Alvásparalízis ..átélted már? "Élménybeszámolók" (beszélgetés)

Sziasztok,

még mindig keresek (további) interjúalanyokat az alvásparalízisről szóló kisfilmemhez. A dolog annyiban változott, hogy nem pusztán egy vizsgafilm lesz, hanem a téma horderejénél fogva egy átfogóbb jellegű tanulmány - itthon a "betegeken" kívül nem beszélnek a dologról, ezt a rést szeretném kitölteni a filmmel, amennyire lehetséges.

Mi a különbség a (rém)álom és az alvásparalízis között? Mi lehet a magyarázata annak, hogy a legtöbben nagyon hasonló (ördögi) lényeket látnak? Érdemes-e a látomásokat komolyan venni, vagy egyszerű biokémiai folyamatok furcsa játékáról van szó? Lehet-e ezt "gyógyítani", vagy úrrá lehet lenni rajta önerőből is? Van-e pozitív oldala, milyen hatással van a hétköznapi életre, személyiségre? Megtanítottak-e Téged valamire ezek az élmények? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre szeretném megtalálni a választ a személyes beszámolókon keresztül.

Ha szívesen segítenél nekem ebben, kérlek, jelentkezz: ocsaidaniel@gmail.com

Minden apró segítséget hálásan köszönök.

139. kjb007

Azok a bizonyos hangok nekem is megvoltak,a rettenetes kürthangra gondolok a világok harcából..csak nekem máshogy folyt le ez a paralízis dolog,életemben kb 10-15 alkalommal történt meg velem,volt hogy egy éjszaka 3-or is,utána volt hogy hónapokig-évekig nem volt..de az első alkalommal azért megijedtem rendesen..nálam úgy megy végbe hogy hirtelen felébredek mozdulni nem tudok,én a szemem sem birom kinyitni,szinte minden alkalommal jön a kürthang és egyre erősödik,és olyan érzés lesz rajtam úrrá hogy ha nem próbálok kitörni ebből a mozdulatlanságból az egyre erősödő a kürthang mellet,akkor valami baj lesz..magától sosem múlik el,és nem is várom meg mert rettenetesen rossz érzés..egyszer csak erőt veszek magamon és általában a karommal "kilököm" vagy alábbal próbálom "kirúgni" magam ebből az állapotból...még sosem vártam meg hogy teljesen felerősödjön a kürthang,mert félek hogy tényleg történne valami,de volt olyan hogy alig bírtam kitörni ebből az egész helyzetből..nekem nincsenek fények,nem lépek ki a testemből,nem lebegnek a végtagjaim stb..csak ébren vagyok,és tisztában vagyok mindennel,csak épp mozdulni nem birok,pont elég rossz ez így is,bár jó ideje nem történt velem..hogy mihez kötik ezt a dolgot..fáradtság-stressz-kevés pihenés..nos jó ideje boldog kapcsolatban élek,biztos-jó munkám van magas fizetéssel,nincsenek hiteleim,sem egyéb problémáim,nem élek stresszben,szinte mindig alszok 7-8-9 órát..és mégis néha-néha előtör rajtam ez a dolog,talán az sem lehetetlen hogy egy-egy thriller-psycho thriller megnézése után következett be ez a dolog,mivel nagy rajongója vagyok a műfajnak és át is tudom élni a filmeket..nem tudom.De örülök hogy jó ideje nem történ meg újfent.

Sziasztok!

Velem csak egyszer történt hasonló esemény, ezelőtt körülbelül 15 évvel. Csak pár éve olvastam először az alvásparalízisről egy véletlen folytán. Bár az én történetem, ha kicsit is, de eltér az eddig olvasottaktól.

