Anyós kontra meny (beszélgetés)
szia elmex, köszi jól vagyunk. Anyóst karácsony óta nem láttam :-)Nálunk volt a karácsonyi vacsi, most még ajándékot is kaptam tőle! és még aznap este hazament. Mi másnap elutaztunk tíz napra ötösben, szuper volt. A gyerekeknek és a férjemnek az utóbbi egy hónapon belül volt a szülinapja, telefonon felköszöntötte őket és slussz....lassan azért már várható, hogy felbukkan. Remélem ti gyorsan meggyógyultatok és mostmár minden ok.
Én is nagyon jól kijövök az anyósommal. Ha bajunk van egymással, megbeszéljük, sértődés nélkül. Nem laknak messze tőlünk, kb. 2 percre, de nem lóg egyikünk sem a másik nyakán! Hetente meglátogatjuk a gyerekekkel és ő is szokott jönni.
Eleinte voltak problémák, amikor a nagyobbik fiam megszületett. A kicsi születésekor már nem volt ilyen gond. Szerintem rájött, hogy nem úgy van, ahogy ő akarja, hanem ahogy Mi, így feladta. Azóta nem szól bele az életünkbe! Néha tesz megjegyzéseket, ha valamivel nem ért egyet, meghallgatjuk, majd mi magunk eldöntjük, mit tegyünk.
Szerencsém van, hogy jó anyósom van.:))))
Vannak nála rosszabbak is! :((
Nálunk az a gáz, hogy egy lépcsőházban lakunk. Pedig egy héten elég lenne egyszeri tali
Miköztünk nincs vita,mintaogy az lenni szokott anyos és meny közt.Rendszeresen meglátogatom és elbeszélgetünk.
Ezt a kedvencemnek, most felhozom, hogy irjon.
Szia Gotty! Mi van veled? BÚÉK !
Hogy telltek az ünnepek?
Képzeld,én még idén nem is beszéltem anyóssal :DDD
Karácsonyra hozott nekünk ajándékba valami vírust, mindenki beteg lett. A gyerek kezdte,aztán mi, most vagyunk a végén. Persze valamiért még ő húzta fel az orrát. Ugyanis szilveszterkor amikor kijöttek, persze még nem gyógyult meg teljesen,mi meg akkor voltunk a közepébe..Szóval megjegyeztem,hogy legközelebb csak ajándékot hozzon a gyereknek, ne bacit. Na,nem sokáig voltak itt,még nagyon nem is kívántak búék-ot. Szerinted normális?
Úgyhogy kíváncsi leszek ebből mi fog kisülni,mert 2 napja telefonon azt mondta a páromnak, hogy megint kezd visszaesni.
ARRA VOLT ESZE,HOGY ITT VILLOGJON AZ AJÁNDÉKÁVAL,MEG KÖZBE MEGFERTŐZZE A GYEREKET!
Remélem Ti azért jól vagytok és békében telltek az ünnepek!
Üdv.!
minden rosszban van valami jó...
szia, köszi megvagyok. A hétvégét a párommal töltöttem kettesben Brüsszelben. Az jó is volt, csak mikor hazaértünk visszakattant az agyam a valós helyzetre apuval kapcsolatban, és elment a jókedvem. Anyós is beesett hozzánk az irodába egy röpke látogatásra, a köszönésen kívül nem igazán beszélgettem vele, a jó az volt az egészben hogy visszahozott vagy 10 könyvemet, amit elvitt én meg nem tudtam hogy hol lehetnek.
Hahó Gotty!
Hogy vagy? Minden rendben?
És a többiek? Anyósok mellékvágányon?
Sziazstok!Én is kíváncsi leszek hogy ha lesz a sógoromnak barátnője az jobb lesz-e mint én?Szerintem biztos.Meg hogy ott fognak-e lakni vagy rögtön menekülőre fogják a dolgot.Most jelenleg 3-an laknak egy több mint 200 négyzetméteres 2 konyhás házban.
Lehet,hogy kéne nyitni egy Apósok kontra meny fórumot,nem?
