, nekünk itt saját lakásunk van, szinte minden ideköt minket a honvédség az egyedüli ami nem tudott ide költözni :D
na de már csináljuk egy ideje, gyakorlatunk van benne :D
Ancika, ez milyen beosztás, vagy rendszer, hogy benn lakik a laktanyában? Bocsi a kérdésért, de én ezt nem vágom...
Tegnap este tudatosult bennem, hogy lezárult életem egy szép, küzdelmes szakasza és már soha nem lesz olyan, mint régen...
Csajok reggel rendben, ügyesen keltek, úgyhogy egy korábbi HÉV-et is elértem, mint terveztem...
A takonyból szerintem jól kikecmeregtek, de ha 1-2x fújni is kell az orrukat, az még nem ok az otthonlétre... meg akkor mi a fenének vittem a 200 pzs-t?
Nálunk is lesz egy kicsi idő amit külön fogunk tölteni. viszont közöltem vele ,hogy a világ végére is követem. Nem akarok ,szeretnék külön élni :'(
legyen hosszú ősz ,hogy csavarogni lehessen, mert nem akkor punnyadás, és bedili lesz:S
nálunk amúgy felbolydúlt az élet apa hazajött eszti elkezdte az ovit (nem igazán jön be neki, visszavágyik a bölcsibe) bencus meg már a régi motorosok önbizalmával vágott bele az új évbe :)
mi pedig a szigetelésbe és a szinezésbe, a kedves szabija ezzel el is fog tellni, már mondta is, hogy de jó lesz visszamegy pihenni:D
nekünk meg kezdődik a különélés, mert ő bent lakik a laktanyában :/
hát ez a gyors helyzetkép nálunk, ti hogy bírjátok lányok?