Én lefekvéshez készülődtem, beállítottam az ébresztőórát, letettem az ágyam mellé, a hátamon feküdtem és világított a kis éjjeli lámpa az ágyam felett. A másnapi teendőimre gonsoltam, mit csinálok majd másnap. Pár pillanat múlva mintha egy-egy hajókürt szólt volna a füleimben. Iszonyatosan hangos volt, azóta sem hallottam annál hangosabb dolgot. Rettenetesen megijedtem, ordítani akartam, de nem tudtam. Mozdulni sem bírtam jó pár percig. Volt egy olyan érzésem, mintha nem is akarnék... Amikor összeszedtem magam, felkeltemm és kimentem a szobámból. A szüleim a szomszéd szobában aludtak, semmit sem vettek észre az egészből. Ha tényleg szólt volna valami, akkor azt észrevették volna... Visszamentem a szobámba, visszafeküdtem az ágyamba, felvettem újra az órát a földről. Több, mint egy óra telt el azóta, mióta először lefeküdtem.

A furcsa csak a többi általam olvasott alváparalízissel foglalkozó esethez képest, hogy én nem éreztem, hogy elaludtam volna, egyszerűen csak a rettenetes harsonaszó, vagy kürtszó rémisztett meg... bár lehet, hogy elaludtam, csak nem vettem észre??? Nem tudom. A szemeim nyitva voltak, nem felijedtem álmomból. Még mindig emlékszem mindenre, pedig már elég régen történt. Nagyon rémisztő élmény volt. De a kiesett idő talán mégis az elalvást támasztja alá...

A hang ami szólt, vagyis szinte ugyanazt egy filmben hallottam újra pár éve. A világok háborúja Tom Cruise filmben azok a csápos űrlényhajók adtak ki olyan hangot, mielőtt elkezdék volna irtani a népet. Meg is rettentem, amikor hallottam a filmben, újra eszembe juttatta a rég történteket....

Sziasztok! Énvelem évek ota megtörténik, van mikor huzamosabban minden áldott éjjel, és van mikor ritkábban. Sípoló hangos zaj, légzés és mozgásképtelenség. Végtagjaim lebegés érzése, mintha lassan emelkednének, vagy én csúsznák az ágybol a főldre, mintha valami lehúzna.

És a megfulladástól való rettegés, és a látomások, de nem mindig társul látomással. Véget ér...és azonnal jön a következő, és ismétlődik akár 4-6szor is. Bármilyen fekvési pozícióban, háton, oldalt stb... Eddig nálam csukott szemnél jelentkezett, mondjuk nemis bánom.

Pár évell ezelőtti műtétem ota tart.

SZiasztok!

Változó rendszerességgel én is megtapasztaltam ezt a soxor test elhagyással egybefüggő állapotot.

Sokáig azt gondoltam, hogy a "bűntudat" a kapuja.

Máig (részben) fenntartom ezt az állítást, de a dolog "céljáról, miértjéről" csak halovány megközelítéseim vannak.

1: Tudat átalakulás közepén járunk, tehát egy olyan váltás történik Földünkön (s a kozmoszban-amint fent úgy lent) amit keleti terminológiával "FELÉBREDÉS-nek" neveznek. A lényeg csak annyi, hogy a tudat (külső nyomás hatására, és/vagy önként) elengedi azonosulásait, hogy az ego (a fölös szenvek oka)megszűnhessen, és annak ismerjük magunkat akik VALÓBAN vagyunk. (Tudat).

Persze élve minden egós korszakból hasznosított tudásunkkal (Hasznos gondolatok, tudás, időérzék, tervezés stb).

Ebben a képletben tehát nálam ez a (látszólag) KELLEMETLEN élmény, segít felszínre hozni belső félelmeinket, hogy aztán megfigyelve azokat, félelem mentesen evickélhessünk ki, eme árnyékokkal telezsúfolt "helységből". Nem menekülve, de tudatosan.

A dilemma csak annyi, hogy a legtisztább tudatállapotból alvásba térve is néha ki voltam (ki vagyunk) téve ennek a NAGYON ERŐS, SÖTÉT hatásnak. Ami engem illet, sokszor lehangol, hogy képtelen vagyok "győzelmet" aratni fölötte.

Sem Jézusi tanács (ne állj ellen), sem más (vissza támadás) nem bizonyult hatásosnak részemről.

Talán éppen a "dolog" megfoghatatlansága miatt.

