Házisárkány az anyósom (beszélgetős fórum)
Ez a fórum a következő íráshoz nyílt: Házisárkány az anyósom
szerintem az egész "házisárkány-anyós" kérdés alapja az, ha az anyuka nem képes elengedni a "kisfiát", ha nem veszi észre, hogy az ő pici édes kisfiából érett, önálló férfi lett, aki nem anya szoknyája alatt áll már, hanem igenis önálló életre vágyik. Csak szegény fiú nem képes a sarkára állni, mikor a szívében ott van az a sok jó, amit anyukájától kapott(és ez így helyes és szép! örüljön az a fiú, akinke ilyen anyukája van/volt, hogy csak érte élt) viszont megjelenik a szerelem, aki mondjuk nem feltétlen szimpatikus az anyukájának. Ilyenkor a pasik elkezdenek örlődni...A férjem egyke, persze, hogy anyukája imádta, de azért emgem is elfogadott, sőt mondhatom lányaként szeretett, viszont ehhez kellett az én toleranciám is. Nem feltétlen tetszett nekem sem minden, de nem estem az anyósomnak és nem nyitottam ki minden apróságért a szám. Pl: anyósom mindig kipucolta a férjem cipőjét, mikor a felesége lettem, közöltem én ezt nem teszem meg, pucolja ő, ő sem pucolja az enyémet...vagy ha a buliból úgy jött haza, hogy a wc is kapott, kezébe nyomtam a domestost és közöltem ezt ő fogja kitakaírtani...És a férjem ezt egyből elfogadta, én nem egy anyuka vagyok, aki ilyen szinten is kényezteti a gyerekét, és cseléd sem vagyok...persze ha éppen úgy hozza a helyzet szívesen kipucolom a cipőjét, de szeretetből és nem azért mert ezt várják el tőlem. de nincs belőle rendszer...
Sokszor anyósom is beleszólt(próbált) az első babánál, hogy mikor mit és hogyan csináljak vele, én szépen mosolyogtam és úgy csináltam, ahogy én akartam. nem kell ezen konfrontálódni, meghallgattam és csináltam a magam feje után. Viszont sokszor kikértem a véleményét is, így ő úgy érezte, hogy fontos a véleménye, nem felesleges.
szóval mi egész jól elvoltunk, kár, hogy meghalt. most kimondottan hiányzik, és rosszabb hogy nincs
Az anyós szigorának a menyével szemben éppen úgy evolúciós oka van, mint legtöbb jelenségnek a társadalomban.
Az anyós védi a fia, azaz a saját génjeit azzal hogy fokozottan felügyeli a menyét, figyel annak esetleges félrelépéseire.
igazad csak le ! sajat magad ...
sajnos nem tudjatok azt hogy kell elni szbadon es egymasiranyti respektben !
Akkor mi van,ha az "anyóst" már a saját gyerekei sem igen tudják elviselni,max néhány órára,és muszájból néhány napra!...nemhogy a menyei,vagy a veje? És mindenkinek ugyanaz a véleménye róla,pedig 5 gyereke van..??
Akkor sincs "rossz" anyós?
Bennem hosszú évek (15) alatt,lassan alakult ki az érzés,hogy nem tudom őt elviselni,és már nem is nagyon akarom.
Kedves Eszter!
Kívánom, hogy ez maradjon a véleményed egész életeden át.
Szerencsés vagy, ha még nem találkoztál házisárkány anyóssal.
Pedig létezik "lányos házisárkány anyós". Az én anyám is ilyen. Semmit nem tett a párom, egyszerűen anyám nem ilyen pasit szánt nekem... Dehát nem ő dönt... :)
Én viszont egyenesen imádom párom anyját, mindig gondol rám, ha csomagol az ő pici fiacskájának, mindig szívesen lát, kiáll mellettem, ha kell. Nála jobb anyós(jelölte)t nem is kívánhatnék.
Soha nem tettem kulömbseget a fius es a lanyos munkak köszt !ugyszinten a jatekokban es az öltöszködesben inkab a unisex volt keznel - sokal praktikusab.
Fiam gyesen volt a kislanyaval , kenguruban hordta picikoratol .
Minden a szulöktöl fugg hogyan neveljuk , itt csak kölcsnre vannak nekunk kell vezetni es szeretni öket.
Egész kicsi korától igyekeztem megtanítani a fiamat az alapvető háztartási munkákra, sikertelenül 25 éven át. Bár műszaki ember, még a mosó-mosogatógépet se volt hajlandó bekapcsolni.
Már csak inget nem vasal...
Képzeljétek el: törölköző kiterítve a fürdőkád szélére szépen, nesszeszerben minden szépen benne, se zokni, se alsó, ruha a vállfán, cipők nem lerúgva, stb.
És be tud vásárolni...
eppen arra gondoltam en is! ELÖRE !
de ugy ahogy megerdemled , senki sem erdemli mag a bantalmazast - legyen az psychikai vagy ne add Uram fyzikai !
Én is ilyen helyzetben vagyok/voltam.
Én azt tanácsolom, hogy ha szeretitek egymást, akkor tartsatok ki egymás mellett. Az már jó pont, ha férjed kibeszéli őket, mert akkor bízik benned!
NE NYOMULJ! Tarts egy kis távolságot! Legyél hűvösebb. Talán így észbe kapnak. Próbáljatok minél messzebb költözni, így ritkák lesznek a találkozások.
Hidd el ennek ellenére nagyon boldog lehettek együtt! Fel a fejjel!
igen es teljesen igazad van ezt nevelni kell igy
en igy neveltem a fiamim - egyelvalt egyedul alo pappa a kicsi csak 8 honapos volt mikor hozza kerult.
En nem sokat segitettem mert nekem is van meg eleg tehat - nevelni a sracokat ugy hogy megaljak a sarat az eletben.
Kedves kbee1
es most mar kesö ?
Hidd el nem !!!
En iskesztem - többször .
Egyszer elesni es 10x fellkelni !
Ezt a problémát itt nagyon jól kifejtetted.
Amit írtam korábban, a beleavatkozásokra, ezt még súlyosbítja nálunk az a féltékenység is, hogy anyós számára kiderült, hogy én egy csomó dolgot tudok, amit ő nem. Én nem csináltam ebből soha problémát, de ő elkezdett rám féltékeny lenni: pl. a főzésben, csak mert pl. én sokkal többféle ételt tudok, csak mert a fia inkább fönn akart velünk vacsorázni és nem ővele lenn, az ő főztjéből... meg sok iylen apró kis hülyeségnek tűnő dolog.
No ez lenne a csucs ! UNDORITO !
erz a tipikus egocentrikusan felnevelt " mammafiuk " elfalyult szolitasa...
Ezért van a Bibliában: elhagyja anyját, apját és ragaszkodik feleségéhez!
Ha ezt minden férfi felvállalná, nem lenne probléma.
Hogy én mennyit sírtam már Anyósom miatt!!!!!!!!!
Igen, engem úgy neeltek, hogy tiszteld az idősebbet, és nem vagyok az a szájalós, beszólogatós tipus. DE ha a másik fél az a tipus, akkor én hiába nyelem csendben a megaláztatásokat, sértéseket...5 és fél éve! Én is utálom a találkozásokat, gyomorgörcsöm van minden alkalommal, de én nem fogok anya-fia közé állni. És nem fogok piszkálódni, sértegetni. Az senkit nem tesz boldoggá.