Az én apukám igen középkori felfogású. Egész életében ő diktált otthon, mindenki bológatott neki, csak én nem persze. Miután beolvastunk neki a párommal,azóta nem hívnak,nem is jönnek,az unoka sem érdekli őket. Ellenben a sóginőm a sztár. Aki szintén fiút szült,ráadásul ugyanaz a gyerek neve,mint apámnak (hagyomány...?). Igaz,előtte ki nem állhatta a menyét,mindennek elhordta, most meg a tenyerén hordozza!
KÉTSZÍNŰ ALAK!
Sziasztok lányok!
Kitartás a gonosz(kodó) anyósokkal szemben.
Látom némelyik igazi méreg az életetekben. Nekem anyósommal nincs gondom, de az apósom az egy kétszínű dög. Szemtől szembe legtöbbször bájolog, de a hátam mögött szid mint a bokrot. Volt már pár összezördülésünk is. Talán azért is utál igazán, mert visszaszólok neki ha valami nem tetszik. Ezt ő nem nagyon szokta meg. Otthon eljátsza a nagyfőnököt, dirigálja anyósomat, néha még meg is veri. A család miatta nem nagyon jár haza, mert olyan kiszámíthatatlan a viselkedése. Legutóbbi cirkusza után pár nappal nem akartak ott aludni a gyerekeim, erre még ő sértődött meg. Megcsókolhatná anyósom lába nyomát is, mert felnevelte az ő 3 gyerkét is úgy mint a sajátjait, és mindig dolgozott mint a gép, ehelyett csak piszkálja mindig.
Ez kicsit off volt, mert nem az anyósomról volt szó, de a lényeg ugyanaz. HOgy egyes emberek milyen álnok módon tudják megmérgezni az egész család életét.
Szióka!
Nem semmi a párod,de legalább magába szállt egy kicsit! Tényleg remélem,hogy változik valami, és rájön,hogy mi a fontosabb!
Anyósodnak is bekéne olvasni, hátha ő meg örökre "elmegy gondolkodni"! Már bocsi,nem tudtam kihagyni!
Nálunk úgy látszik semmi nem változott. Hiába mondtam meg a drága mamának,hogy nem kell lehozni a csillagokat az égről az unokának... A múlt héten az volt a legnagyobb gondja,hogy megvegye a karácsonyi ajándékot,mert szétkapkodják, szerinte...
A másik érdekesség,hogy a sóginőmet utálja anyós, kíváncsi vagyok mennyire fog megváltozni,ha megtudja,hogy terhes... Nálunk is itt kezdődött a "változás" !
UTÁLOM A KÉTSZÍNŰ EMBEREKET, DE MINDENKI ILYEN KÖRÜLÖTTEM SAJNOS!!!!!!!
Üdv.
sziasztok, nem írtam a hétvégén, mert vártam, hogy mi lesz. Ugyanis csütörtökön este, amikor mentünk hazafelé valahogy kipattant, hogy néhány szóval felhomályosítottam a férjemet az édesanyja mókáiról. A nagylányom persze rögtön kapott az alkalmon, és amit eddig nem mert neki elmondani ( mindíg csak nekem panaszkodnak) most belőle is előjött sírás kiséretében. A férjem vezetett, egyszer csak megállt, kiszállt az autóból mondván, hogy ő ezt nem hallgatja. Átültem a volánhoz és hazamentünk. A telefonját is az autóban hagyta. Éjjel valamivel 2 előtt ért haza. Másnap nem igazán szóltam hozzá, csak ami nagyon fontos volt az irodában. Délután apámhoz mentem a kórházba, közben hívott a lányom, hogy vigyem el valahova, nála van az autókulcs, vár a parkolóban. Összeszedtük a kicsi lányomat is, mentünk a fiamért is, egyszer csak jön egy sms. Tőle, hogy ő mindenkit szeret, meg igazunk is van, és ő most rosszul érzi magát, hogy rossz férjnek és rossz apának tartjuk, az anyja meg rossz fiának, mert nem igazán foglalkozik vele, ha nálunk van stb és, hogy most senkit nem akar látni, ne számítsunk rá a hétvégén. Persze rögtön visszahívtam, de kikapcsolta a telefonját. Jól elvoltunk a gyerekekkel, de bevallom izgultam ,hogy mi sül ki ebből. Vasárnap délben felhívott, hogy menjek érte, és