Egészség, sérülés, tinédzser gyerekek, sport (beszélgetés)

Szentivánéji álom (1595-1596)

A Midsummer-Night's Dream (1595-1596)

Helyes a bőgés, Oroszlán!

(Demetrius, V.1.)

(Ford.: Arany János)

Well roared, Lion! (Demetrius, V.1.)

Igyekeztem pontosan idézni.

Egyéb kifogás van?

Fogd a kölyöd és vidd el az orvoshoz.

Ez megint az a kategória, mikor nem itt kellene hokizni, hogy vigyem-e a gyereket vagy ne, van-e autó vagy nincs, rendel-e a sportorvos vagy nem. Illetve nem egy közösségi oldalon kellene feltenni a kérdést, hogy mi legyen. Amennyiben te végképp nem tudsz dönteni megkérdezném a csapat orvosát, hogy szerinte miféle sérülés ez. Elég komoly egyesületnek néz ki a leírtak alapján, ahol a fiad játszik, a felnőtt csapatnak biztos van orvosa, aki megmondaná mit tegyél.

Ugyanakkor nekem továbbra is furcsa, és gyanakvásra ad okot, hogy valós-e a probléma mikor egy friss regisztráció rögtön egy ilyen kérdéssel nyit, majd ha tanácsot adnak neki, mindenre van kifogása.

Sportorvos van a körzetünkben.

Lehel fiam a sérülését követően soron kívüli sportorvosin november 13-án volt. (május 12-én jár le az övé)

Adorján fiam (akinél a jelenlegi probléma fennáll) pedig legutóbb február 7-én volt, így augusztus 6-ig kell hivatalosan a soron következő vizsgálaton megjelenjen.

Egyébként lehet, hogy pont ez lenne a legjobb megoldás, hogy sportorvos vizsgálja meg. (Egyébként különálló ortopédiai szakirányú sportorvoslás viszont nincs)

"Mi lenne ha nemes egyszerűséggel fognád a gyereket és elvinnéd az orvoshoz?"

Persze! Ez is egy megoldás lenne. De kicsit ez a 'fogd a gyereket és vidd orvoshoz' megvalósítása nehézkes. Mégpedig azért, mert bár két jogosítvány van a családban, de csak egy autó. Ez pedig a férjemnél van. Azzal jár dolgozni.

"Ez nem akarom-nem akarom kérdés."

Persze! Ebben igazad van!

"Te vagy a gyerekért a felelős, és ha tényleg valami komolyabb baja van? Sokszor derültek már ki komoly betegségek egy-egy sportsérülés miatt."

A komolyabb bajra persze gondoltunk már mi is (és szerintem ő maga is - és talán ezért tart is az orvoshoz meneteltől). De azért hagyj ne ijesszem meg a legdrámaibbal a gyereket. Bár tény, hogy a legdurvábbra magam sem szívesen gondolnák, még akkor sem, hogyha hallottam már hasonlóról.

"Komolyan megáll az eszem, nem tud a gyerek ráállni a lábára, szemmel látható duzzanat, kék folt nincs és ti nem viszitek orvoshoz????"

Hosszú távon látható jelei ennek nem voltak. A Plo Koon #16-os válaszában utalt már rá, hogy a focisták azért kapnak rúgásokat a lábukra (lábaikra), így átmeneti foltok voltak persze rajta.

A sport sajnos tényleg veszélyes "üzem" ilyen téren. Én sosem voltam egy miniszoknya párti. (talán életemben 3-4 alkalommal volt rajtam - de az is nyáron). Az viszont igaz, hogy anyám a szoknyát télen egyáltalán nem akarta engedni, hogy hordjam. De én is volt olyan, hogy ezzel kapcsolatban szembe mentem anyámmal.

Talán azt tekinthetem jó jelnek, hogy sem tegnap, sem ma nem lógott el az edzésre. A tegnapihoz viszonyítva kicsivel jobban érzi magát, de még mindig nem tud teljesen ránehezedni a lábára.

"Ami számomra érdekes az írásodban, hogy nem látszik a bokáján a rúgások nyoma."

Lehet, hogy megérné pontosabban fogalmaznom. Kapott rúgásokat, amik azért viszonylag gyorsan eltűntek a lábáról. Lehet, hogy valamelyest ezeknek is köszönhető a fájdalom.

