Baba a pocakban vetélés/missed ab után! (beszélgetős fórum)
Szia!
Köszönöm a megnyugtató választ.
Igen, még elég friss ami történt, és 17 hetes volt! Ez szerepel a szövettani eredményben is.
Az orvos az I. SOTE ,,egyik" genetikusa volt.
Az ami ott a genetikai tanácsadáson folyik tényleg megérdemelne egy külön fórumot...
Sziasztok!
Pénteken voltunk dokinál, minden rendben :))) Betöltött 17. héttel túl a "kritikus" koron... (múltkor a 16. héten vették észre, bár min. egy héttel korábban halhatott el).
Kezdem elhinni, hogy május elején szülök. Ma azt álmodtam, hogy szoptatok. Vmiért mindig a bal mellemből, de ez már az álom összevisszasága volt...
Persze nem fogom az elsőt elfelejteni, de azért egész másképp él már bennem az a terhesség. Azt nem tudtuk, hogy fiú volt-e vagy lány, de mindenesetre adtunk neki nevet (Pál), az összes papírt, kismamakönyvet, stb. betettem egy dossziéba, ráírtam, hogy Pál, és ott van a polcon a néhány kismamás könyv meg kismamaújság mellett. És tudjuk, hogy most a kistestvére jön.
Kezdődik ám az ádvent, ez az időszak úgyis a várakozásról szól :)))
Szia !
Bocs de, egy kicsi telveszítettem a fonalat. Melyik orvossal van gond? Aki a patológián volt, vagy egy genetikus, vagy a nőgyógyászod az? Bár tök mindegy melyik, elég szomorú amikor ilyen közönyösen viselkednek az emberrel. Lehet, hogy neki csak egy vagy a sok közül, de ezt azért látványosan nem kellene éreztetnie. Utálom az ilyet bármilyen orvosról van szó. Érdekesen a magánrendeléseken minden doki nagyon készséges tud lenni. Tisztelet a kivételknek, akik azért egyébént is normálisak. (de ez a téma egy külön fórumot megérne.)
Mindenképp jó ötlet, ha keresel egy olyat aki részletesen elmagyarázza mi is van a leletekben, és minden kérdésedre kielégítő válasz tud adni. Ha olyan helyen dolgozol ami veszélyes lehet akkor főleg járj utána alaposan. A "tudatlanság", meg a bizonytalanság nagyon rossz érzés, aztán ha választ kapsz minden kérdésdre lehet, hogy kiderül, hogy nem kell egy csomó olyan dolog miatt aggónod ami most foglalkoztat, és máris nyugodtabban tekintheszt a jövőre. És ismétlem magam, de megint csak azt tudom mondani, hogy ezt mielőbb próbáld lezárni, és csak a jövőre koncentrálj!
Én is úgy látom, hogy ezek az érzések, a szomorúság bármikor visszatér majd. Akár évekkel késöbb is. Nálam 6 hete volt csütörtökön. Túl vagyok az első havin, és jövő héten megyek dokihoz is! Próbálok előre nézni, de ahogy ismét ott ültem a sok kismama között szinte visszaestem a műtét utáni lelki állapotomhoz. És mikor belepillantottam a szövettanba, az első szó amit megláttam az, hogy mi lett volna..... Teljesen kiborúltam.
Ismét próbálozni szeretnénk a babával. Remélem a doki bíztatóakat mond és hamarosan belevághatunk. Viszont az első együttlét a párommal nagyon ,,rosszúl sült el"! Nagyon megijedtem , mert véreztem annak ellenére, hogy nagyon óvatosak voltunk! Írtam is egy szakértőnek a neten! Az úgy megijesztett, olyanokat írt, hogy akár rákos is lehet az ember ha nem ,,tisztították ki" rendesen! Azonnal orvoshoz kell menni! Szerintetek? Felhívtam a védőnőt és ő azt mondta, hogy ráérek jövő héten elmenni orvoshoz ha nem vagyok lázas!