hogy beszélnünk kell, kettesben. Odamentem ahova mondta, sétáltunk a Tisza parján. Mondtam, neki, hogy hallgatom. Elmondta, hogy szüksége volt arra, hogy egyedül legyen kicsit, és, hogy átgondolja, hogy hogyan lehetne másképpen. Mondta, és tudom is hogy nagyon sokat dolgozik, hatalmas a teher rajta, belátja keveset van a gyerekekkel, megérti az én fájdalmaimat is, és hogy igyekezni fog. Egyébként pénteken délután elindult csak úgy a semmibe, a vonatállomásnál találta magát, 10 perc múlva indult egy vonat Pestre, -ez valami jelnek tekintette, és felszállt rá. A vonaton egy magazin volt az asztalon. A címlapján egy kép a Caminoról. Tervezzük, hogy végigzarándokolunk majd rajta, nyáron voltunk is Saniagoban. Ezután egy süketnéma játékokat kínált adományért. Soha nem szokott venni, most sem kérte ajátékot, csak odaadta a pénzt de az ember elfordult és a játék nála maradt. A lányom többek között azt is mondta neki, hogy nem elég, hogy nekünk mindenünk megvan, mindent megkapnak, amit pénzért meg lehet venni, nekik az apjuk kell! Szóval Pesten egy hotelben ( ahol utoljára együtt aludtunk)kivett egy szobát, és aludt. Reggel elment egy könyvesboltba és megvette a "Mennyei Prófécia" című könyvet ( erről csütörtökön beszélgetett egy barátjával, miután lelépett) Evett valamit, majd visszament a hotelba és elolvasta a könyvet. Reggel felkelt, taxit hívott és a nyugatihoz ment, a vonat 10 perc múlva indult, tehát hazajött. Na ez volt. Tudom ez nem az anyósomról szólt most, de a férjem már legalább tudja, hogy a gyerekek miért nem akarnak vele lenni, hogy mennyire nyomasztó nekem az öccse jelenléte, és, hogy miért nem tudok már kedves lenni az anyjához. Bízom benne, hogy jó irányba fordulnak majd az anyóssal a dolgaim. Szerencsére mostanában ritkán jön. Majd nagy levegőt veszek, és megmondom neki is kerek-perec, ha valami nem tetszik. Azután meg majd meglátjuk...
TE NAGYON SZERENCSÉS EMBER VAGY!
Irigykedek Rád...
Sziasztok.Nagyon sok rémes történeteket lehet itt olvasni. Én a másik oldalt erősítem szerencsére. Én nagyon jóban vagyok az anyósomékkal, és nagyon szeretem őket. Nem lalunk együtt velük,mindenki azt mondja, hogy akkor nem lennék velük jóban, de ezt nem tudom elképzelni. Nagyon sokat segítenek,sokszor vannak náluk a gyerekeim,mindíg a kedvükben járnak,viszik őket mindenhová.Ha náluk ebédelünk,mindíg megkérdezi, hogy mit ennénk, sokszor 2-3 fajta ebéd van.Mindíg kipakolja nekünk a hűtőt, sokszor süt sütemént. Hétfőre soha nem kell főznöm, mert vasárnap tőlük hozok ebédet. Soha nem engedi, hogy náluk elpakoljak, mosogassak, mindíg azt mondja, hogy én csak pihenjek, otthon úgy is sok dolgom van.
Én mindenkinek ilyen anyóst kívánok.Soha nem mondana rám rosszat,és én sem tudnék rá rosszat mondani. Egyszer mesélte, hogy az Őt az anyósa nem fogadta be(nem is tartják vele a kapcsolatot)és akkor megfogadta, hogy az Ő gyerekeinek (3 fia van)a párjait,bárki legyen is az,de elfogadja, és segíti őket.
Szia Gotty!
Most olvastam a szomorú történetedet! Mi van veletek mostanában? Hogy vagy?
Félelmetes nőszemély az anyósod!
Tudom,hogy könnyen beszélek,mert mi még szerencsére nem tartunk ilyen szinten, és remélem nem is fogunk!
Abszolút nem értem a férjedet, aki homokba dugja a fejét, és azt csinálja ami az anyja szerint helyes! Hát ez hülyeség! Egyáltalán nem kötelessége a testvéréről gondoskodni,főleg,hogy veszélyezteti a saját gyerekeit!
