Főoldal » Fórumok » Szépség & Egészség fórumok » Anorexia és bulimia fórum

Anorexia és bulimia (beszélgetős fórum)


A cikk, amelyhez ez a fórum nyílt, már nem aktív.

❮❮ ... 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 ... ❯❯
10380. Andzsin (válaszként erre: 10379. - B14310253d)
2012. júl. 23. 12:50
Ne keseredj el, hiszen a legtöbb embernek vannak ilyen korszakai az életben. És bizony többünknek ez évekig tart:-( Ami ilyenkor segít az, ha hasonszőrűekkel össze tudsz járni. Akit ez a dolog nem érint személyesen, max. csak meghallgat, de ennyi. Aki érintett és már vannak tapasztalatai, sokat tud segíteni. Az is jó, ha ide írogatsz mert itt többen járunk hasonló cipőben és tudunk segíteni egymásnak, illetve el is járhatsz terápiás csoportba, ahol tudjátok egymást támogatni. Az a jó hír, hogy ebből az állapotból ki lehet jönni, illetve szinten lehet úgy tartani, hogy ne rontsa az életminőséget.
10379. b14310253d (válaszként erre: 10378. - Andzsin)
2012. júl. 23. 08:21

Az az érdekes, hogy lennének barátaim, de senki sem annyira közeli...és szinte menekülök az emberek elöl.

Jelenleg még annyira sincs erőm, hogy lemenjek boltba és valakivel szembenézzek.

A zabálások folytatódnak a depresszió miatt...borzalmas ördögi kör. És tudom, hogy ez csak nyafogásnak tűnhet és annak, hogy ülök a babérjaimon, kiírom ide a bánatom és sopánkodom az életemről és evési gondjaimról...hosszú, nagyon hosszú út vezetett idáig...és teljesen elment az erőm és akaratom.

Nem bízom meg senkiben sem. Azt is tudom, hogy amíg nem tudatosul bennem, hogy mit akarok az életemtől és hogy szeretnék változtatni, addig mindig, újra és újra vissza fog térni ez a pokol.

Új célokat kell keresnem, új embereket, új foglalkozást az életemben, ami jól megy és szeretem csinálni...

Bárcsak megtalálnám...

10378. Andzsin (válaszként erre: 10377. - B14310253d)
2012. júl. 23. 07:20
Nincs olyan ismerősöd vagy barátod, akit fel tudnál olyankor hívni, amikor jön az evéskényszer? Így ha tudnál valakivel beszélni ilyenkor, talán elkerülhető lenne a roham. Egyrészt elterelné a figyelmed, másrészt nem éreznéd magad olyan egyedül. Valamilyen csoport biztos létezik, ahova lehet járni, bár ők olyankor nincsenek ott, amikor jön az evéskényszer...Persze, azért egy próbát megér és biztos, hogy ártani nem fog.
10377. b14310253d
2012. júl. 22. 18:43

Sziasztok!


Remélem még jöttök vissza írni, sajnos nekem is újra és újra előjön az evéskényszer és egyáltalán nem tudom kontrolálni mert egyedül élek, ráadásul nincs mellettem se a családom és a evéseim miatt a barátaimtól is inkább csak elfordultam.

Kérlek jöjjön valaki beszélgetni!!!!


Tud valaki Pesten egy olyan csoportot, ahol ilyesmivel foglalkoznak?

10376. fatyme (válaszként erre: 10375. - Ef80)
2012. júl. 14. 20:24
szia en ugyahogy meggyogyultam nekem is hasonlo dolgok hoztak elo mint neked neha meg elojon de kordaban lehet tartani .szivesen beszelgetek veled .
10375. ef80
2012. júl. 14. 20:17

Sziasztok !