2. A másik teóriám, kicsit (még) elrugaszkodottabb.

De talán az eddigi negatív tetteink és gondolataink negatív áramlatából is és valaki(k) által ránkolvasott átokból is származhat a dolog.

Az átok alatt azt értem: Irányzott Rosszindulat, irigység, megvetés, ítélet embertársunk felől.

Szóval itt nem árt kicsit utána nyomozni, hány alacsonyabb tudatszintben ragadt ismerősünk lehet, aki feltételezhetően "utál" minket. Akár folyamatosan, akár "részmunkaidőben".

Felfogásom szerint mi magunk (Emberek) vagyunk az Ítélet magunk felett.. Ez már rég kimondott törvény.. A hibák egymásba hurkolódnak, de a megbocsátás, (hibákon átnézés, elengedés) sokat segíthet.

Ha van igazság abban amit leírtam, ha nincs: A tudatállapotunk (mindennapi/pillanatnyi) az egyetlen dolog amiért felelősek vagyunk, és ami a kezünkben van. Tehát tartsuk tisztán amennyire lehet, emeljük fokozatosan (elfogadás által) picit magasabbra, így a lehúzás talán mérsékelhető, ha külső ha belső ez a "rémség".

Mindenesetre még annyit megjegyeznék, valóban erős és nem rosszakaratú szándék vagy szellem, nem akkor támadna amikor a leg védtelenebbek vagyunk, szóval egyrészt nem árt komolyan venni a jelenséget, másrészt pedig : Ne féljetek! (Hatalmasabb a Tudat akinbek kezében vagyunk, általa "továbbképezhetjük" magunkat ezekben az ismeretlen dimenziókban is).

Mármint, hogy ne féljünk.

A legutóbbi "élményem" ma virradóra volt (szilveszter). Kis pohár vörösbort ittam este 10kor. Próbáltam "letolni" ágyamról a "Succubust", de valahogy nem vált be..Aztán eltűnt..Féltem, de együtt tudtam élni vele.

Kitartást, a Békét ne adjátok fel, intenzitást Neki, alvás előtt ima sokat számít, de inkább hogy ne "zuhanj" az alvásba!

BÚÉK! :)

2x már nekem is volt részem alvási paralízisben. Az egyik úgy 19 éves korom környékén volt.

Ugyanúgy éjfél fele feküdtem le aludni, mit máskor is. Egy nyugodt amolyan "semmilyen" álomból hirtelen egy rémálomba csöppentem. Úgy éreztem felébredtem, de nem tudok megmozdulni. Mély sóhajtásokat hallottam, majd megszólalt ez a lény(ami leginkább egy démon, vagy ördöghöz hasonlított) és eltorzult, félelmetes hangon kezdett valamit mormolni az ágyam mellett. Eközben még mindig nem tudtam mozogni. Majd hirtelen kivülről láttam magamat, és elkezdtem remegni. És mintha ez a valami egyre inkább közeledett volna felém.. most nézzetek hülyének, de mintha megakart volna szállni. :D Aztán felébredtem. Izzadságban úsztam, és nagyon nehezen tudtam visszaaludni, mert annyira valósághű volt ez az egész... A másik eset meg rá 1 évre történt. Azzal a különbséggel, hogy délután aludtam el.. a barátnőm már 1 órája elment dolgozni. Mikor a bejárati ajtó csapódásra ébredtem! Felakartam kelni, de nem tudtam. Megint jött a bénultság érzése, mire ez a valami kinyította a hálószoba ajtaját és szép lassan besétált.. hallottam ahogyan recseg a lába alatt a parketta. De én levoltam bénulva, és nem tudtam, még oda nézni se, csak érzékeltem, hogy ott van, az ágyam mellett.. Teljesen kiszolgáltatotnak éreztem magamat.. és olyan félelmet még tán sose éltem át, mint akkor. Most 24 éves vagyok, és szerencsére pár éve elkerülnek ezek a "hallucinációk".. már ha ezek valóban azok.

