Anorexia és bulimia (beszélgetős fórum)

Szijaa :)

A párod lehet nem érti, de biztos félt és aggódik érted, mert szeret. :)

Hashajtó, nos most nem osztom az észt,mert én is behashajtóztam magamat. De hidd el hogy attól nem fogysz. Miután ettél, a tápanyag felszívódik. A hashajó pár óra múlva gyomorból hajt...vagy vizet, vagy felesleges salakanyagot ::/

nem hiszem h szükséges lenne fogyásra..méreteid?

mérleg....nálunk nem működik kiakaszt :/

Keserűsós vizet szoktam venni bioboltban.

Te/TI?:)

"ügyes" vagy bár lehet nem illik ide most ez a szó :D

igen tényleg semmi értelme..de akkor miért csináljuk?? :/

hogy érted azt hogy "nem az vagyok akit várt"??

nekem apukámmal szinte semmi kapcsolatom nincs... elköltözött..elhagyott minket tulajdonképpen, egy másik nőért akivel már azóta szétmentek..aztán újra összejöttek és ezt vagy 4x. .. :/

néha úgy érzem hogy apa inkább nem is akar rólunk tudomást venni, hogy teljesen az új életére koncentrálhasson. :(

anyukám itt van velünk csak nagyon sokat dolgozik :/ és ami a legrosszabb azt hiszem mmég mindig szereti apát..nincs neki azóta senkije, pedig én nem bánnám és sztem a nővérem sem..

mit olvasol amugy?

jóéjt neked is :)

Jól osztogattam a lapjaimat, igazából mindig is. Általánosban tucatszor meggyőztem az ofőt hogy ne szóljon anyunak amiért nem megyek le ebédelni.

De legalább tanultál belőle :D mármint ezzel nem azt mondom hogy csináld még többször is :D

huhh..múlt hét elején. Azt hiszem. Igen, hétfőn. sokat ettem..és..hát...nah érted..:D

Én párszor csináltam, ha tudtam hogy ennem kell előtte. Semmi értelme, már felszívódik a tápanyag, attól nem fogsz fogyni.

Nem tudom...tudom hogy ezt mondaná..ismerem őt.

tényleg jófej:))) Bírom, de ilyeneket nem mondok el neki, próbáld meg, hátha közelebb kerültök ezáltal egymáshoz:)

nem tudom..talán csak az hogy ritkán találkozunk és hosszú lenne elmondanom...nem az vagyok akit várt...és nem hiszem hogy annyira sokat jelentenék neki. Sosem kér bocsánatot mikor megbánt. És, ilyenkor úgy érzem nem is érdekli mi van velem...csak...néha lásson és kész..:/

Hát persze...de azért nagyjából rendben van magával :) nővérek..:DD

jófejek a szüleid?:)

nah én lépek, még szeretnék olvasni. :)

Írj, és majd holnap este fogok tudni válaszolni :)

Légy jó, és ne csinálj butaságot! :)

puszi, jó8 :)

és a nyaraláson hogy hogy nem buktál le előtte??

én úgy buktam le majdnem, hogy nem voltam olyan okos mint te, és nem zártam be az ajtót, és anya épp akkor ért haza... de még épp időben..szóval semmi.

mikor csináltad utóljára?

és ez a hashajtózás? mert én ezt csak egyszer próbáltam..

anyukád miért mondaná hogy önző vagy? :O

akkor jófej lehet a nővéred..bár nekem is ilyen lenne, megpróbálnék beszélni vele..de lehet igy is megpróbálom..csak félek.

biztos nagyon fontos vagy apukádnak, ebben mért kételkedsz?

szerencsés alkat a nővéred ezek szerint, de biztos hogy ő em elégedett magával :D az enyém is ilyen, sztem gyönyörű, de mindig van vmi ami nem tetszik neki magán -.-

az én szüleim szerintem először nagyon kiakadnának hogy hogy lehetek ilyen hülye. utána meg belegondolnának h ez milyen veszélyes, és megijjednének nagyon. elvinnének mindenféle orvoshoz... :/

Hát igen :D Azt hiszem azt ő is értékeli hogy elmondtam, bár már megbántam hogy tud róla :/ Így túlságosan is szemmel tud tartani mikor nyaralunk és ennem kell :/