Sziasztok!
Köszönöm a bízratást lányok!
Judy, igen elszomorító, hogy nem elég ilyen szörnyűséget átélnünk még tetőzi az is, hogy némelyik orvos nem ,,segít" a stílusával!
Riti, neked is igazad van, hogy nem kellene vele foglakozni.
De én elég lelkis vagyok, nehéz így.
Főleg, hogy azt láttam, hogy én csak egy irathalmaz egyik lapja vagyok. Bementünk és megkérdezte, hogy én mért is mentem? Ekkor belenézett az elötte levő papírba, kb, 2 mondatot elolvasott és nagy vonalakban elkezdett beszélni... A másik papíron meg teljesen más volt, amit meg se nézett.
Így most elviszem egy olyan dokihoz a papírom, aki tényleg elolvassa, és elmondja mi történhetett. Talán azt is meg tudja mondani mivel tudom elkerülni, hogy legközelebb is ilyesmi történjen.
Mivel a munkahelyemen vegyszerek is párolognak a levegőben, és ezek mérgezőek lehetnek, nem mindegy, hogy ezek hatással lehetnek-e a magzatra vagy sem! Ott a genetikán mikor el kezdtem erről faggatni csak azt mondta, hogy ne menjek dolgozni! Ez a legegyszerübb számára.
Nem tudom Ti, hogy vélekedtek ezekről a ,,futószalag-szerű" orvosi ellátásokról, illetve orvosokról.
Szerintem igen elkeserítő a helyzet!
Szép napot Mindenkinek!
Látom téma volt, hogy mikor lesz jobb?Én úgy gondolom , meg ismerőseim akik átestek ezen ők is azt mondják ha jön egy másik baba, akkor sokkal könnyebb lesz visszagondolni a történtekre(bár soha nem lesz "jó").Én tegnap megkérdeztem a párom, hogy sokat gondol e arra ami történt és a válasza után, hogy eszébe jut mind a ketten elkezdtünk sírni..nem soáig mert én közben mondtam hogy jól vagyok ám..csak fájjj(most is könnyes a szemem)De tudjátok ez teljesen normális és így könnyebb :)De mint mindenki nagyon várom már,hogy újra felhötlenül lehessünk együtt és közben még a babó is jöhet.
Sziasztok!
En is probalok elore nezni, de sajnos a napokban egyre tobb szornyu dolog tortenik.
Egyik nap balesetunk volt, szerencsere nem lett semmi bajunk, tegnap viszont bejelentettek a cegnel hogy leepites lesz.
Engem egyenlore nem rugtak ki, de januarban szerintem eselyes. Szoval nem tudom mit tegyek, jo lenne ha sikerulne addig a baba mert most megint munkatkeresni, meg ujra megvarni hogy elteljen egy par honap....
szerintem most esely sincs arra hogy muknat talaljon az ember.
szoval egyre jobban magam alatt vagyok.... :(
Szia
Hat nem tudom, hogy miert nem jott meg meg...
Azt hiszem ma veszek egy tesztet :)
mar 4 napja megkellett volna jonnie.
Neked is minden jot, remelem minnel elobb osszejon.
Szerintem ne a doki stílusával meg a hozzááláásával törődj, csak az eredménnyel. Végül is az a fontos, hogy az "jó hír".
Próbáld meg lezárni a lelkedben ami történt, és a szövettani eredményre pedig tekits úgy, hogy a jövőre nézve, tulajdonképpen ez tényleg jó hír.
Szia!
Nekem lassan fél év eltelt már, és nem akarlak elkeseríteni, de elfelejteni nemigen lehet. Az orvosom, meg a szülésznő is azt mondta a lelki sebeket leginkább egy új sikeres terhesség fogja begygyógyítani.Nekem is minden nap eszembe jut, bár mostanában már nem az a szörnyű nap játszódik le újra és újra, hanem az újabb terhesség jár folyton a fejemben.Szeptemberben letelt a 3 hónap várakozási idő és újra elkeztünk próbálkozni, egy darabig nagyon hullámzóvá vált a hangulatom.Hol örültem, és bizakodtam, hol pedig magamba roskadtam, hogy már megint megjött...