Ez érdekes, mert nekem is tükör van az ágyammal szemben a szekrényen. Háttal aludtam, és nagyon kimerült is voltam, ekkor jött a dolog. Nekem valami kreolbőrű fickó magyarázott zagyvaságokról, a szüleim ellen akart hangolni. Maga az "álom" talán nem is lett volna ijesztő, ha nem lett volna minden pontosan ugyanúgy ébredéskor is, kivéve a beszélő figurát. Aznap egész nap féltem a szobámban, féltem újra elaludni. Ez kb. egy fél éve lehetett.

Egyébként a Mulholland Drive c. film éttermes jelenete nekem valamiért nagyon ezt a dolgot idézi ha látta valaki...

Sziasztok,

én egy 25 éves amatőr filmes vagyok, Egerben tanulok, és vizsgamunkám témájául az alvási paralízist választottam. Én egyszer éltem át csupán ezt az "élményt", de elég volt ahhoz, hogy aktívan érdeklődni kezdjek a téma iránt (kezdetben persze a nevét sem tudtam). Mivel ez egy olyan téma, ami mind itthon, mind külföldön szinte alig ismert jelenség, azt gondolom, itt lenne az ideje, hogy szélesebb nyilvánosságot kapjon. Ha van közöttetek, aki szívesen beszélne pár percben arról, hogy az alkalmi vagy rendszeres alvási paralízisei mennyiben változtatták meg az életét, személyiségét, kérem, jelentkezzen. Minden apró segítséget hálásan köszönök.

E-mail: ocsaidaniel@gmail.com

Nagyon örülök, hogy rátaláltam erre a fórumra és meg tudom olyan emberekkel osztani a tapasztalataimat, akik nem néznek hülyének és nem legyintenek rá, hogy "áh, ez csak egy rémálom." 19 éves vagyok és mostanában rengeteget stresszelek, kattogok, amik teljesen kikészítenek, plusz az életvitelem sem valami példaértékű. Éjjeli bagoly vagyok, korán kelek, délutáni alvások, stb...

Csak az elmúlt hetekben kezdődött nálam az alvási paralízis. A legdurvább élményem tegnap délután volt. Azt álmodtam, hogy szeretkezek a párommal (azaz nem álomszerű volt, hanem TELJESEN valóságos). Viszont kényelmetlenül feküdtem és kicsit feljebb akartam tornázni magam az ágyon, amikor is a barátom lefogta a combjaimat, méghozzá fájón és erősen. Én éretlenül felnéztem rá, hogy mi a franc ütött belé és amit láttam sajnos beleégett a memóriámba. Nem a barátom volt, hanem egy férfi, rettentő fehér bőrrel, kopaszodott és fekete minták voltak az arcára festve. Ekkor már tudatosult bennem, hogy álmodom és megpróbáltam felkelni, de jött az előttem 100x emlegetett bénultság, zúgás, fények. A férfi mellkason boxolt, szörnyen fájt, majd nyílt az ajtó és három magas, fehér bőrű, hosszú, csapzott fekete hajú lány lépkedett be(szellemnek véltem őket) valami fura kórházi ruhában. Itt már rettenetesen rosszul viseltem, halálfélelmem volt, a bénultság nem múlt el. Felülről valami fura denevér szerű démoni állatka és elkezdett a körmeivel kapálózni felém és természetfeletti hangokat kiadni. NAgyon nagyon nehéz volt felébrednem, kiabálnom sem sikerült azonnal, csak a sokadik próbálkozásnál. Rémes volt, soha nem éltem át ilyesmit, pedig eddig is voltak eszement, brutális és elborult álmaim de ez teljesen más volt. MA délután is átéltem az alvási paralízist, de ma nem volt olyan ijesztő, csak maga a bénultság ijesztett meg, mert az ember ugye tehetetlennek érzi magát tőle.

Egyrészt a hideg is ráz a témától és rendesen beleborzongtam az előző bejegyzéseket olvasva, másrészt nagyon érdekel és vonz a dolog. Szeretném profi módon művelni és kipróbálni a lélekvándorlást. Amiben egyenlőre nem tudom eldönteni, hogy egyáltalán hiszek-e...