Én sem túl gyakran, sőt. :D Csak ha étterembe megyünk akkor szinte mindig:D De amúgy nyaraláson elég sokszor, szinte minden étkezés után. De szeretnék erről leszokni, mert nem tesz jót. Meg nem is jó érzés :D Meg meg tudom állni hogy ne egyek tehát...nem tom...ok mindig van ár hogy mért csináljuk :D

Itthon nem buktam le. A lányok előtt egyszer, de akkor már tudták. Szóval..mikor itthon csináltam, bennehagytam a kulcsot a zárban hogy ne tudjanak bejönni ha valamit itt hagytak volna...szóval..óvatos vagyok :d

hogy buktál le majdnem?

Az idő mindent megold...és tényleg így van..

Nem, tudom..amit csinálunk az nem normális de szerintem ettől még nem vagyunk betegek.

Velem bármikor beszélhetsz ha úgy érzed :)

Kiakadnának, jönne anyum szokásos dumája..hogy hogy lehetek ilyen önző...aztán megint pszichológus..aztán egyfolytában figyelnének, nem bíznának meg bennem....rémes lenne...a nővérem..nem tom....szerintem őt megkérném hogy ne beszéljünk erről és tiszteletben tartaná. Apa..nem tudom...ritkán találkozunk...inkább csak aggódna..néha nem tudom hogy fontos vagyok-e neki.

Az én nővérem iszonyú vékony, nagyon csinos pedig állandóan eszik.

A tieid mit szólnának?

Hát azt gondoltam hogy nem örül neki xD én sem örülnék ha kiderülne hogy valaki akit szeretek ilyet csinál..vagy hogy bajban van.. de legalább elmondtad neki.

étteremben?? hu.. hát én nem túl gyakran eszem étteremben..szóval én itthon...mikor fürdök általában akkor. bár már majdnem lebuktam egyszer :/

te még nem??

igen mindenki ezt mondja hogy jön más, de hát nekem ő kell az a baj :(

akkor én sem vagyok bteg ugye??

nem tudok kivel beszélni. néha úgy érzem hogy nekem senkim sincsen...

a szüleid mit szólnának szted? és a nővéred? az enyém foggalmam sincs hogy reagálna :/ de nem hiszem hogy megértené, bár ő is fogyózott már..

:/

Tényleg jóban vagyunk. Nem igazán örül neki :D Bár ki örülne?:D Nem szeretném hogy aggódjon miattam, szóval inkább megkímélem bizonyos dolgoktól :)

Hát, attól függ hl vagyunk. Eddig legtöbbször étteremben csináltam. Tehát ott ahol muszáj enni, különben gyanút fognak :/ És te?

ráfog, :))))) Ha meg nem, talán jobb is, majd jön más ;)

jaja, én is egyre nehezebben bírom :/

Nem, szerintem nem vagyok beteg. Lehet hogy kicsit túlzásokba esem, de nem tartom magam betegnek.

Ismerős...:/ most minden épeszű ember azt tanácsolná hogy beszélj velük. De én értelek, ha az én szüleim megtudnák világgá mennék..:S valakivel mégis beszélned kell erről!

hát én senkinek nem beszéltem erről...még...

ez furcsa hogy pont a mostohaanyukád tudja. nagyon jóba lehettek. és ő mit mond???

és ha nem otthon csinálod...akkor hol??

hát lehet hogy majd rájön..nem tudom... :((

próbálok sokat mozogni, csak nem nagyon birom, engem nagyon lefáraszt.

te betegnek tartod magad? mármint hogy anorexiásnak vagy ilyesmi? ezen gondolkoztam most.

nagyon félek hogy lebukok itthon, de annyi baja van a szüleimnek hogy nem akarom őket ezzel is idegesíteni :/

Nem , hála a jó égnek nem. Utána picit paráztam hogy reggel nem fogok felkelni meg minden, de semmi bajom nem lett. A "mostohaanyámnak" mondtam el, ő tud a mostani dolgokról is, bár nem mindről arról se hogy régen jobban benne voltam.

Hát nem szívesen gondolok rá, bár sokszor eszembe jut. Kicsit kikaptam, azt hiszem megérdemeltem. Nehéz időszak volt. (lásd, fogyó nélkül 3 kg lement) de már túl vagyok - vagyunk rajta.

