Helytelen, idegesítő szavak (beszélgetés)

Egyetértek.

Egyébként ezt az egész gügyögös szörnyűséget egy családi otthon keretein belül abszolút elfogadhatónak találom, hiszen az ember önkéntelenül másképp beszél a kisbabához, meg az ő környezetében - problémának látom viszont, hogy sokan ebből a szituációból kilépve, felnőtt kommunikációban (netes fórumon, baráti összejövetelen, munkahelyen) továbbra is folytatják ezt a csöpögős-gagyarászós nyelvezetet (szopcsiztunk, meg tejci, meg 5 hós), amitől olyan, mintha nem igazán sikerülne tudomásul venni, hogy van - teljesen felnőtt - élet a pelenkázóágy-etetés-védőnő körön túl is, ahol emberek például értelmesen beszélgetnek filmekről, jungról, meg a mindennapi életük nehézségeiről, anélkül, hogy úgy viselkednének, mintha a beszélgetőpartnerük 3 éves lenne.

"szövegelmellesleg ítígy ránk."

:-)

Ami neked érzelmi töltet, másnak aranyoskodó, erőltetett gügyögés. Értem, hogy te ragaszkodsz az igazadhoz, de azért nem árt tudomásul venni, hogy egy csomó emberből ez a kifejezés szájhúzást vált ki, véleményem szerint nem ok nélkül.

A pocaklakó ebben az értelemben nem helytelen, hanem modoros.

Akkor a hüttő is biztos tetszik neked. :-)

Nekem is.

Én azt utálom, mikor hangokat dupláznak (nem érdekel, hogy tájszólás és szépnek kellene lennie...): könyvellő, csallán.

És a szandáR, mint szandál, meg az itthol, otthol.. először visszakérdeztem, hogy mit tetszik mondani?... a hideg kiráz tőle.

A "pocaklakótól" is, ma már nem is használjuk azt a szót, hogy BABA. És a terhesség meg igenis teher, legalábbis nálam ez naponta változik, mikor mennyire bírom:) nem kell ezt szégyellni, ez van. Talán sokan félnek ettől a szótól. De akkor lehet olyanokat is használni, hogy "várandós vagyok", "gyermeket várok".

Amit még nem értek, az a "megszült" kifejezés. A "szült" miért nem olyan jó? Mit szült meg? Vagy csak én érzem úgy, hogy a meg- igekötő után valami tárgynak kellene jönnie? Ez olyan, mintha az "evett" szót így használnánk: "megevett."

"Judit az este megevett." Mit?...

Sziasztok!

Szerintem ez az egész téma szőrszálhasogatás. Mindenki használ olyan szavakat vagy kifejezéseket, amik mások fülét bántják, de ettől még nem biztos, hogy helytelen. Nekem is pocaklakóm van, akár tetszik akár nem. Több érzelmi töltettel bír az, hogy "pocaklakóm van" mint az, hogy "terhes vagyok". Nekem nem teher!

A közvetlen környezetemben teljesen másképpen használom a nyelvet, mint egy idegen társaságban. Ez igaz mind írásban, mind szóban. Egy idegen embernek nem fogok úgy köszönni, hogy csá, de az unokahúgomnak igen.

Illetve a tájnyelvet is el kell különíteni a "divat"nyelvtől. A pláza***k szóhasználatától (+ a vinnyogós hang) én is falra mászok, de nagymamám tájszólása más kategória.

A tájszólás esetén engem nem az idegesít, ha a saját megszokott kis nyelvezetét használja, hanem ha nem ismeri el, hogy az valóban helytelen, de ez van! Pl.: a budapestiek saját bevallásuk szerint (azok akikkel én beszéltem) teljesen helyesen beszélnek! :D Ez LOL (hogy kicsit "kocka" is legyek). Persze mindenki tudja ezen a fórumon, hogy Budapest a "világ közepe". Ugye? :D:D:D

A főneveket németben természetesen nagybetűvel írják, de beatrixluzern egy magyar kontextusban (azaz szövegkörnyezetben, tehát egy magyar hozzászólás kellős közepén) teljesen jogosan írta kisbetűvel, legalábbis az én írásbeli stílussal kapcsolatos irányelvem-ízlésem alapján...

Más kérdés, hogy a magyar kontextusban használt faterozás, mutterozás amolyan szlenges, lazázós megnyilvánulás, semmi köze ahhoz, hogy a németben mi a helyes. Vannak nyelvi szituációk, amikor inkább prolinak tűnik, meg vannak olyanok, amikor vicces-vidámnak. Rengeteg esetben az ilyesmit nem az adott kifejezés abszolútértéke - sőt, szerintem nyelvhasználatban ez szinte nem is létezik -, hanem a szövegkörnyezethez való viszonya határoz meg.

Értem ezalatt, hogy az Adrian Mole naplójában (írta Sue Townsend) teljesen helyénvaló, és tinédzseres-vicces volt, de például amikor legutóbb kórházba került a nagypapám, és egy szegről-végről való ismerősöm megkérdezte, hogy "na és hogy van nagyfater", akkor majdnem pofán csaptam.

:DDD

Ez olyan mint a :Remélem beköltözik a pocaklakó...

Köszönöm.

Mintha így emlékeznék én is,dehát annyi mindent kéne még tudnom!

Én is szeretnék jól megtanulni!

Ezért kérdeztem,de ha pontos akarok lenni,akkor helyesbítenem kell magamat.

Azt akartam kérdezni:hogy írják,nem azt,hogy mondják.

De biztos Te tudod jól.Nekem úgy rémlik valahonnan,hogy a főneveket nagybetűvel kell kezdeni,de olyan régen hallottam,hogy már semmi nem biztos.

."énnekem...nem ezek a sztárocskák a talon."

Jajj:)

Nem is annyira viccnek szántam,csak ahogy olvastam a hozzászólásokat,kinek mi nem tetszik,találtam a két kiragadott mondatra,ami tetszett nekem.

Az egyik fórumozó ( pl. Te) leírtad :miért kell minden mondatba: "könyörgöm".

A másik kicsit később ugyanezt a szófordulatot használja,nyílván megszokásból.

Ezért írtam azért jól elszórakoztatjuk itt egymást.

Az egyik rokonom de az egész családja mindig azt mondja:szumma szummárum...

Rettenetesen boldog vagyok;

rettenetesen örülök;

nagyon gratulálok;

"Kellemes babásodást!"

-DDDDDDDDDDDDDD

Magyarázzátok meg!!

egy inszemináció 45 ropi?

gyógyszerek meg a konzíliumok;

nem tudom követni!

egy inszem 45 ropi+gyogyik meg konzik

Vili???