A másik ami még most eszembe jutott...bár nagyon hülyeségnek fog hangozni, de mi van ha azok a rémképek valódiak, amiket a bénult állapotban látunk? Mi van ha tényleg valami sötét erő, aki csak ebben a tudati síkban tud a halandók közelébe férkőzni.Meg miért van az hogy mindenkidémonokat, szellemeket lát? KÉrlek győzzetek meg, hogy ez baromság! :D Asszem leállok a horrornézéssel.

Üdv,hát úgy tűnik a valeriana nem mindíg használ :(

előző este iszonyat kemény volt,már énse tudtam eldönteni h álom vagy valóság,a legkeményebb az hogy a barátnőm pont ébren volt mert aztmondta h kapálóztam és vagy 2 percig keltegetett mire felkeltem!:) de elvileg ez abban a szakaszban van amikor a szervezet blokkolja az izmok működését de már ébren vagy valamilyen szinten,szeerintem ez nem teljesen így van,mert akkor csak simán feküdnél mozdulatlanul és nem lennének halucinációk amik nem feltétlenül kellemesek

Rendben :D

Szerencsére nekem csak 1x fordult elő, amit leírtam, azóta semmi... ha rendszeressé válna, akkor biztos én is használnék valami pirulát! Hallottam már a Valeriana-ról, eddig csak pozitívumokat, remélem neked is használ :)

Nyugodt estéket kívánok :)

azthiszem megtaláltam a módszert arra, hogy csökkentsük a paralízises alvás számát,2-3 napja normálisan alszom már el is felejtettem milyen érzés :D

Valeriana tabletta,macskagyökér kivonatos pirula,teljesen ártalmatlan természetes ideg nyugtató,2-3 db alvás előtt és semmi Para,legalábbis eddig hatásos,még írok a fejleményekről tesztelés alatt van!

Írtad, hogy elkezdtett érdekelni ez az állapot, találtam egy nagyon jó tanulmányt az alvásparalízisről, olvasd végig ha lesz időd, nagyon jól leírják:

[link]

ja a sötét alakokról meg annyit ,nekem annyi volt az egyik ilyen esetnél hogy felkeltem az ágyból elmentem wcre,fogmosás,stb..barátnőmtől még el is köszöntem nem akart elengeni de sietnem kellet motorozni mert már vártak a ház előtt a többiek,megyek le a lépcsőn,hirtelen apámmal találom szemben magamat aki kiabálva rohan felém ok nélkül,itt már tudtam hogy halucináció az egész ,nekimentem teljes erőmből ütöttem vertem,a lényeg az megtudtam védeni magamat tőle,de azért kaptam rendesen:)a lényeg az hogy amint tudatosul bennem hogy HALU van,egyből beleesek a pánik részébe amikor görcsösen fel akarsz kelni,és érzed hogy a ágyban vagy de mégse,egyszer fel tudsz kelni azthiszed ébren vagy,aztán rájössz ugyanúgy fekszel nem tudsz mozdulni,aztán meginnt kikelsz az ágyból meginnt rájösz még alszol,újra,újra,amíg elegendő erőt nem veszel magadon hogy felkelj,nagyon rémisztő,és egyben érdekes,de tudom alatta alig várom h felkeljek,nem tudom ez átok-e,de azt igen hogy nemis emlékszem mikor aludtam nyugodtan egy jót anélkül hogy küzdjek álmomban azért hogy felkeljek,iszonyú,de megpróbálok legközelebb nem gondolni rá,realizálni hogy cak alvás fázisban vagyok és ugyis felkelek

Szerintem ien lehet az éberkóma,amikor be vag zárva a testedbe és nem tudsz megmozdulni,nem tudom milyen lehet évekig ebben a kiszolgáltatott állapotban lenni,szörnyű belegondolok és összeugrik a gyomrom,inkább a halál

üdv mindenkinek aki hasonló cipőben jár,22 éves srác vagyok,mostanában rengetegszer kerülök ebbe az állapotba,régebben is volt 1-2 szer de csak rossz álomnak tudtam be és nem foglalkoztam vele,meg ritkán is volt,szerencse hogy rátaláltam a fórumra mert már kezdtem beparázni,éberkóma stb...