Semmi baj, kérdezz nyugodtan szívesen válaszolok :D

:(( Tudod, én is azt hittem hogy ha vékony leszek majd kellek neki, de rájöttem hogy hülyeség. Aztán mikor nem érdekelt, akkor jött hogy járni szeretne, hát már késő volt, mert nem kellett...vagyis....inkább túl büszke voltam :/ Verd ki a fejedből hogy ezért hagyott el, azért hagyott el, mert még kisfiú, majd 9 lány után, (az egyhetes kapcsolatai után) rájön hogy hülye volt. :)

Igen, anya szinte egész nap nincs itthon. mostohaapám rengeteget dolgozik, nővérem mostmár gyakrabban van itthon, de hamarosan felmegy Pestre. De itthon nem s igen csinálom, csak ha ennem kell. Ha itthon vagyok, könnyen megúszom. :)

ez akkor megnehezíti a helyzetedet :/

helyes :) ;) inkább mozogj többet;) ennél nehezen ehetsz kevesebbet.

igen..:S hát lemegyek a nappaliba, lent van a szobabicikli,azon 60 perc (-500kcal) aztán súlyokkal szoktam 100-200felülést, 50-50lábemelést, hasizom gyakorlatokat, súlyzózni szoktam, 30 percet hullahoppozni meg nyújtani. Sokszor csak nővérem van ilyenkor itthon de fennt gépezik szóval nem látja.

Nagyon nagy bűntudatom van ha nem csinálom meg :/

muszáj :S

És te mióta küzködsz ezekkel? barátaidnak, esetleg rokonoknak nem beszélsz erről?

sziasztok!

most vagyok itt először, az oldalt is kb 2 napja fedeztem csak fel, szóval új vagyok:D

muszáj valahova leírnom a problémáimat, még twitterre sem írhatom ki, nem akarom h bárki is megtudja :((

soha senkinek nem beszéltem még erről.

minden 6 éves koromban kezdődött, amikor eltört a lábam. tesitagozatos általánosba jártam, kiskoromban mindig nagyon vékony voltam, de ezután 2 hónapig volt rajtam gipsz, fél évig nem tesizhettem, és utána sem működött úgy a lábam ahogy kellett volna, meghíztam:(

kiskoromban (10-11-12 évesen) folyton mondogattam anyáéknak h jajj de kövér vagyok, fogyózni akarok, de ők megnyugtattak h majd ahogy növök, nyúlok, lemegy rólam a fölösleg. persze h nem így lett...

azóta, 13 éves korom óta többször is próbáltam diétázni, de mindig félbehagytam, ráadásul anya nem is örült neki h fogyózni akarok. (most vagyok 16)

régen csúnyácska voltam, vastag szemöldök, pattanásos bőr, kitűnő tanuló (ezért is utáltak-.-), kicsit kövér... aztán megismerkedtem 1 fiúval kb 14 éves koromban (első szerelem-féleség:/) , de csak átvert, csak d*gni akart:@:D egyik közös ismerősünktől hallottam, egy fél mondatot, miszerint a srác a barbies lányokra bukik.. nos mivel szőke, magas voltam ezért adott volt..(tudom h hülyén hangzik, de szerelmes voltam) elkezdtem foglalkozni magammal, figyeltem az arcomra, rendbe tettem magam, sminkeltem, hajat vasaltam, jól öltözködtem, stb, de lefogyni nem sikerült. azóta viszont mániákusan foglalkozom a külsőmmel, mindennnél jobban meg akarok felelni mindenkinek,pedig a srác azóta már nem téma.

januárban szakítottunk a barátommal.. nagy szerelem volt részemről, padlón voltam. sokat ettem, minden hétvégén buliztam, ahol persze muszáj volt inni:D

a piában meg persze sok a kcal-.-

áprilisban 1 neves divatfotós írt facebookon h örülne ha náluk dolgoznék blabla... régen is érdekelt a modellkedés téma, csak sajnos a testalkatom nem volt jó hozzá. hagytam a pasit a francba, nem válaszoltam neki, azóta azonban 3 fotós keresett meg h dolgozzak nekik, és mivel nem vagyunk tehetősek (szegények sem), nagyon jól jött volna egy kis zsebpénz kiegészítés, szóval elkezdtem fogyózni. sajnos februártól áprilisig minden 2. héten lázas voltam, majdnem évismétlést kellett a sok igazolt hiányzásom miatt, pedig kitűnő tanuló voltam...