Én még nem régen vagyok bulímiás. Nagyon-nagyon nehéz, heti többször is előjön. Olvastam, amiket írtatok, sajnos már nekem is van mindenféle tapasztalatom. Az egyik az, hogy ez egy ördögi kör. Nálam lelki problémák (férjemmel)hozták ki, sajnos messze még a megoldás, félek, addig tovább süllyedek, azért is lenne jó hasonló helyzetben lévőkkel kapcsolatban lenni. Hátha legalább egymásnak tudunk segíteni. Nekem hetente többször is előjön most már és szinte eszemet vesztem, fogalmam sincs, hol a határ :-( Én már szedtem étvágycsökkentőt - kidobott pénz, nem tudja ezt kontrollálni ... nem tartottam itthon "veszélyes" ennivalókat, de sajnos mindent meg lehet venni újra ... és igen ... nem veszi komolyan, aki tudja, nekem is csak ilyen emberek vannak a környezetemben, sőt volt aki, rám szólt, nehogy már bulímiás legyél - és tovább kínálgatott ...

nem tudtam elolvasni az összes hozzászólást - de van olyan köztetek, aki valahogy meggyógyult ?

10374. b14310253d
2012. júl. 14. 17:43

Sziasztok, ki hogy van??

Én nagyon rosszul jelenleg, de mindig van erőm újra kezdeni, remélem holnaptól már egy utolsó nekilendülés vár rám!

10373. 9ec59d8582
2012. júl. 4. 11:01
Üsd be itt a keresőbe, hogy étvágycsökkentők. Láttam a hsz-eket és elbizonytalanodtam a króm+L-karnitint kipróbálom.
10372. b14310253d
2012. júl. 4. 10:45

majd írj ha találsz valami jót, kíváncsi lennék én is :)


egyébként talán a rendszeres sport is enyhíthet ezen a dolgon, és most kezdem rendszeressé tenni a mozgást.

10371. 9ec59d8582
2012. júl. 4. 08:59
Az még ok, hogy előttem esznek mert joguk van hozzá és inkább eltűnök a helyiségből az a bibi, amikor hoznak valami nasit, bármi mást amit nem esznek meg és hozzáteszik, hogy ezt neked hoztam. És adddig ott rohad míg meg nem eszem. Majd meglesem a fórumokat, hogy tudnak e valamit ami bevált mert nem veszek több ezerért olyan bogyót ami nem biztos, hogy használ. Mert vannak étvágycsökkentők de nem szeretném ha bajom lenne tőle.
10370. b14310253d
2012. júl. 4. 08:48

halihó, nálam is pont ugyanez van.

számtalanszor amikor sírva és hisztériásan mondtam nekik az evési kényszeremet és hogy mennyire borzasztó néha ezzel együtt élni és szinte rettegni a kajától...nem értik meg.

eszik előttem a palacsintát, chipset, mindenféle hülyeséget...én meg van, hogy néha nagyon jól ellenállok, de ha elvesztem az erőmet egy kis időre is...egyenesen rohanok a vesztembe.


egyébként érdekelnének engem is a pirulák, ha lennének...de nincs ugye??

10369. 9ec59d8582
2012. júl. 4. 08:32
:D Engem is mindig meglepnek. Szerintem nem is akarják komolyan venni ahogy észrevettem, feszt kínálnak :)
10368. Drusyl24 (válaszként erre: 10367. - 9ec59d8582)
2012. júl. 4. 00:07

De ez így egyedül nem megy, kéne már valami jó kis pirula!

Itthonra csak azért is bőven hoznak nasit, amivel az őrületbe kergetnek, mindig visszaesek az ördögi körbe. De a család már csak ilyen! Nem veszik komolyan az evési kényszereimet, mintha +se hallanának.

10367. 9ec59d8582 (válaszként erre: 10366. - Drusyl24)
2012. júl. 3. 22:42
Paris Hiltonra kell várnom? Felőlem :) És utána akkor ugye gerjedelmes görcsöm lesz?
10366. Drusyl24 (válaszként erre: 10365. - 9ec59d8582)
2012. júl. 3. 22:19

De én olvastam 1 olyan piruláról, amit a kényszerbetegeknek találtak ki, elsősorban kóros vásárlási lázra ( a gazdag picsák azt válaszolták, ők be nem vennék) . Na, remélem, ha rajtuk kipróbálják, pl. Paris Hiltonon, csak van remény nekünk!!!

Az amcsi orvos írta, hogy a pirula olyasmi kotyvalékból van, mint a viagra, csak a nőknél állítólag eddig úgy hatott, hogy a káros kényszert mással helyettesítették. De azt nem írták, hogy mire is..

10365. 9ec59d8582
2012. júl. 3. 10:20
Addig kívánom a kaját ameddig nem fáj. De az ízekből még akkor sem elég. Tényleg nem tudom mit éreznek általában akkor, ha azt mondják "jóllaktam". Nálam olyan nincs csak az, hogy "mindjárt megdöglök", értem arra, hogy mozdulni sem bírok van hogy. Az egy dolog, hogy sikerül visszafogni magam egy ideig, de ha rám tör más se jár az eszemben. Mint aki beszűkült. Kipróbáltam már azt a sokat emlegetett negyed órát, igyekeztem elhúzni meg vártam is de semmi. Senkit nem akarok megsérteni, hiszen ez rám is vonatkozik de ez valami agyi probléma lehet mert szerintem nem jelez az agy, hogy elég volt. Esetleg el lehet felejteni pár órára. Azt nem értem miért nem találtak fel erre hatásos pirulát, legalábbis én nem tudok róla.
10364. b14310253d (válaszként erre: 10363. - 9ec59d8582)
2012. júl. 3. 07:20
Te is kényszerevő vagy??
10363. 9ec59d8582 (válaszként erre: 10361. - B14310253d)
2012. júl. 3. 00:12
Köszi :) Nálam a havi 2 kevés, ha nem mozdul a mérleg akkor lehet, azután beindul. Én is híztam de lehet, hogy csak vizesedek. Kipróbálom a zellert meg egyéb teákat aztán meglátjuk.
10362. b14310253d (válaszként erre: 10357. - Annuccia)
2012. júl. 2. 07:19

Sziia :)


nagyon köszi, tegnap bő szuper 2 hét után sajnos megint bekattantam, de örülök most az új napnak, mert...minden nap egy új remény és új esély a jó út felé.

nálad mi a helyzet???hhogy vagy?

10361. b14310253d
2012. júl. 2. 07:17

Sziasztok!


Zoknismacska, nagyon köszönöm, nagyon jó amit írtál. :)

Én sajnos túlevéses vagyok, amikor depresszióba esem, vagy rossz érzéseim vannak, félelem, reménytelenség...akkor jönnek a falási kényszerek.

Sajnos az utóbbi időben nagyon sokszor előfordult, és híztam is pár kilót, nagyon nehezen tudok erről leszokni, pedig nagyon próbálok agyilag koncentrálni. Jelenleg az a cél, hogy csak havi 2szer fordulhat elő ilyen falós nap, mert volt sajnos, hogy heti többször is. Most nagyon örülöka júliusnak, mert végre tiszta lappal akarok kezdeni. De nagyon jó az írásod, jót tett korán reggel a lelkemnek :) jó lenne ha sokat írnál ide :)

10360. 9ec59d8582
2012. júl. 1. 08:48
Azért írtam a rágót :)
10359. 9ec59d8582
2012. jún. 22. 03:39

A harmadik ok az evésre: hiábavalóság érzés. Nem jött a jó pasi leadott 5-10 kiló után( de miért ha a jó külső a szent meg a mérleg, ezek szerint mégse)kiderül, hogy annak semmi se jó, falja a nőket , talán méltóztatik észrevenni téged, vagy átejt, de elárulom, hogy nem egy példát láttam arra, hogy a nagy válogatás és csajozás után becsömörlik, a nők se veszik komolyan, aztán összeáll valakivel és a kárörvendés bearanyozza a napodat és szerintem heteket is. Ne arra gondolj, hogy holnap mi lesz az eredménye, hanem arra, hogy míg évekig kupálod magad, addig ez megy.

És majd jön egy nap és látod milyen szánalmas és boldogtalan, meg a nője is az már csak a ráadás, hogy te jól nézel ki, látod hogy tetszel neki de tudja ő is, hogy most már kár, azt mondom ez megéri az évekig tartó szenvedést. Fájjon neki :)

És míg kilábalsz a bajból érzelmileg, értelmileg is fejlődsz (ne félj meglátszik az is az arcodon, ez lejön neki és érdekelni fogja az élettörténeted, a világod). Csak addigra úgy leszel vele, hogy megveted a férfiak jó részét, mert észrevetted, hogy a bajban nem voltak veled, nem érdekelted őket és ha nálad sok minden sínre kerül akkor már bezzeg jó vagy.

Aztán ott van a többi nő gáncsoskodása, ha csinos vagy, na ez az ami a legártalmasabb mert egyesek 1000-el igyekeznek taposni téged aminek az eredménye, hogy kiborulásodig fúrnak, pletykálnak a hátad mögött, eláztatnak, hogy ilyen meg olyan szerencsétlen vagy önvédelem terén, munka terén fiatal vagy nem tudsz dolgozni, blablabla aminek a vége, hogy mindenkivel összetűzöl és kirúgnak, vagy sokszor maradsz otthon és kirúgnak, vagy eljön a nap, hogy 6 lóval se lehet bevontatni a munkahelyedre, mert olyan légkörben képtelenség dolgozni. Ez szomorú következmény. A leggyilkosabb. Pont ezt akarják elérni, hogy megnyomorítsanak, hogy ők attól legyenek erősek, mert fejlődni képtelenek, csak lenyomni tudnak. Ez így is marad, ha nem tudod megvédeni magad de most a kilókról van szó, ne tetézd azzal, hogy feladod a diétát.

Ha elbuksz például egy ilyen eset miatt:

leadtál 10 kg-t visszajött 7 akkor is 3-mal jobb vagy mint ahogy kezdtél és ha egyszer leadtad megint menni fog nem kell mindet visszaszedni +x ráadás.

A hátrányodból előny lesz: amíg a környezeted hanyagol, addig olvasol, tanulsz, ha lehet ne tömegcuccokat mert abban ők a járatosak újat nem fogsz tudni abban mondani. Sok olyan dolog lehet amire mindig is kíváncsi voltál, de nem kutattál utána. Net+könyvtár=csoda :). Nem kell megosztanod az élményeidet és a tudásod, az neked fontos mert te tudsz olyat, amit 10-ből 8-9 en nem. Maradjon így :) és úgyse értik majd miről beszélsz, aztán nem is fogják értékelni, a sunyik meg lenyúlják és ők gazdagodnak (akik majmolják a cuccaidat, körmöd, hajad).

Aztán vagy, hogy a rosszullét kerülget a féltékenységtől mert valamelyik nő behozhatatlan előnnyel rendelkezik és vagy egy utolsó sunyi vagy szimpatikus és te se tudnál belekötni, de rosszul esik, hogy nem vagy a bőrében, ez sem elég ok arra, hogy feladd, te is jobb vagy sokaknál, ráadásul 1-2-3 évvel ezelőtti önmagadnál.

Húzd meg ereszd meg nem kell eltüntetni magadból az utolsó kalóriát, tudd, hogy mikor tudod még visszafogni magad és mikor nem az ámokfutást kerüld el ahogy csak lehet, de természetesen becsúszik, hagyd benn(ha nem vonz az étel csak a körülmények nyomasztanak találj ki valamit, csak ne egyél).

Láttam valakinél, hogy néha halált kíván magának. 16 éves korom óta nálam is ez megy de úgysem vagyok rá képes. Nálam egyre rövidebb ideig tart mert már ismerem az érzést régen napokig tartott de mostanában pár órás, alszok egyet, és jókedvvel kelek. Át kell élni, közben eszünkbe kell jusson hányszor gondoltunk rá és nem volt szívünk magunkkal ilyet tenni és merszünk se mert az elején csak a gyávaság van aztán kisebb-nagyobb sikerek után megszeretjük magunkat. És a legfontosabb: ki tudja hányan lélegeznének fel, hogy felfordulok, hányan kárörvendenének, vagy tojnák le de ha egy ősközösséget nézünk a magamfajta egyedeket így lehetett akkor életképtelenné tenni. Ez történik ma is kiközösítenek a legrosszabb esetben, de a legkevesebb ha letojnak, tehát az a cél, hogy.. (na ezt le se írom :)) Mivel szavak nélkül, vagy szavakkal azt sulykolták, hogy tűnj el, értéktelen vagy többségben ez jön le és azt hiszed ez igaz, te is így gondolod, mert a viselkedésük, visszajelzéseik tényleg hozzájárulnak a boldogtalanságodhoz, ilyenkor arra gondolj, hogy kik ők, hogy eldöntsék ki kell a világra és ki nem, meg már csak azért se legyen úgy ahogy szeretnék (ezek után). Ha megvonják tőled a szeretetet, elismerést, akkor te majd megadod magadnak ennyi szeretet-nélkülözés után mivel hiába vártál, megengedheted magadnak, hogy önző legyél (kinek mi kell). Tegyél Magadért, tetsz Magadnak a tükörben a pozitívumaidra figyelj.

10358. 9ec59d8582
2012. jún. 22. 02:03

Azt sem tudom hol kezdjem :) De nagyon remélem, hogy nagy segítség lesz.

Sajnos azt látom, sokakra sütögetik, hogy beteg ilyen-olyan okból.1: Ezt el kell fogadni, kár tiltakozni az ellen, hogy így gondolják, nincs más út. Ezt modern kori boszorkányüldözésnek tartom (lehet mondani, hogy paranoiás vagyok :)) 2: Elég ha te tudod nem vagy beteg ( szerintem egy ilyen megállapítás csak ront a helyzeten, mivel 1-el több rossz pontot tartasz számon).

Azért nem vagy beteg mert: a kaját mindig is imádták. Volt kor, hogy a fűzővel nyomorgatták magukat, inkább nem részletezem milyen belső szervi bajokat okozott. És még sorolhatnám. Mióta létezünk a bolygón mindig meg van szabva, hogy milyennek kell lenni egy "normális" embernek aki ebből kiesett mindig megszenvedte. Ahogy mi is. Nem elég a tömegünkkel küszködni, még betegnek vagyunk nyilvánítva. Ezért tanácsolom, hogy mondjanak amit akarnak, és majd te meghatározod, hogy mennyit érsz. Ha úgy gondolod, hogy megérdemelnéd a személyednek szóló elismerést, ezt nem kapod meg vagy elenyészik a tapló megjegyzések mellett, tehát az egyensúly borul, és ez bánt, ha nem érzed, hogy foglalkoznak a lényegeddel, felszínesek az igazi empátiát csak nyomokban találod bennük, akkor ennek tetejében még te vagy a hibás?? Nem azt mondom, hogy nincs olyan akinek a szeretete javít a helyzeten, de nekem például nem alakult úgy, hogy mindennapi szinten körül tudjam venni magam velük. Az már a bizalom témája.

A hízásról: már régóta tudjuk, hogy van például a szívizom a simaizom vázizmok tanultuk. Erőkifejtés és kitartás szempontjából is különböznek. Ennek megfelelően van atletikus test és a hozzá illő sportok. Az erőemelőknek pedig ha jól tudom nem elég a pipihús 2 salátalevéllel :D Gondolj arra, hogy a természet minek szánt :) arra van szabva a tested az étvágyad. Ezt nem lehet eltörölni a lelki problémák pedig csak rátesznek (vigasztaló, nyugtató evés). Ha dühödben a hűtő felé rontasz :) figyelmeztesd magad, hogy miért tartasz oda, aztán vegyél be egy rágót és szitkozódj ha jól esik, nyugodtan csámcsogj :)harapj nagyokat legyél állat :) :D hallgass zenét, tereld el a figyelmet.

Van, hogy a fincsi süti vonz, engedj neki, mert a jó kaját Bűn otthagyni. Tegyél különbséget a hasznos de kevés élvezetet nyújtó, a kihagyhatatlanul csábító és a szemétbe való (kevés élvezetet nyújt és nincs benne semmi ami a testednek különösebben kéne, ilyen a felvágott, a tejbevonó, nyalóka) falatok között. Fogd vissza magad ahogy lehet 1-2 nap aztán úgyis vége, mert nem lehet tovább bírni és kész. Ezt fel kell fogni egyszeri alkalomként, bepakoltuk, benn tartjuk mert nem hiába kívántuk meg, ha lehet kora délutánnál később ne történjen meg. Aznap este diéta tovább, másnap is, amíg megint vérszemet nem kapsz. Ez így megy míg le nem passzolsz. Ki ne hagyd az étvágycsökkentő teát, ami hashajtó is, a pszichológusoknak gondolom nem tetszene, mert ez tipikus tünet, csakhogy kipucol, szebb a szem, bőr ezután. Ne fenn távozzon :)

10357. annuccia (válaszként erre: 10355. - B14310253d)
2012. jún. 19. 23:10
hogy vagy, mizu?
10356. annuccia (válaszként erre: 10355. - B14310253d)
2012. jún. 9. 14:30

Szia! Nálunk is hasonló a helyzet, a szüleim imádnak enni, és hát valljuk be anya elég jól főz :)

Én oda jutottam el, hogy segítségre van szükségem. Nem tudom, hogy ez mennyire gyógyulni vágyás, meg akarás, de szeretném ha nem éreznék olyanokat amiket érzek...persze hízni se szeretnék, sőt fogyni akarok! De az a véleményem, hogy ha a mélyebben lévő dolgokat megtaláljuk, hogy igazából a lelkedben mi a baj, akkor ezek a problémák meg fognak szűnni. Legalábbis remélem. Nem hiszem, hogy a gyógyulás azzal kezdődik, sőt a gyógyítás, hogy na akkor egyél! ne hányj!....ezek véleményem szerint hosszú tudatos gondolkodás, és soksok beszélgetés után jönnek, de akkor már nem lesz annyira nehéz... persze ha addig nem tesszük tönkre magunkat, meg túléljük magunkat.

Én tele vagyok kétségekkel, minden felől, azt az egyet tudom hogy jó embert találtam! Nem tudom mit szeretnék, sokszor van hogy inkább haljak meg, de sokszor van hogy élvezem amiket csinálok, sőt olyan is van amikor ki akarok mászni. Ha jól belegondolok kimásznék, de ez a gyengébbik énem még csak sajnos.

Mindenkinek megvan a saját története, a saját démonai. Jó ha sokat tudsz a dokiddal beszélgetni, de ha kevésnek érzed akkor lépj! Teljesen felesleges húzni halasztani, keress olyan embert, akibe megvan minden ami benne, de többet tud adni! Szerintem!

:) Puszilok mindenkit

10355. b14310253d (válaszként erre: 10354. - Annuccia)
2012. jún. 6. 09:26

A suliba jött egy pszichológus, valamilyen jótékonysági program alapján kb.10 alkalmat ad ingyen.

Sokat beszéltet, sokat beszélek, elmondom, hogy mitől érezném jobban magam, ha szinte naponta sportolnék vagy aktív lennék, ha helyreállna az étkezésem és nem lennének evési zavaraim...de konkrétan soha nem mond semmit, nem igazán érzem, hogy ellátna jó tanácsokkal.

Beismertem: beteg vagyok és ma reggel is úgy ébredtem, hogy azt mondtam magamban, hogy "meg akarok gyógyulni, gyógyulni akarok, képes vagyok rá, gyógyulok!"

Egyébként nagyon kedves és barátságos is, de valahogy többet várnék, sokkal több tanácsot. Még van legalább 5-6 alkalmam, ha visszamegyek Pestre, akkor járni fogok a nyáron, jelenleg szüneten vagyok a szüleimnél.

Nehéz mert mindenki nagyon szeret itthon enni, és nekem sajnos nagyon nehéz megállni, hogy ne egyem túl magam.

Azért megy rá az éneklésre, mert refluxom van már 1 éve folyamatosan, állandó gyomorhurutom és nyálkahártya gyulladásom :(

és ezt csak komoly életmódváltással lehet meggyógyítani, de amilyen gyakran visszaesem a túlevésbe, annyival késleltetem a gyógyulást. Sajnos az éneklésre úgy hat ki, hogy hurutos vagyok és nagyon sokszor lerekedek. Pedig az éneklés minden vágyam és álmom. Élet halál kérdése szinte számomra, szóval márcsak azért is kéne egészségesen étkezni és sportolni, erősíteni testem lelkem, hogy a szakma menjen, és akkor már minden sokkal jobb lenne, újra önmagam lehetnék, a családomhoz is sokkal kedvesebb tudnék lenni.

Azt kéne elfogadnom és belátnom, hogy türelem és idő kell a gyógyuláshoz, lelkileg és fizikailag is...nem várhatok 1 hét alatt szuper erős testet és jó gyomrot, amikor egész évben, sőt 18 éves korom óta kűzdök a túlevéssel aztán koplalással, most a szervezetem már lázadni kezdett.

Gyógyulni akarok, nem akarok tönkremenni.

Veled mi a helyzet? Ne haragudj, ha írtad...:) Nem olvastam vissza. :)

10354. annuccia
2012. jún. 5. 23:25

Mit csináltok a pszichológussal? Miket szokott mondani, magánba vagy TBsbe jársz?

Szerintem az első lépés az a beismerés...hogy beteg vagy. Aztán a gyógyulási vágy...hogy rendes életet szeretnél, az, hogy ezt abba akarod hagyni. Elvileg egy jó pszichológussal nem kéne azt érezni, hogy kevés. Ha leírod miket csináltok, könnyebben tudok okosat mondani, de előfordulhat hogy újat kéne keresni. Valaki olyat, akivel már majdnem baráti is lehetne a kapcsolat, akivel könnyebben osztasz meg dolgokat. rengeteg módszer van, amivel lehet javítani a helyzeten, bár ehhez én még nem tudok hozzászólni.

Nekem az első pszichológus majdnem hogy kevés volt, nem ért sokat. Nem is tudtam vele a dolgokat megosztani, mert 2 év után is idegennek éreztem. Most máshoz járok, remélem vele könnyebben mennek majd a dolgok. Sokat számít, hogy az illető mennyire barátságos a számodra, könnyít ha kedveled az illetőt.

Az éneklés ilyen, sőt a zene mind ilyen. a zenében alapvetően érzelmeket fejezünk ki (én is zenész vagyok) csak ha zavar van bennünk, akkor ez hullámzó és sokszor te magad sem vagy jól, akkor nem tudsz olyan érzelmeket átadni, amit képtelen vagy a jelenlegi állapotban átérezni.... nehéz, de ne add fel.

Próbálkozz ne csak a negatyív hullámaidra koncentrálni, hanem a pozitívokra is. Ez elég nehéz, mert az én agyamban jelenleg semmi féle pozitívat nem találok, de próba, szerencse! :)

10353. b14310253d (válaszként erre: 10352. - Annuccia)
2012. jún. 5. 19:53

már annyiszor úgy érzem megtettem az első lépést, mégis nagyon csúnyán visszaestem mindig mint most is :(

járok pszichológushoz, de sokszor kevésnek érzem...jelenleg szüneten vagyok pár hétre itthon a szüleimnél, de sajnos itt csak rosszabbodott a helyzet. borzalmasan érzem magam, nem érzem, hogy a családom annyira mellettem állna amikor itthon vagyok.


igen, sajnos nem sajnos, fogalmam sincs róla, énekelek...amióta kűzdök az evési és minden zavarommal azóta az éneklés is nagyon rosszul megy.

hogy tegyem meg az első lépést?

10352. annuccia
2012. jún. 4. 19:04

Café ... ha változtatni szeretnél, akkor tedd meg az első lépést.

Nem tudom, pontosan veled mi van (béna vagyok és nem bírom visszakeresni xD) és hogy jártál e már orvosnál vele, van e valaki akivel meg tudod beszélni, de hidd el sokat segít ha van valaki aki melletted áll.

Mondjuk jó ember beszél, én jelenleg az életem gödrének a legmélyebb bugyrában csücsülök, de majdcsak vége ennek is.


Jól olvastam hogy énekelsz?? :)

10351. b14310253d
2012. jún. 3. 21:09

halihó, sajnos nekem sem rendeződtek még a dolgaim...mindig...újra és újra elölről kell nekilendülni...:(


nagyon félek...mert érzem, hogy ez nem mehet így tovább.

❮❮ ... 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 ... ❯❯

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2024, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | Facebook