Miért kellene mindent tűrnöd?
MIÉRT HISSZÜK AZT,HOGY NEKÜNK MINDENT ELKELL VISELNI A CSALÁDÉRT???????
A FÉRJ,APA ILYENKOR HOL VAN??????
Perzse,hogy fontos a család, a szeretet, nyugalom.
DE MILYEN ÁRON???
Állj a sarkadra, mondd meg a véleményed,ha kell mindenkit küldj el melegebb éghajlatra, hogy ÉBRESZTŐ!!!
Ott vannak a gyerekek,akiket felkell nevelni,de ha nem muszáj,akkor nem ilyen körülmények között!
Sok bátorság kell hozzá,de ha határozottan kiállsz az igazadért, a családért,ami állítólag fontos a párodnak is, akkor ki kell hogy álljon melletted.
HA NEM ÁLL KI MELLETTED A PÁROD, AKKOR NEKI NEM IS FONTOS A CSALÁD, CSAK BÉKÉBEN AKAR ÉLNI....
MENEKÜL A PROBLÉMA ELŐL!
MEDDIG AKARSZ ILYEN EMBER MELLETT ÉLNI???
Rémes, hogy mik vannak! És ezek is anyák.
Szerinted az segítség,ha valaki szó szerint kihajít a házából egy olyan albérletbe amiben nincs is semmi,egy kicsi gyerekkel együtt aki történetesen az unokája.Amíg együtt laktunk ő már lennt a földszinten elkapta a férjemet hogy elmondja neki a véleményét rólam,sőt azt is számon tartotta hogy 1 héten hányszor megyek Fehérvárra.Miután elköltöztünk és nem engedtem le az előzmények miatt a lányom akkor is a férjemet piszkálta hogy nehogy már én legyek az úr a háznál pedig náluk se kétséges hogy ki az.Após már régen elitta az agyát az egyetlen ember aki tudta őt fuvarozni és ezt-azt megtenni neki az aférjem volt addig amíg én bele nem rondítottam a képbe.Amikor a lányom született akkor el akartam menni a fogorvoshoz(helyben kb 30 perc),de nem tudta vállalni mert nem ért rá úgyhogy apu jött le Fehérvárról. Anyós azt is elfelejtete neki megmondani hogy a lefejt tej bennt van a hűtőben.Azt már az elején megmondta hogy ő sem pelenkázni se etetni nem tud.akkor hogy nevelt fel 2 gyereket?Ha az Aliz aludtakkor is folyton zörögtek,anyós úgy mosogat hogy csapkodja a tányérokat kanalakat bedobálja a fiókba ,após kalapál stb.Ha szólsz a válasz az hogy ők nincsenek kisbabához szokva.Anyóst kb csak 2 percre érdekelte az Aliz.Kivéve ha átvitte a szomszédba megmutatni mindenkinek hogy ő milyen jó nagymama.Nekem is folyton azt mondta ha nézeteltérésünk volt hogy kérdezzek meg bárkit a faluba hogy ő milyen JÓ ASSZONY.Szerintem nem más véleménye számít .Én csak magamnak és a családomnak akarok megfelelni az hogy más mit gondol rólam nem érdekel.Hogy azt a fél évet amíg nem látta az unokáját a templomba meg a szomszédoknak hogyan magyarázta máig sem tudom.Hiába mondtam neki hogy másnak is elköltözik a gyereke és nem tagadja ki hogy nem ez a normális nem érdekelte.Így az unoka 1 éves szülinapjáról is lemaradt.Minden héten megy a templomba de csúnyábban beszél mint egy kocsis.Nekem fél év alatt se hiányzott.Apuék jöttek segíteni a festékes ablakot pucolni az albérletbe és anyu az olyan cuccokkal pl függöny konyhafelszerelés amiből neki több volt.