Nekemis ugyan így mint neked,akkor kerülök az állapotba amikor tudatosul bennem h álmodok,eddig kellemetlen élmények társultak csak hozzá,egyfolytában próbálom felébreszteni magam ami nagyon megeröltető,nagyon kell koncentrálnom hogy felkeltsem magam,ha egyáltalán sikerül,írtad lejjeb hogy próbáljunk elengedni magunkat és jobb lesz,Ezt mindenképpen kipróálom!Eddig féltem ezt megtenni mert féltem h örökre ebben az állapotban ragadok:D:D,tudom így hülyén hangzik csak amikor az ember ebben az állapotban fekszik,és nincs pontosan tisztában vele h mi is történik,nem tud úgy racionálisan gondolkodni vagy nemis tudom,aki volt már így tudja miről beszélek.én általában reggel kerülök ebbe az állapotba legalábbis amikor felkeltem magam addigra már reggel van.Nekem nincs fülzúgás,nyomás, hasonlók,csak annyi hogy mintha nehezen kapnék levegőt,ilyenekre parázok rá közben és ezért akarok görcsösen felkelni,ami sikerül is előbb utóbb több kevesebb sikerrel.

A másik érdekesség például hogy van hogy el sem tudom dönteni h most álom,vagy valóság:DKomolyan mászkálok a lakásban,"tudatosan,magamat irányítva" és olyan dolgok döbbentenek rá hogy cssak paralízis hogy elrugaszkodok a lépcső tetejéről és finoman lágyan érkezek a becsapódás helyett,meg az emberek a családban irracionálisan viselkednek,meg hasonlók,van hogy tudatosan pofozgatom magam,hogy keljek már fel,nem tudom hogy közben ténleg pofozgatom e magam :)de így van sajna,érdekes amíg nem döbbenek rá hogy "álmodom"addig nemis érzem kellemetlennek az egészet,amint ez megtörténik ,egyből,úristen nem tudok mozogni,kelljek már fel,iszonyú érzés.

És annyiban másabbak a "víziók" a sima alvás közbeni álomtól,lakásban,megyek ide oda,az emberek furcsán viselkednek,felkelek az ágyból,egyszer az ablakpárkány szélén álltam már,és gondolkoztam milessz ha leugrom,de aztán mégse mertem mert nem voltam teljesen biztos benne hogy alszom,és ha nem így let olna hát akkor placs a betonon :D

aztán kb 5 perc erősen felkelni akarás és koncentrálás utanán az ágyikómban ébredtem a barátnőm mellet,egyből megnyugodtam,de ienkor eszem ágában sincs visszaaludni mert tudom meginnt jön ez az éber,mégis alvó,halucinálós állapot,szegény barátnőm kedvességből sokszor fennmarad velem csak h ne virrasszak egyedül,ienkor rengeteget beszélgetünk,komolyan mondom amióta ez van sokkal jobban kijövünk egymássl és sokkal kevesebb a vita,joban is szeretem valamiért,lehet hogy az éjszakai beszélhetések miatt:) bocsi a sok rizsárt de annyi mindent tudnék még erről írni!komolyan elkezdett érdekelni ez az állapot,mesterien akarom művelni,csak amikor benne vagyok,ösztönösen fel akarok kelni,ha ez nem lenne lehet nem is lenne olyan rossz.A történések amiket átél az közben az ember sokkal élethűbbek mint egy álom,érdekes

Lehet hogy szemétségnek hangzik de olyan szinten megnyugodtam amikor ma elkezdtem olvasni a fórumot hogy el se hiszitek.Röviden ennyi

Ja és szép álmokat mindenkinek!! :)

Nálam leginkább akkor jelentkezik a paralizís ha :

1. éjszakásból lépek le és a nappal alszok

2. délutáni alvásnál

3. észreveszem hogy álmodok

Amit megfigyeltem a közel 10 év AP alatt , kisebb testrész ujj kéz vagy láb megmozdítására kell fókuszálni , így előbb utóbb felébredünk .

