Egy kóbor anyamacska nálunk szülte meg a kicsinyeit. Mit tegyünk? (tudásbázis)

Megkérdezem persze. Azt mondta majd küld képet, de ma még nem küldött. Holnap érdeklődöm majd.

Az enyém vagy 10 percig nyávogott. Kereste a tesóját szegénykém. Aztán nyújtózkodott a lábamra, azt akarta vegyem fel 😀 Picit dajkáltam és megnyugodott. Aztán adtam neki enni és elaludt.

Később meg játszottam vele. Igényelni fogja jobban a társaságomat így egyedül maradva

Ösztönösen fél az idegenektől. Majd kérdezd meg a kolléganődet, hogy viselkedik az új családtag !?

És a Tied hogy érzi magát egyedüli kiscicaként ?

Elvitték a tesóját. Szegénykém úgy félt. Mikor a kolléganőm férjét meghallotta, egy pillanat alatt elszaladt és elbújt a mosógép mögé. Nagy nehezen kihoztam, azután egy szekrény sarkába bújt. Nagyon félt...

Pedig szeretni fogják. Igaz mikor magamhoz vettem egy hete, engem is többször megkarmolt úgy félt. Remélem megbarátkozik majd.

Azóta sem csinálja, tényleg vicces 😆

Egyszer-egyszer a puha tappanccsal megsimogatja a lábam, de köröm nélkül.

Oda 😊

Jön oda és úgy néz 😊

Volt amit egyik nap írtam, hogy a lábamra ugrik és fáj.

Na aznap kipróbáltam, hogy rámugrott én felvettem és fújtattam egyet 🤣

És képzeljétek bevált!

Azóta 2 teljes napja nem ugrik rám.

Nem választhatom, mert az enyém fiú, a tesó lány. És direkt azért választott lányt, mert neki már "lánya" van. És két nőstényt akar tartani.

De egyébként megfordult a fejemben, hogy jobb volna a másik. Végül beugrott: a kutyám is ilyen volt. Lerángatta a szárítókról a ruhákat, szétrágott kint az udvaron párnát, úgy 3 pár papucsot stb.

Mégis az évek alatt a legjobb társ lett és úgy 2-3 éves kora óta semmi bajt nem csinál.

Szóval kitartok a választásom mellett. Majd foglalkozni kell vele meg lefárasztani. Jó lesz ő, a szemei olyan beszédesek 😊

Inkább azt mondanám, a Tiédnek nagyobb a mozgásigénye és a kíváncsisága. :) Nem akarod inkább a másikat választani ? Bár akkor a 6. emeleti gazdi nyugtatókat fog szedni. :)

Minden cicának más az egyénisége, ahogy az embereknek is.

Holnaptól egy cic-mic lesz Nálad ?

Hát amelyik marad, ő volt ugye első perctől a kedvencem. De most, hogy a másik is itt van, látom milyen más a két cica. Amelyik marad: a fürdőben már összejárta a kádat, kézmosót, polcot, mosógépet. Ma a függönyre próbált ugrani de nem érte el.

A másik meg lentről nézte. Ő sehova sem ugrik fel. Amíg kint voltak őt egy lomha cicának láttam, de bentre ő való. Eljátszik a plüssökkel, labdázik, elvan nyugisan. Az enyém ő rombolni fog ez biztos. Dehát: amit féltek egyelőre majd dobozba rakok. Úgyis csak porfogók :)

Nálunk semmit nem tettek tönkre ! Egyik 5 évig teljesen szobacica volt, a többi tavasztól őszig egyáltalán nem jött be, aztán ahogy egyre hidegebb lett, egyre több időt töltött bent. Amikor nagyobb fagyok voltak, csak WC-re ment ki.

Az igaz, hogy a nappaliasztal lábán az egyik élezte a karmát, de engem nem érdekelt egy bútor annyira, mint amilyen cuki volt a cica. :)

[link]

Annyira aranyosak

Egyébként ketten is le akarnak beszélni arról, hogy bent tartsam.

Mert hogy rombolni fog. Függöny, növények, porcelán, bútoroknak annyi. Kicsit elvették a kedvem, hogy mindent tönkre fog tenni és tartsam kint.

De belegondoltam, hogy ha kint tartom, nem lesz biztonságban. Autó, kutya de még másik macska is bánthatja.

A rendes gondoskodás egy dolog, minden ellen oltatni meg a másik. Ha nem félvad életet él és kedve szerint bemehet meleg, száraz helyre, akkor kisebb a valózsínűsége, hogy valamit elkapjon. Sok év alatt nálam egyszer volt macskanátha például.

Elvileg a csincsilla kedvéért is lehetne tömni az állatorvos zsebét, de gyakorlatilag csak időnként megnézetjük.

Ezt nem kérdeztem meg. Nem tudom.

Van már neki egy 4 évese. Csak gondoskodik róla is rendesen.

Tényleg. Nagyon jól átrázódtak. Mintha nem is hiányozna nekik a kinti lét. Jól elvannak bent is.

Mondjuk jó volt, hogy ketten voltak itt az új helyen. A tesót az enyém rázta bele az itteni helyzetbe

Hát igen, nagyon jól megvannak, a tesónak lesz társa majd mert egy 4 éves mellé megy :)

Tényleg megszeretett, pár nap kellett neki, de a gazdijának tart. Remélem az új helyet is megszereti majd.