Igen, ezen van a hangsúly, hogy "próbálna megérteni", de sajnos a párom nem is próbálkozik.
szia, azon kívül, hogy az én anyósom nagyon cseles módon manipulálja a férjemet,azt a tudatot táplálva az agyába, hogy az anyja és az öccse az ő családja, semmit a világon nem segített soha. Az első gyermekem születése után egy hétig anyu volt nálunk segíteni, főzni nekünk, a másik héten anyós vállalta be ugyanezt. A különbség csak az volt, hogy amikor anyu jött, mindíg volt ebéd, tudtam pihenni meg a babával foglalkozni,és amikor a férjem hazaért a munkából, ő visszavonult a szobájába, vagy mosogatott, de soha nem zavart. Anyós jött, odarakta az ebédet, feljött a hálószobába, felébresztett, közölte, hogy ő megy sétál egyet a városba, meg meglátogatja a testvérét, én meg menjek le, hogy kész legyen a kaja mire ő meg a férjem hazaérnek
Hát igen, nálunk is ez van. Fogjam be a számat, ne szóljak az Ő gyerekkori családjáról semmi rosszat. Meg sem akarja hallani, pedig tudom, ha egyszer végighallgana és próbálna megérteni, ő is máképpen látná a dolgokat.
szia mayka, hát a ti életetek sem volt semmi. Örülök, hogy már rendeződtek a dolgok. Nálunk az a gond, ami csingi-linginél is, ha a férjemmel témánál vagyunk, közli, hogy ezt már hallotta, mindíg csak a magam igazát fújom. Máktea már nincs, legalább is nem tudok róla.Talán ennyi eredménye volt annak, hogy akkor kizavartam őket a házból. Ami akkor volt nálunk ( egy nagytakarítás alkalmával a konyhaszekrény tetején találtam néhány zacskó)kidobtam a szemétbe. Szóval ez a része rendben van, de az öcsikét látni és elviselni nap mint nap, egyszerűen rémes.
A Te helyzeted sem rózsás, az igaz!!! Mi már 5 napja nem láttuk Anyósékat, mert vidéken vannak. És mondhatom Neked, nem hiányoznak. Nagyon nyugis most az életünk. Nehés segytség nélkül, ebben teljesen egyet értek Veled, de a túlzott segítség is teher lehet. Az, amikor már nem lehet, egy saját gondolatod, véleményed semmiről, mert helyetted akarja valaki élni az életed, és néha úgy érzed, hogy csak nyűg vagy mindenki nyakán. Arany középút pedig csak nagyon ritkán hozható össze. Azért meg van a véleményem azokról is, akik ha megtehetnék, és nem kerül nagy erőfeszítésükbe, akkor sem segítenek, főleg akkor, ha történetesen az Unokáról lenne szó.
Sokan írtátok, hogy az anyósotok az egész életetetekbe beleszól, stb. hát én egy ellen példát mondok. Az én anyósom az apósommal együtt sajnos nagyon lusták. Valamelyik nap mondtam anyósomnak, hogy ha megszülök, nem tudom, hogy hogyan fogom megoldani magamra a főzést, mivel a páromnak a munkahelyén ez megoldott, de nem tudom, hogy hogy fogom magamra ezt megoldani. A párom nagyon sokat dolgozik, mindent elvállal, hogy mindenünk meglegyen. Apósom nyugdíjas, és egyedüli elfoglaltsága, hogy minden nap főz. A mellettünk lévő kerületben laknak. Szóval a lényeg az, hogy anyósom szerint ezt a problémát oldjam meg úgy, hogy majd a fia főzön nekem. Hogy Ők a rengeteg kaját aminek a felét kidobják, abból én kapjak, hát nem, hogy átjöjjenek nekem segíteni a háztartásban, hát az nem. Évente egyszer jönnek át, mikor karácsonykor nálunk van a karácsonyi ebéd. Ennyi... Na most mindenki eldöntheti, hogy melyik a jobb. Aki segít ahol tud, vagy aki semmire nem képes, sőt még gondolatai között sem fordul meg, hogy tegyen valamit. Na erre kérek tőletek választ..