év végére rontottam a betegség miatt, és mivel itthon elvárják tőlem h kitűnő legyek (eddig 10 évig mindig az voltam), muszáj volt tanulnom, ami mellé viszont ennem kellett. így május végén 180cm/78kg voltam. eldöntöttem h ez nem mehet tovább így. elkezdtem fogyózni, 1 hete 70 kg voltam, de még fogyni szeretnék minimum 10 kg-t. tudom h a 70kg nem kevés és ez még nem számít anorexiának a súlyom alapján, de kezdek aggódni, mert 3x már kipróbáltam a hánytatást, és utána még jól is éreztem magam. nem engedhetem meg magamnak h itthon megtudják, mert küldenek azonnal dokihoz és akkor le kell állnom a fogyóval, azt viszont nem akarom, muszáj az a 10 kg...

amikor eszek bűntudatom van, mindenben a kcalt figyelem, rettegek mérlegre állni, nem látom a tükörben h fogytam volna, és nagyon félek h majd később nem tudok leállni a fogyókúrával:/

dugdosom a kaját (persze a nem romlandó cuccokat), azért h anya ne tudja meg h nem eszek annyit...

mindenki azt mondja h álljak le, pont jó vagyok így, nem kéne fogyóznom blabla, de ettől begurulok mert ők nem értik h ez milyen fontos nekem és csak tömni akarnak:@ és mégjobban nekiállok "koplalni", de inkább csak kevesebbet enni.. nyári munkán vagyok most, hajnalban még cappuccinot sem merek inni a gyárban, mert elképzelem h mennyi cukor van benne-.-

ugye még nem száguldok lefelé a lejtőn? nálatok hogy kezdődött?:S

sajnálom h leírtam kb a fél életemet de muszáj volt már, mert azt hittem h megőrülök :|

jaaah, azt hittem kiderült hogy beszedtél ilyeneket.. és ki az az egy valaki aki tudja? a nővéred?

és mi volt mikor hazamentél?

bocsi ha sokat kérdezek, csak nekem is mindig ilyenek jutnak az eszembe.... :/ nagyon hiányzik amugy...szerelmes vagyok még mindig de ő már nem is köszön, meg észre se vesz, neki semmit nem jelentettem :((((( és ha vékony lennék nem hagyott volna el.

és akkor mindig olyankor csinálod mikor senki nincs otthon? nálam ezzel az a baj hogy elég nehéz kivárni mire elmegy mindneki, meg nővérem is sokat van itthon, dolgozik ugyan, de csak heti 4 napot.

nem csináltam ma...majd hnap kevesebbet eszem...

nagyon elfáradsz a sok tornától? ezt sem veszik észre otthon?

Hát az itthoni gyógyszeres cuccokból,később azt mondtam nem tudom hol vannak :/ Nem mondtam el nekik. Csak egy valaki tudja a családban, meg a barátaim. Kicsit szédelegtem, de teljesen jól voltam, aztán már ugye hívogattak hogy hol vagyok, de már nagyon kész volta, tudtam hogy nagy baj lesz, már azon gondolkoztam kiugrok egy kocsi elé...de aztán eszembe jutottak anyuék meg úgy mindenki és hazamentem. :) Tényleg nehéz..:/

:)) Volt egy fiú, akiért nagyon oda voltam, végül is gimire már rég lecsendesedett ez a nem eszem dolog, aztán az ő megjegyzései miatt újra előjöttek. Nem miatta akartam...akarok fogyni...inkább csak előjöttek ezek a dolgok újra. Ne is gondolj ilyenre, Te egy nagyon kedves lány vagy :) Hiányzik? biztos hogy nem csinosabb ;)

Ja, értelek. :) Azért vigyázz ezzel, egyszer lebuksz a suliban, akkor otthon is. :/

Nem, de csak egyszer csináltam úgy hogy itthon voltak eddig, és akkor azt mondtam hogy fürdök és tövig kinyitottam a zuhanyt meg a csapot is.

Ne kockáztass. Majd holnap jobban figyelsz. Majd lemozgod. Tudom rossz...dehát na.

Én egyszer nagyon sokat ettem, nem tudtam utána...szóval érted..és akkor 4 órát tornáztam...az nagyon rossz volt :/ amúgy 2-3órát szoktam. De egyre nehezebben bírom.

Írj hamar hogy döntöttél végül!

És mindenhonnan van kiút, minden rendben lesz:)

úhh..ez kemény. és honnan szedtél ilyen gyógyszereket? Szüleid mit szóltak mikor kiderült?? és egyáltalán nem lettél rosszul? :O

ez az álom ez érdekes...én is szoktam furákat álmodni néha...

jó hogy rájöttél hogy hülyeség..igazából tényleg az tudom én is...csak nehéz a dolgok pozitív oldalát nézni sokszor...:((

jó neked hogy ennyi barátod van :) és pasi?

nekem van vagyis volt valaki...de szakított velem egy másik lányért :( meg is értem mondjuk, sokkal szebb és csinosabb is nálam. :(

nekem a suliban nem nagyon vették észre vagyis csak azt hogy fogytam, aztán visszahiztam, meg hogy nem nagyon ettem. Az osztályfőnököm rákérdezett egyszer de azt mondtam h az otthoni dolgok viseltek meg és hogy már voltam ezzel orvosnál. lehet tényleg nem ártana egy pszichológus..néha tényleg félek hogy mi van ha nem fogom tudni abbahagyni.

most is sokat ettem vacsorára :S lehet megint hánynom kéne... de félek hogy felébrednek rá anyáék. téged nem vették még észre ilyenkor?

Lonely :)

hát igen..:/ sok minden összejött az életembe és úgy éreztem mindenkinek jobb lenne ha nem lennék, kevesebb fájdalmat okoznék...stb. Bevettem elég sok altatót meg fájdalomcsillapítót, meg stresszoldót...stb. Amit találtam. A vicc az, hogy kutyabajom nem lett. Néha eszembe jut hogy azért ez mégse normális meg minden. :/ A barátaimnak mikor elmondtam el akartak vinni dokihoz, de féltem hogy kiderül. Aztán aznap este, bár lehet csak véletlen egy olyan emberrel álmodtam aki a születésem előtt meghalt, és én sosem találkoztam vele. Azóta meg vagyok róla győződve hogy ő védett meg, megmentett. Lehet hogy hülyeség, de azóta számtalanszor beláttam hogy hülyeség volt. Még ez mellett is túl szép ehhez az élet, és mikor a barátaimmal vagyok minden más. Imádom őket. 8 igazán jó barátnőm van, bár a társaságunk inkább 14-es, de 8-an vagyunk oszttársak. Mindenki szeret mindnekit, persze legjobbból csak egy van :) Nos, ő miattuk pl. sose tenném meg mégegyszer.

Gondolataim nekem is vannak néha, de rájövök hogy butaság. Egy veszekedés mit sem változtat semmin. Én is rengeteget vitáztam anyuval régen, de most már jól kijövünk, azt hiszem kicsit bele kell törődni a dolgokba, engedni és akk ő is fog :)

Csak annyit tudnak hogy párszor csináltam. Nem örülnek neki, és mindig bizonygatják hogy csinos vagyok egyek, de ha velük vagyok nincs is gond.

Egy embert mindenképpen keress akinek elmondhatod ezt, sokkal jobb utána:)

Igen, ilyen félelmeim nekem is vannak, elég sokszor. Nekem már több kg. lement és már csak ezért sem hagyom abba mert tuti visszajönne. Úgy tervezem hogy az "álomhatárig"..csak az mindig egyre lentebb megy....eleinte 57..aztán..55....aztán...53....50...és hát nem tudni hol lesz megállás. Előbb utóbb abba kell hagyni. Én úgy érzem képes lennék rá. De nem mondhatom el otthon, mert még nem vagyok vékony. De, egyszer vége lesz, ne kérdezd fogalmam sincsen hogy hogy...:S

suliban észrevették? tanárok? stb.?

Elisaa!

öngyilkos akartál lenni? :O jézusom ez nagyon komoly... de miért? vagy hogy?

nekem is vannak ilyen gondolataim legszivesebben elmennék innen messzira és vissza se jönnék többet... :((((

most is összevesztem anyával..:((

és izé..a barátaid tudják ezt a hánytatós dolgot is? ők megértik?

én sem beszélek róla senkinek, bár néha jó lenne.

meg kezdek megijjedni hogy nem fogom tudni abbahagyni ezt az egészet... hogy mi van ha sikerül majd lefogynom de nem tudok visszatérni a normális evéshez?? te pl meddig akarod ezt csinálni? vagy hogy lehet ezt abbahagyni?

nem merem elmondani itthon, szerintem pszichológushoz küldenének ://

Bocsi megszakadtunk.

Szóval, ne hagyd el. :) Vacsira is ehetsz, valami bár gyümölcsöt inkább reggel, délben egyél.

A mozgás is jó. :) Ha picit átalakítod, egészségesebb is leszel.

igen...a falás az...rémes...:/

Én próbálok napi 500kcal-t enni, ez mikor itthon vagyok, mindig sikerül is. Ilyenkor nem csinálom. Ha rendesen kell ennem akkor szoktam. Pl. szülők előtt....stb. 13 évesen csináltam először. De akkor csak egyszer, kétszer. Mostanság, ha többet eszem mindig. Meg tudom állni, mert szerencsére jól irányítom magamat. De nem könnyű, sokszor. Pedig tudom hogy 500kcal kevés, meg 2-3 órákat tornázok, de tudod hogy van ez.....muszáj...:/

Írj ;))

puszi :)

Lonely :)

Nincs mit ;)

Bizony :))

Hát, tulajdonképpen azt hogy senkinek sem beszéltem róla, és végülis most is ez van, most sem beszélek a gondjaimról túl sokat. Egyszer öngyilkos akartam lenni, mert már elegem volt. Ha megkérdezik mi a baj, csak mosolygok és azt mondom hogy semmi. Bár a barátaimnak mindent elmondok.

Nagyon jó a kapcsolatom a nővéremmel. De ezeket a dolgokat nem mondtam el neki. Nem tud róla. Senki. Csak egy valaki a családban. Meg a barátnőim. Belehalnék ha otthon megtudnák..:D

Ez tényleg elég kevés. Meg, nem is a legjobb az elosztás. Mint már említettem, itt a fórumon én is megtanultam :D A reggeli fontos, kell, ahhoz is hogy fogyj. Ebéd,az jó, bár próbálkozhatsz salátával is. Mármint igazán nem akarok beleszólni, csak pár tanács. :D

Ebédre nyugodtan ehetsz salátát is, sőt. Teljes kiőrlésű kenyeret eszel. Régen én is így csináltam a menzán hogy csak levest. Azt ne hag

Szia Elisaa!

Nagyon köszönöm a gyors választ :) Tényleg érdekes hogy sok mindenben hasonlítunk, de örülök neki mert így talán te jobban megértessz.

Szóval az mit jelentett nálad h elfolytottad? Azt hiszem én is ezt teszem.. :/

Tényleg mindent megbeszéltek a nővéreddel? az nagyon jó lehet :) mi sajnos nem :/ én próbálok de ő nem nagyon avat be dolgokba. Te pl ezt a problémádat is elmondtad neki? vagy anyukádéknak?

Hát én elég keveset eszek sztem :/ reggelizni szinte soha nem szoktam. ebédelni ilyet hogy pirítós, tej, vaghy tea. kakaó. vagy ha rendes kaja van akkor szinte csak levest..vacsizni meg megint nem nagyon..max gyümölcsöt. meg sok vizet iszom és mozgok is. ilyen dvd-kre tornázok meg úszni szeretnék majd eljárni.

de nem nagyon fogytam még ://

ha meg rámtör az éhség akkor kb mindent eszek. utána meg jön a szokásos... a hányás... te ezt milyen gyakran szoktad? és mikor csináltad először?

várom hogy írj :)

Szia :)

Teljesen megértelek, ugyanis hátborzongatóan hasonlít a történetünk. :)

Szintén elváltak, szintén elköltözött, szintén van nővér...stb. :)

Tudom, hogy mit érzel. Az idő mindent megold, az én szüleim 3 éve váltak el. Kaptam egy mostohaapát és egy mostohaanyát is. :) Szerencsémre nagyon jófejek és szeretem őket. De értem mait mondasz, idővel elmúlik ez és már nem agyalsz annyit rajta. Ne fojtsd le az érzelmeidet. Én ezt tettem. Utáltam beszélni s gondjaimról. Beszélj anyuddal ha teheted, beszéljetek erről, addig ameddig nem érzed úgy hogy már túl vagy rajta :)

Nah a nővér szitu, ezt nem tudom megérteni, mert mi mindent elmondunk szinte egymásnak, de talán közeledhetnél, nyithatnál feléje :)

Igen, ismerős helyzet. Éjszakai zabálások...:/ tehát, most 169cm / 68 kg vagy.

Légy okos, keress segítséget, és próbálj meg sportolni, ésszerűen, enni nem sokat, csak rendesen.

Én pont ma gondolkoztam el a dolgokon. Ettem kb. 500kcal-t, és utánna 3 órát tornáztam...nem tudom mi lesz, annyira utálom magamat, és annyira rossz hogy nem tudok rendesen enni, mert jön a bűntudat és vége...szóval abszolút megértelek. :)

Leírnád nekem mit eszel egy nap kb? :) akkor többre megyünk :)

puszii :)

Írj hamar!:))

Sziasztok!

Ma végre rászántam magam hogy én is írjak ide. Pedig már régóta olvasgatom a fórumot.

Nekem is elváltak a szüleim februárban lesz 2 éve... nem nagyon tudok ehhez hozzászokni. Apa elköltözött. És nagyon egyedül van sokszor.. :( nekem meg nagyon hiányzik.

Barátom nem sok van sajnos,nem vagyok az a közvetlen könnyen barátkozós tipus.

Van egy nővérem, ő most érettségizett. De sajnos nem olyan a kapcsolatunk mint kéne..vagyis ilyen látszat kapcsolat ez azt hiszem. de valójában nem nagyon oszt meg velem dolgokat.

A válás után kezdődött hogy mikor nagyon szomorú és magányos voltam, ettem. sokat. minent amit találtam, és attól jobban éreztem magam. De sajnos felszaladt majdnem 10 kg (169 cm vagyok, akkor majdnem 70 kg lettem)és mikor megláttam magam a tükörben egyik este, kiborultam. iszonyatosan kövérnek láttam magam. az is voltam.. elhatároztam h lefogyok. bármi áron..

akkor kezdődött... volt nekem is minden amiről itt írtatok... hashajtó..nem evés..falási rohamok... de legtöbbször hánytatás...

volt h lefogytam helyrejöttem, de most megint visszaestem ugy érzem. kezdem elveszíteni a kontrollt. megint 68 kg vagyok :( segítsetek kérlek :(((

Hello :))

Anca: akkor lehet én is hozzá szoktatom magamat :)

Fallen::)Igen, igen, igyekszem. Mondjuk ma natúr joghurt gyümikkel volt az új :D A zabkását mindenképpen ki fogom próbálni, annyit hallottam már róla :D Értelek, velem is volt így a sonkával egy időben...aztán sokáig rá se mertem nézni.

Milyen napod volt ma?:)

adorka: Én erről nem hallottam :/ De a többiek biztos tudnak hasznosabb infókat mondani :) De irj ide is, hátha tudunk segíteni :)

Sziasztok, nem olvastam végig ezt a fórumot, csak most találtam, beleolvasgattam. Nekem túlevéses problémám van már régóta, és hallottam, hogy van anonim kör, olyan, mint az anonim alkoholistáké. Valaki ismeri, jár, működik még egyáltalán?

Rájöttem hogy segitség nékül képtelen leszek kimászni ebből, szeretnék elmenni.

Köszönöm a választ.

Aranyos vagy Elisaa. Orulok hogy reggelizel :) Most mar megprobalhatnal enni teljes kiorlesu kenyeret vajjal meg kakaoval reggel, meglatod, nem fog kulonbseget tenni..:) csak a valtozatossag kedveert, vagy fozz tejbezabot (zabkasa, tej, fahej, kis mez, vagy valami gyumolcs bele)...mert velem az a baj sokszor hogy ha latom hogy huh de jo ez bevalt ettol nem hiztam akkor utana minden nap ugyanazt mernem csak megenni, ugyanakkor mert felek hogy hizol..de ha minden nap sokaig gyanazt eszem..akkor meg eszrevettem hogy behulyul a szervezetem es akkor meg azert hizom szal most probalok valtozatosabban...bar neha tok nehez :(

Naphinel: en is ugyanolyan magas vagyok mint te..es olyan sokszor nekiindultam mar hogy na most aztan nem fog erdekelni ha hizom, es enni fogok...foleg akkor mikor beteg lettem vagy korhazba kerultem, ..mindig megfogadtam, de aztan ahogy felszedtem fel kg-t mar kiakadtam, megijedtem, es ezert most igy beallitottam hogy mit eszem meg ilyesmi es most igy stagnalt a sulyom, de ha feljebb megy teljesen kivagyok, es ugy erzem megorulok e vissza akarom adni :( Meg a korom is ugyanannyi mint a tied

Egy régi fórumozó...

muszáj a zabkásához írnom, zabkása NAGYON JÓ. Dietetikus tanácsára kezdtem enni, szinte minden nap, kb 1 dl tej, fahéj, 1 jughurt, ez a reggelim, és nem nőtt semmit a súlyom, de rendbe tette az emésztésem, és elég energiát ad ahhoz h ne legyek rosszúl..., de én már napi 5*eszem... És gyógyulni akarok, és fogok...

A lényeg, h ne féljetek a zabkásától!!!

Helllooo :D

Naphinel: tudnál egy kort mondani? sokat segítene :)

Mikor kezdődött ez? Nem vették észre a környezetedben? dokinál jártál? Ha eddig nem is, talán érdemes lenne felkeresned, márcsak azért is hogy ne jöjjön vissza a duplája,tehát tud tanácsokat adni hogy koplalás után mire van szüksége a szervezetednek...stb. A mozgás, főleg sz úszás jó, ne hagyd abba, de mindenképpen egyél.

Jó hogy így gondolkodsz és örülünk neki itt mindannyian :) ok most látom hogy 22 vagy :)

Mikor kezdtél bele a rendes evésbe?:) ha úgy érzed elbizonytalanodsz, vagy meginogsz csak írj és visszatérítünk ;)

Bettus: Szijjaaa :) Ugyanez van velem is. Fogalmam sincsen hogy kéne..persze tudjuk mindketten, rendesen kéne enni...csakhát..na. Am adok egy tanácsot, eddig nem reggeliztem aztán itt Fallen tanácsára mostmár szoktam, azóta nincsenek falási rohamok. Vagy a főzött kakaót ajánlom még :D eltelít és az édesség utáni vágyat is elüldözi :) Azért a végső megoldás mégis a rendszeres kajálás lenne :)

Ti viszont még mindig benne vagytok rendesen, látom, és nem tudom, ki akartok-e jönni. Sajnos sokszor úgy tűnik, h nem. :(

Fejben dől el minden, ne féljetek! Én is néha rosszul érzem magam, ha eszek, de leszarom, agy kikapcsol, és kész.

Ilyenkor mindig magam elé képzelem, amilyen lenni szeretnék, és eszek, eszek. És egyre jobb ízűen. Ch-val annyira nincs bajom, az lemozgós, meg kell, de a zsírtól sajna rosszul vagyok. :( Úgyh igyekszem kerülni/oldani. Forró itallal, ilyesmi.

Nektek kitartás, egyetek, mert enni jó! :)

Elérkezett az idő, h én is írjak ide.

Már két éve tart az őrület. Egy egyszerű ogyókúrával kezdődött, sport és kevesebb kajával lementem 169/58-ra, és tök jól tartottam.

Aztán tavaly sokat úsztam, és rájöttem, tök jó, ha semmi nincs a gyomromban, olyan könnyűnek éreztem magam. Ebből jött, h itthon is mindent lemozogtam... most 48,4 vagyok, izomtalan, gyengécske.

Persze, volt mikor 45 körül jártam, és elszántan próbálok gyógyulni. Eszek, sokat, és többször, de a tornától egyelőre rettegek, félek, h izomból megy megint. Persze, erősítgetek, de nem sokat.

Az egész anorexia nem érdekel, a lényeg, h hízzak. Megint jól akarok kinézni, ha nagyobb fenékkel is, de szépen. Elegem van, belefáradtam a nem evésbe, inkább eszek rendesen.