Hoxás gyűjtés? (beszélgetés)

"Nem értem mi ez a nagy utálat lenézés a nagy családosok iránt?"

Nézd, én is ismerek nagycsaládost. Nyolc gyerek, hatalmas falusi ház, kert, apu többet keres egy hónapban, mint mi három hónap alatt. Anyu nem dolgozik a klasszikus értelemben, de csirkéket nevel, kertészkedik, simán kiviszi a piacra a tojást, vagy a virágot. Nem szégyenli. Tény, hogy a nagyok nevelik a kicsiket, de szerintem ez nem tragédia.

Jól élnek. Nem ragaszkodnak ahhoz, hogy a 3 évest színházba vigyék, de a meg tudják engedni maguknak, hogy teniszre járassák azt, amelyiknek ez fontos.

Mindenki tiszteli őket. Mert meg tudják adni a gyerekeiknek az alapokat, az esélyeket. Ha kétszer ennyi gyerekük volna, már ők sem tudnák fenntartani ezt a szintet.

Elnézést kérek a félreéthető fogalmazásért, igazad van, kihagytam egy szót a zárójelből (sokgyerekesek TUTI tudhatják), de ez nem jelenti azt, hogy a többiek nem tudják, csupán azt, hogy őnekik jobban kell tudniuk, mert tapasztalták valahol valamikor. Attól persze még ez egykék (és az egyedül élő emberek) is tudhatják, mivel ők is ugyanolyan emberek.

Egyébként nekem ezt akkor mondta pár óvónéni, amikor azon tanakodtunk, hogy belevágjunk-e a 3 . gyerek kérdésbe......És hiába áradoztak a nagycsalád előnyeiről, a legtöbb óvónéninek is 2 gyereke van, nem pedig sok.

Majd sorra kerülsz te is egy ilyen kiveséző fórumon :))

Az pl. nagyon nem fér a fejembe, hogy a villanyszámlát megnézve fizetek elszámolói veszteségtől kezdve minden kutyafülét.

Ilyen esetekben nem tekinthetne el ez a csodás vállalat attól a nyomorult százezertől?

Részemről itt a vita lezárása...aki tud segítsen a gyerekeknek, mert nem tudhatja, egyszer majd hátha neki kell segítség...aki nem tud, vagy nem akar,az ne segítsen.

Ennyi az egész. Vita nélkül.....

Persze, nem sértegettél senkit, csak úgy írtad le a nagy család előnyeit, mintha csak az ismeré a nagy titkot, akinek az van (nem tudom, ezzel engem, mint gyerektelent hova szándékoztál sorolni).

Az empátia inkább habitus kérdése, mint családi háttéré, a bátorság úgy szintén, illetve a szülőktől látott minta befolyásolja inkább, és nem az egy fedél alatt élők száma. Kudarc mindenkit ér, a szeretet nem nő exponenciálisan a családtagok számával. A hasonlítás egy gondolkodási forma, amit abból kezd el tanulni a gyerek, ahogy magyarázunk neki. Tök mindegy, hogy a tücsköt a békához hasonlítja, önmagát a ovis társához vagy a testvéréhez. Itt jegyezném meg, hogy ha a gyereket folyton a testvéréhez hasonléítgatjuk, akkor az egyikben kisebbségi érzés fog kialakulni.

Elnézést kérek a bla-bla-bláért, remélem, így már elfogadható az álláspontom.

Jelentem, lehet foglalkozni a több gyerekkel is...

Én este 10-től dolgozom, igaz bőven végzettségem alatt, de ez is pénz, és emberek között vagyok.

Reggelivel keltem őket, majd délelőtt pihenek. Ebéd után máris indulok a kisebbekért. Hazafelé sétálunk, beszélgetünk, bevásárolunk, ha kell. Itthon aztán a nagyobbakal foglalkozom, kétnaponta főzök, este meseolvasás után a Zuramé is vagyok....

Mindent be lehet osztani, magunkat is...

Trapiti!

Te, aki örökbe fogadtál, ajánlod a fogamzásgátlót, vagy az abortuszt?

Egyébként a halasi rotary klub kifizetett minden költséget és a démász 4 napra rá, büszkén beszerelte, mondván ezt 20 napra vagy mennyire szokták. Ideiglenes mérő volt, ami nem lehetett a házon, ezért kellett a kerítéshez dobozba rakatni, mert már ez a módi 100 ezerért veszünk müanyag dobozt. De ez nem a szolgáltató hibája hanem az övék mert nincs kapásból 100 rugójuk.

Egyébként nekem sincs és ezek után el kell venni a két fiam?

Egy nem él velük csak.

Amúgy mikor kérdezték a gyerekeket,hogy lehet így tanulni,az volt a válasz:nehezen.Egyik fele tanul a brigádnak,a másik fele addig lefoglalja a kicsiket.Micsoda buli az élet!!

Olvasd el mégegyszer mit írtam. Senkire nem lőcsölném soha, hogy adjon bármit, most éppen én sem tudok, volt olyan is nem olyan rég, de most épp nem az van.

Nekem a vélemény nyilvánítás módjával van problémám. Ez nem egy politikai vagy válság kitárgyaló fórum. Ez odavaló, csak éppen találtunk valamit amibe bele lehetett kapni, és jól ki lehet tárgyalni a fenti két témát. Ennyi.

Én nem óhajtok senkinek a tárcájában kotorászni, ki mit csinál a pénzével stb. És nekem mentegetőzni sem kell ki miért nem adakozik. Nem és kész mert nem tud, vagy mert nem akar. De a körítés nagyon nem tetszik, és senki nem is tudja megmagyarázni, hogy ezt így kellett volna.

Azért ne hidd :))) az életösztön csodákra képes.

Nem kell mindent iskolában tanulni, a magot el kell vetni, az állatnak enni kell adni. Nem nagy dolgok ezek.

Városban élek, de vidéken is éltem párévet, egyszerű volt minden és nagyon élveztem.

Tanyák is áramosítva vannak,vagy van az aggregátor, illetve azért látom, hallom városban is egyre többen kényszerednek megtapasztalni, milyen is áram nélkül élni.

Erre a kérdésekre akkor tudnék igazán válaszolni, ha egy időre kipróbálhatnám, mondjuk, hogy négy gyerekem legyen :).

Szerintem nem feltétlen kell ahhoz nagy család, hogy kitartást, empátiát nevelj beléjük.

Én elhiszem mindenkinek aki azt állítja, hogy az öt gyerekére is tud kellő időt szentelni, nekem biztosan nem menne. Nekem a kettő a határ ahhoz, hogy a kapcsolatomra, a karrieremre és magamra is maradjon úgy, hogy ők tényleg mindent megkapnak úgy anyagiakban, mint törődésben, odafigyelésben.