De a legjobb ha az elengeded magad és nem pánikolsz , de ehhez sokszor át kell élni hogy sikerüljön.

Na hálisten ma is jött az alvási para , már pár hete nem volt :D Lehet hülyén hangzik de élvezem , persze eleinte nagyon féltem én is mikor új volt az élmény / jó pár éve /.

Egyébként ha nem kapálóztok hanem elengeditek magatok jó élmény lesz , bár ellazulni olykor még mindig nehéz .Ma délután elmentem aludni , egyszer csak csörög a mobilom felveszem vater beszélt hogy van valaki a szobámba . Itt tudatosult bennem hogy álmodok és mert fent is voltam , szokásos bénultság ..oké mondom kezdődik . Valahogy most nem erőltettem a megmozdulást hanem próbáltam vissza aludni . Jött minden szépen eleinte a lefele kezdtem süllyedni , a fejem mintha az ágy alatt lett volna . Majd a kezem lábaim kezdtek felemelkedni jó érzés volt , aztán egyszer csak a szobában voltam kinyitottam az ajtót és valamikor itt eshettem vissza az álomba . Érdekes tudtam hogy álmodok , mászkálgattam a szobába szólt valami zene és baszott jókedvem volt . Sokáig nem tartott sajnos , mert valamiért felébresztettem magam .

Szóval nem feltétlen kell a dologra átoként tekinteni .Sőt akik testelhagyást gyakorlolják szívesen cserélnének , innen csak egy lépés .

Szió!

Elég durva, hogy többször is előfordul veled... :( Velem csak egyszer, de azóta nincs olyan este hogy ne gondolnék rá, ne riadnék fel, attól tartva hogy megint megismétlődik! Remélem sikerült azért pihenned!

Sziasztok!

Örülök hogy rátaláltam erre a fórumra, velem pár napja történt hasonló élmény! Viszont leszögezném, hogy 25 éves vagyok, szerencsére stresszmentes életet élek, rendesen alszom napi 8 órát éjszaka, van munkahelyem, szerető családom, barátok, tehát minden smaffol...

Este 9kor úgy döntöttem, hogy kikapcsolom tv-t, és alszom! Már kezdtem majdnem álmodni, érzem hogy zuhanok, erre a bal fülemnél egy hangot hallottam... gondoltam magamban a cicám duruzsol... majd mintha rámlehetletk volna, éreztem a levegőáramlást! Ekkor bevillant, hogy a cicám ki van zárva... na sebaj, biztos ez is már az álom része, nem foglalkoztam vele, nem ijedtem meg!

Utána hirtelen a mellkasomtól egy meleg érzés végig járta a testem, egészen a lábfejemig, és kész, megfeszültem! (Háton feküdtem) Majd a hasam alatt éreztem nyomást, mintha 2 állat veszekedett volna ott lent, de brutál félelmetes hanggal társítva, ez a nagyon mély, mint a horror filmekbe amiben szörnyek vannak. Csak nyomta-nyomtak bele az ágyba...

Barátnőm is átélt ilyet, ő rá gondoltam végig, anno mesélte hogy ez nem tart tovább 1-2 percig!

Így ellazultam, és vártam hogy vége legyen! Majd egyszer csak onnan a hasomtól felszökött ez a meleg érzés a bal kezembe (tenyerembe) és ott nyomta le ez a lény, a hanggal együtt! Majd egyszer csak bummm... vége lett!

Sírva rohantam ki a szobából, aznap este nem aludtam!

És most sem nagyon tudok!

Én is utána olvastam ennek, tudom, hogy ez nem fog előfordulni gyakran (vagyis remélem), de félek elaudni! Amikor érzem hogy mindjárt elalszom, gyorsan kinyitom szemem, és "felpofozom magam", mert félek, hogy újra előjön ez a hang!

Sose féltem életembe, tessék 25 éves koromra égő lámpa mellett tudok elaludni :)