Jó tény, hogy a fiam sem csak a saját korosztályában játszik, hisz a klubnak csak U15-ös és U16-os (és U19-es) korosztályos csapatai vannak.

"Pedig, ha valakit úgy istenesen megrúgnak az bizony mindenképpen feldagad, ha nem is cipónyira, majd néhány nap múlva bekékül, pláne, ha többször érte rúgás."

Azért a 13-15 évesek (de még a 16-17 évesek) sem olyan elvetemült durvasággal játszanak egymással szemben. A többiben igazad van!

"Amennyiben nincs látható nyoma a sérülésnek, elképzelhető, hogy nem a focitól keletkezett a sérülése, hanem van valami elváltozás a bokájában és az fáj neki."

Látható nyoma napok óta, legalábbis 2-4 napja biztosan nincs, viszont mégis e hét kedd délutánra, sőt mondhatni, hogy szerda reggelre durvult odáig a helyzet, hogy alig tud lábra állni.

Bár lehet nem látszik rajtam, de valaha fociztam én is. Ami számomra érdekes az írásodban, hogy nem látszik a bokáján a rúgások nyoma. Pedig, ha valakit úgy istenesen megrúgnak az bizony mindenképpen feldagad, ha nem is cipónyira, majd néhány nap múlva bekékül, pláne, ha többször érte rúgás.

Amennyiben nincs látható nyoma a sérülésnek, elképzelhető, hogy nem a focitól keletkezett a sérülése, hanem van valami elváltozás a bokájában és az fáj neki.

Egyikünk sem az a vasszigorú szülő. Talán ebben az esetben jó lenne, hogyha a vasszigorú lenne valamelyikünk.

Nem! Nagyjából 1 hónapja kezdődött, de hetekig nem volt ekkora baj. Még húzni sem húzta a lábát. Mondjuk meccsen volt, hogy igen, de általában nem.

Talán igazad van! Eddig mindegy, hogy betegségről vagy iskoláról, sportról legyen szó, mindent megtudtunk beszélni. Lehet, hogy nekem és a férjemnek is erélyesebbnek kellene lennünk. Féltjük őt is és a testvéreit is. Nem kizárt, hogy pont attól tart, hogy esetleg már most is olyan dolog áll ennek a hátterében, amiért esetleg 1-2 hónapot ki kellene hagyjon.

Az előrelépés, hogy sem tegnap, sem ma nem lógott el az edzésre. Ebben biztos vagyok, hisz du. 3 órás edzésre itthonról negyed 3 körül szoktak indulni (ha nem tudja őket kivinni a férjem - ahogy a héten biztosan nem, mert délutános és 2 órára ment), de ő még háromnegyed 3-kor, amikor hazaértem a melóból az ágyban feküdt és pihentette a lábát.

Ahogy leírtad, nem egy hét alatt jutott ebbe az állapotba, lehet, hogy a gyógyulás sem lesz gyors. Majd máskor időben el fog menni orvoshoz.

Egyébként e gyermek egészsége ebbe a korban még a szülő felelőssége, így ha másként nem megy, akkor parancsszóra, az apuka szigorú fellépésére talán menni fog.

Az edzőre való utalás jogos. Sokan bajlódnak kisebb sérülésekkel, amivel még tudnak játszani. Ha minden kisebb sérülés esetén leleteket kérne, akkor szinte soha nem tudnának a csapatok pályára lépni.

De a fiam esete kicsivel másabb, hisz nagyjából 1 hónapja folyamatosan kisebb előjelei voltak ennek, de e hét keddre tetőződött be a helyzet.

Az biztos, hogy e hét vasárnap nem játszik. A jelen látomás, vagyis a tapasztalatok alapján a jövőheti mérkőzésen való részvétele is nagyon erősen kétséges.

Egy 14 évest simán elviszek bárhova.

Az edző nem látja, hogy a gyerek sérült? Ő is mondhatná, hogy vigyen orvosi leletet, anélkül nem játszhat.

Hát, elvileg olyan viszonyban kellene lenned a gyerekeddel, hogy le tudjatok ülni megbeszélni a dolgokat, hogy legyél rá némi hatással, ha már neki nincs egyedül annyi esze, hogy orvoshoz menjen.

Ha meg ez nem, akkor egész egyszerűen megmondod neki, hogy orvoshoz megyünk, és kész.