Most új "taktikám" van: mindig csak előre nézek. Neked is ez tudom tanácsolni. A megváltoztathatatlant el kell fogadni, és tervezni kell a jövőt, bízni benne hogy jön majd újra egy baba....
Sziasztok!
Ismét én.
Csak azt szeretném kérdezni, mi, én/ti akik túlestek ezen a dolgon, főleg akiknek már 1-2 hónapja történt, hogyan éli most a mindennapokat, mennyire gyakran jut még eszükbe?
Én lelkileg már jobban viselem, de nincs olyan nap, hogy ne jutna eszembe, vagy ne néznék meg valamit a neten, valami hasznos tanácsot.
Ti hogy vagytok/voltatok ezzel?
El lehet ezt "felejteni" egyáltalán idővel?
Szió!
akkor "együtt" várjuk ezt a 2-at, de milyen fura, nekem is a fejem fájdogált ma, lehet, hogy már az?
Látjátok, látod, már itt járunk, már a 2., a műtét után azt hittem, hogy a napok se mennek, aztán dehogynem
Minden jót neked!
Szia!
Át tudom érezni a helyzetet, milyen is volt visszamenni dolgozni, meg várni, hogy már megjöjjön, de jönni fog. Én most elvileg holnap várom a 2.-at, utána meg lesz ami lesz megpróbáljuk.
Ha minden ok és megérkezik hamarabb a vérzés, már tényleg könnyebb lesz, nagy megkönnyebbülés lesz, meglátod.
szia
Szia!
Látom írtál, igen, nem lepődtem meg sajnos az orvosok hozzállásán, nekik ez szinte mindennapos, de legalább mint írtad "jó hír" :-( hogy nem kromoszómarendelleség.
Ti/te mennyit szeretnél várni a következő próbálkozásig?
Nekem is ilyen volt a doki egyébként mikor közölte a hírt, hogy elhalt a terhességem, hideg, kimért, meg mikor mentem ún. szövettani eredményközlés céljából, mormogott valamit a bajusza alatt, alig értettem mit beszél, de hát ilyenek, nagy urak, tisztelet a kivételnek, mert vannak kivételek.
Minden rendben lesz legközelebb, szió
Sziasztok!
Újra itt, bár nézegettem hétköznap is csak nem írtam.Vége az első hétnek, hogy visszamentem dolgozni és jó volt!Jó volt emberek között lenni és nem csak agyalni...Én is várom, hogy megjöjjön az első mensi, ma tartok a 28. napon.Várom mert ha megjön akkor fogom azt érezni, hogy minden rendben van.Előtte nekem rendszeres volt, 29 naponként megjött.Azért azt bevallom ,volt egy-két rosszabb pillanatom, amikor az Ügyfelek rákérdeztek , "hogy vagyunk" meg "hogy is köszönjünk neked már sziasztok"..de ezen is túl kellett esni.Most már csak előre nézek és arra gondolok, hogy minden rendben lesz!!!!
Sziasztok!
En varom a 2. mensit de nem akar jonni.
Ma nagyon nem vagyok jol, faj a fejem, hanyingerem van, szedelgek.
:( nem tudom miert, es hetvegen dolgozom mindket nap.
Jo igy hozzaalni a hetvegehez
Szia!
Megkaptam a szövettan eredményt!
Végül is a doki azt mondta, hogy nem kromoszóma rendelleneség okozta a bajt!
Ez valójában ,,jó hír"-nek számít!
Azt mondta nagyon minimális, hgy ismétlődik! Ez is megynugtatónak hangozna... ha nem lett volna a doki rideg, érzéketlen, érdektelen és sorolhatnám tovább! Úgy kellett minden szót kihúznom belőle, és a eredményt is flegmán, száját huzogatva adta oda, hogy legalább elvigyem és megmutassam a nőgyógyásznak, mert a felét se értettem amit elhadart, latin szavakkal színezve....
Valahogy nem ,,nyugodtam meg" így se. " papírt adott, az egyik üti a másikat. Ellentétes dolgot állított Ő is mint ami a papíron szerepel.
Azt mondta nincs kromoszóma rendellenesség, de közben az áll a papíron, hogy DNS vizsgálat nem történt csak szövettan.
Szóval valójában negatív ,,élményekkel lettem gazdagabb"!
Sziasztok!
Én is rég jelentkeztem már, de nem igazán tudtam hozzászólni.
Ma vagyok a 29. napon és még mindig nem jött meg a mensim. Kezdek ideges lenni miatta.
Főleg, hogy a férjemmel a fogantatás óta, 2.5 hónapja nem voltunk együtt. De előbb meg kell jönnie a mensinek és utána kontroll, aztán lehetünk együtt.
Nem gondoltam volna, hogy nincs elég bajom, még a havim is szívat...:-(
Szia Riti!
Tudom, hogy nagyon nehéz, de most tényleg ne legyél türelmetlen! Én is annyiszor lestem, mikor van peteérésem, LH-teszteket használtam, izgultam, hogy pont akkor legyen kedve a páromnak is, amikor kell, stb. Ezzel a módszerrel igaziból semmire sem mentünk. Úgyhogy csak azt tudom javasolni, hogy kapcsolódj ki, legyél nyugodt, kiegyensúlyozott, és a pároddal se türelmetlenkedj.
Másnál mi újság?
Hát igen, türelem kell. És mindig előre nézni, mert az mindig olyan jó amikor várunk valamit. És mont nem csak a topiklátogotgatók legfőbb vágyára gondolok - azaz várjuk, hogy mikor tesztelhetünk -hanem bármi mást jó várni. Most jó az ünnekpeket várni, vagy jó egy utazásra várni, vagy csak olyan apróságora, hogy pl. felugranak este a barátok.
Persze érthető amit írtál a terhességeddel kapcsolatban miken szeretnél már túl lenni. Hát igen ezeket a vizsgálatokat mindig nehéz kivárni. De minél többet gondolj arra, hogy minden rendben van jól érzi magát a babát a pocakodban. Ha már mozog is, akkor szerintem már kommunikálni egész más érzés vele.(Én legalábbis így voltam vele) Tudasd vele sokszor, hogy nagyon vigyázol rá, nagyon szereted őt, nagyon várod/várjátok már.
Egyébként mikor leszel túl a kritikus időn?
A első "szabad" hónapban nyáron én utaztam el a nagyszüleimhez 3 hónapra...
A következő hónapban elutaztunk 3 napra. Azt persze nem tudjuk, hogy akkor fogant-e a most 17hetes, de mi csak a poén kedvéért ahhoz kötjük.
Ez azért nem jelenti azt, hogy mindenki ezen recept alapján működik... az idő aztán is lassan tud telni. Mikor tesztelhetek már, mikor menjek már el orvoshoz, mikor lesz szívhang, stb, hagyjuk már el a múltkori kort. Lassacskán ezen is túl vagyunk. Most meg érezzem már, hogy mozog.
Türelem:))))
Sziasztok !
Nincs senki?
Olyan nehezen telik nekem ez a hónap. A párom elutazott öt napra, és szerintem pont most van peteérésem. Hát ez a hónap elúszott......
De nézzük a jó oldalát: karácsony után sielni megyünk így legalább nem csak a pálya széléről kell néznem a többieket :-))) És a következő peteéérés talán épp akkor lesz. Még az is lehet, hogy a környezetváltozás meg a kikapcsolódás meghozza majd a gyümölcsét. De szép is lenne....
Szia!
Reméljük semmi gond nem lesz (elég gond már az, ami volt)
írd meg mindenképpen azért, hogy mit tudtak meg (sajnos)