szia gotti!Elborzadva olvastam amit írtál én megértelek.Én is voltam hasonló helyzetben bár azért nem jártam ennyire rosszul.Mi amikor 1999-ben terhes lettem anyósékhoz költöztünk.Akkkor kezdődtek a gondok.Mindenbe beleszólt és csak az volt jó amit ő annak gondolt.Amit én csináltam az soha.Akartak venni a lányomnak egy babakocsit de végül mi vettünk neki.Erre azt mondta hogy jó hogy nem ő vette mert akkor abba nem vihettem volna Fehérvárra (ott laknak anyuék)A másik a keresztelő anyós azt mondta ő nem ér rá megszervezni úgyhogy apu megszervezte Fehérváron erre közölte hogy ha FEhérváron lesz a keresztelő akkor ők nem jönnek el mondtam rendben nagyon fognak hiányozni.Ezután kitagadtták a férjemet hogy nem kap a millióikból és adjuk le a lakáskulcsot.A férjem csak lehajtott fejjel ült én kaptam fel a vizet és mondtam hogy akkor dugják a seggükbe a millióikat.Többször hazaköltöztem először a 2 hónapos lányommal,a férjem otthon maradt.A férjem nem tudta kinek higgyen.Albérletbe a férjem nem akart menni.Anyósom mindig kért hogy menjek vissza minden megváltozik.Visszaköltöztem pár napig nyugi volt aztán kezdtük előről.Végül rávettem a férjemet és kivettünk egy albérletet.Mikor ezt anyós megtudta kitört a balhé.Kidobálta a cuccainkat az udvarra és közölte hogy neki nincs unokája.Mondtam hogy jól gondolja meg nem költözünk messzire akár minden hétvégén találkozhat a fiával és az unokájával de hiába.Végül a karomnál fogva szó szerint kirakott a házból.Csak azt nem értem hogy anyunak azt mondta telefonon hogy nem bír elviselni,akkor mért nem engedte hogy elmenjünk.Én ha utálok valakit örülök hogy megszabadulok tőle még segítek csomagolni is csak menjen már.Anyuval beszélt telefonon és azt mondta neki hogy olyan dühös volt rám hogy le akaart lökni a lépcsőn.Végül szó szerint menekültünk annyi cuccal ami belefért a kocsiba a csomagtartón a matracokkal.Fél évig nem láttuk egymást nekem nem hiányoztak.Az unokájukat se látták.Végül mivel a férjem hazajárt a maradék cuccokért elkezdte anyós piszkálni hogy vigye le az Alizt,pedig tudta hogy én nem engedem.Úgy voltam vele ha idáig nem érdekelte akkor ezután se érdekelje.Voltak ebből nagy veszekedések.A szüleink azóta nem találkoztak.Most ott tartunk hogy megváltozott a helyzet.Ma van még egy gyerekünk,ha összetalálkozunk már nem rándul görcsbe a gyomrom de a viszonyunk soha nem lesz a régi.Ő foglalkozik az unokáival néha mi megyünk néha ők jönnek ennyi időt kibírunk egy légtérben.Kedves gotty!Szerintem ne hagy ennyiben a dolgot.Ne engedd hogy a fejedre szarjanak!Én is sokáig nyeltem a sérelmeket nem vagyok egy veszekedős típus de mindennek van határa.Pl szólhatnál a védőnőnek a kedves család mákteás ügyleteiről vagy csak egyszerűen nem engeded be őket.Valamit próbálj meg kitalálni.A második gyerek már elmúlz 2 éves és még nincs megkeresztelve.Természetesen a keresztelő ott lezs ahol én mondom,és nem érdekel hogy eljön-e.
Még nem sikerült beszélnem senkivel. A párommal próbáltam, de azonnal ott hagy, ha ingoványosabb talajra evezek, mondván, annyiszor hallotta a dumámat, hogy nem tudja már érdekelni. Úgyis mindig a magam igazát szajkózom. Most akkor mit lehet tenni? Szépen lassan tönkre megyek... Nem akarom elhagyni, szüksége van a lányomnak rá, és nekem is. Mit lehet még tenni? Nekem már semmi ötletem:-(
Kedves Icamama!
Ilyen anyukát és nagymamát mindenkinek, amilyen Te vagy! (Az én anyukám is ilyen, s szerintem anyósom is alakítható. Alapból nem rossz Ő, csak a férjem egyke... De majd megoldódik.) Neked viszont gratulálok!!!
Kedves Icamama!te csodálatos ember lehetsz! Csak gratulálni tudok, őszintén.
További ajánlott fórumok: