A könyvek haszna (beszélgetős fórum)

Spatifillum, kedves, hadd "magyarázkodjam" egy picit!

Az előzőekben csak arra szerettem volna utalni - a magam "modorában" -, hogy persze, persze, (bevallásod szerint) nem olvastál szépirodalmat annyit, amennyit lehetett/kellett (?) volna, de az, amit ehelyett csináltál, olvastál, (véleményem és a Te döntésed szerint is) biztosan még fontosabb a számodra, az életedben... S ha így van, akkor csepp okod sincs sajnálkozni felette, igaz?

A net valóban sok időt vesz el a könyvektől... A Digitális Könyvtár jó a maga módján, de minden inkább, mint az, amit "könyvtárnak" tudnék nevezni... Viszont "temették" a könyveket már a net előtt is...! Talán van esélye, hogy túlélje... Talán...

Magamról beszélhetek csak, ami a helyesírás és az olvasás kapcsolatát illeti. Szerintem engem valóban a gondosan "előállított" könyvek tettek - viszonylag - jó helyesíróvá. (Manapság is elkeserít, és elriaszt a legbesztszellerebbnek kikiáltott könyvtől is az, ha a laponként "fedezem föl", hogy se lektora, se korrektora nem volt a könyvnek... (Elég sok az ilyen...)

Mivel nincs pedagógiai Nobel díj, kapjon irodalmit! :D

Hm. A diszlexia érdekes dolog. Szerintem én enyhén az vagyok. Ugyanis ha kézzel írok nyomtatott betűkkel, rendszeresen (különösen, ha fáradt vagyok) gondot okoz a b és a d betű. A hoxakasztófában is elrontom néha. De már nagyon régen, amikor a számítástechnika őskorában hexadecimális számokkal lehetett egy-egy memóriaterület címéhez hozzájutni, mindig azokat az összeadásokat rontottam el, amikben F (ami a 15-öt jelenti a 16-os számrendszerben) és/vagy 7-es volt. A férjem röhögött is rajtam mondván: mert olyan egyformák! Nekem azok, főleg amikor kézírásnál a 7-es kapott egy vízszintes vonalat. Olyan is volt, hogy az 2-est néztem S-nek vagy fordítva. De mivel tudom ezeket a gyenge pontokat, jobban odafigyelek, s nincs igazi problémám belőle.

A mai gyerekeket szerintem a különböző idióta tanítási módszerekkel rontották el. A régi jól bevált zsinórírás, a szótagolva olvasás helyett jött a mindenféle „tudományos” Zsolnai, képolvasásos módszer. Nem tudtam, hogy sírjak, vagy nevessek, amikor egy ábra alatti rakéta feliratra a kisfiam büszkén rávágta: űrhajó. (De lehet, hogy fordítva volt: űrhajó helyett mondott rakétát.)

És azt sem tudom, mennyire kötelező verseket tanulni. Az még egy jó módszer az elme pallérozására. Na persze, nem mondom, időigényes, de milyen hasznos! Gondolom, az oviban elkezdik a különböző mondókákkal, énekekkel, hogy aztán az iskolában ezt mennyire folytatják… Valószínűleg semennyire.

A hülye oktatási módszerek következménye, hogy mivel nem tanulnak meg rendesen olvasni, ennek következtében szöveget értelmezni, egy csomó tantárgynál érik őket kudarcok. Ezzel az ördögi kör bezárul: sikerélmény híján maradnak filmek, a net.

Sok minden más is kimaradt az elmúlt jó 20 évben nálam, de az nem a topik témája....és látom a sok "elolvasnivaló" könyvet a polcon.

Itt vannak karnyújtásnyira az orrom előtt.

Ahogy Syria írta, pl a helyesírást is befolyásolja az olvasottság. El-elbizonytalanodtam pár alkalommal, viszont a szabályok is folyamatosan változnak.

Kb 10 éve a net "lépett" az olvasás helyére, egyre több időt töltök el vele.

Lényeg: a sajnos azért, mert csak "filozofálok", de továbbra sem vonzanak a "klasszikus óriások".

Syria köszi a cikket, szívesen olvastam:)

Azok a régi, stabil könyvespolcok...nekünk acélból van, sajnos nyitott és rögzíteni is kellett a falhoz, mert a könyveknek bizony súlya van!:)

Nyomorultak és a PIN-kód: tetszik:)

Észrevettem, hogy a férjem új kiadásban megvette a Rejtő és Karl May sorozatot...biztosan drága volt.

De, nagyon szép a kivitelezés!

Turkkati 8. hozzászólásához: én is őket olvastam, de nem az összeset.

...és a 106-oshoz: Sydney Sheldont olvastam és úgy jártam, mint te a Steel könyvekkel:)

Annak idején nagyon nem szerettem az iskolai kötelezőket, kivétel az Egri csillagokat.

Minden mást olvasgattam és talán ideje lenne a "klaszikusokhoz" visszatérni.

Wilbur Smith könyveit nem tudtam letenni, csak éppen annyit végeztem el a házimunkából, amennyit kellett, rohantam vissza olvasni...ez nem valami jó időbeosztásra vall.

Csemár, lehet, talán ezért nem porolom le a polcot alaposan?!

Sajnos, az évek során annyi más dolog közbejött, hogy elmaradt az olvasás...volt helyettük más könyv, ami nem annyira szórakoztató:S

Kicsi a világ. :D Jó tudni, hogy mások polcán is van olyan helyes nipp, nem dobták ki, mint felesleges kacatot.

100 kötetes Jókai sorozat, az igen! Azért "arany", mert a lapok széle arannyal futtatott? Nekem van egy ilyen 8 kötetes Vörösmarty összes munkái 1884-ből. Egy antikvárius messziről ránézve megkérdezte, hogy eladó-e. Mondtam hogy nem; de ha mégis, mennyit adna érte. Ha jól emlékszem 30 ezret mondott. Rohantam a netre, megnézni, mennyiért tudnék egy ilyen sorozatot venni. 120.000-ért! Az én példányaim ráadásul sokkal jobb állapotban vannak, nincs rajtuk sérülés.

Elképzelek: egyik kezedben portörlővel hadonászol, a másik kezedben könyvet tartasz az orrod elé... :D :D :D

Hmmm... ...Talán ha lenne pedagógiai Nobel-díj... (Vagy arra gondoltál, hogy orvosit? :-DD ...Merthogy a H. P.-regények gyógyítólag hatnak a diszlexiára?!)

Bocs, Syria, az iróniám nem ellened irányul! A diszlexia ellen már inkább, amit azért találtak ki és tettek meg "népbetegséggé", hogy palástolják vele a mai gyerekek nagy részének lelki magárahagyatottságát. Aminek egyenes következménye az olvasni-nem-szeretés, olvasni-nem-tudás stb. (is)...

Ez a kislány a táblával a nagymamámnak is volt.

Most anyukámé.

Ugyanúgy őrzik a könyveket nálunk is.

Családunk legbecsesebb értéke egy 100 kötetes "arany" Jókai kiadás sorozat.

Nagyon igazad van, az hogy kinek mennyi könyve van otthon manapság, és szeret-e olvasni azt nagyon meghatározza mit látott szüleinél, nagy- dédszüleinél.Én elvetemült vagyok, képes vagyok a nagytakarítás kellős közepén egyik kezemben a portörlővel és a másikban egy könyvvel olvasni. Hát persze, hogy sosincs vége a takarításnak.

Pontosan.

Mániákusan viszem a szétesett könyveket a könyvkötőhöz. Aztán amikor hüledezek a munka árán, s azt mondom: ennyi pénzért akár újat is kapnék, mosolyogva mondja: aha, aztán pár hét múlva hozná azokat is újraköttetni. És milyen igaza van!

Ebben is van valami. Ha a fizetésünk is kb arányaiban véve úgy nőne, ahogy a fogyasztási cikkek ára, akkor nem lenne gond. De akár a könyv drága, akár a fizetés a kevés, akkor is sajnálatos,hogy kb 20 db új könyvet tud megvenni egy átlag ember a fizetéséből.

A múltkor egy régóta keresett könyvet sikerült megvennem, és az első kinyitásnál a borító levált a gerincéről. Igaz, volt ragasztóm, na de azért mégse ezt várja az ember 3500 Ft-ért. :/

Köszönöm az elismerést. :)

Pontosan azt írtad, ami az én véleményem is a megfilmesített könyvekkel kapcsolatban.

Egyetlen egy film volt, ami egy-az egyben visszaadta azokat a képeket, amik a regény olvasása közben leperegtem előttem. Ez az "Elfújta a szél" volt. Hüledezve ültem a moziban... Életre szóló élmény volt, amely többé nem ismétlődött meg.

Pedig a Pál utcai fiúk többször megfilmesített története, vagy a Jókai regényeiből készült filmek vetekszenek a hollywoodi produkciókkal; mégis: a könyv az más. A könyv személyre szóló varázslat.

Lehet, hogy nem is a könyvek drágák, hanem a fizetésünk kevés? :/

A minőség viszont sok esetben tényleg csapnivaló. De az is valahol pénzkérdés. Is.

Nagyon jó cikk!

Igaz, én sose tartottam magam nagy könyvmolynak, de mindig szerettem olvasni. Ha megjelent valami új a kedvenc témámban, mentem, vettem, és olvastam. Nem tornyosulnak itthon a könyvek, nem csak ezzel töltöttem a szabadidőmet, de azért büszke vagyok rá, hogy szeretek és szoktam is rendszeresen olvasni. Sajna ez a korosztályomról nagyon nem mondható el. A szükségeseken kívül kevesen ragadnak könyvet, és ha valami történetet megfilmesítenek, inkább azt nézik meg. pedig sokszor egy méregdrága hollywoodi alkotás sem ér fel a saját képzeletünk erejével. A filmek kötöttek, lehet, hogy nem tetszik egy színész alakítása, vagy éppen pont nem tudjuk XY-t elképzelni abban a szerepben. Ezzel szemben olvasás közben a legizgalmasabbá, legélvezetesebbé tudjuk varázsolni a történetet, nincs benne rossz színész, olyanokat képzelünk el a szerepekhez, akik tökéletesen illenek rá, nincsenek bakik.

Azt viszont sajnálom, hogy sok esetben tényleg nagyon sokat elkérnek egy könyvért. És sokszor a minősége tényleg nem tükrözi az árát. :/

Köszönöm az elismerést.

Szóval nem csak én szórakoztatom magam várakozás közben pl. a rímhányó Romhányi verseivel. Csak arra kell vigyáznom, nehogy mozogjon is a szám, mert még bolondnak nézne, aki látja. :D

Az utolsó szavaiddal te is azt mondod, amit a cikk végén sugallni próbáltam a mai fiatalokkal kapcsolatban (az idősebbek már aligha tudják pótolni, amit eddig kihagytak): kevesebb felszínes bulizás, több olvasás, és sokkal minőségibb lesz az életük.

Ezzel én is így vagyok...illetve a filmekkel/zenékkel ellentétben én sok "esélyt" adok egy-egy könyvnek...amit elkezdek, azt végigolvasom, igazán bűn rossznak kell lennie ahhoz, hogy félbehagyjam.

:)

Én régebben szinte mindent olvastam szépirodalmat, sci-fit, fantasy-t, horrort, bűnügyi regényeket...mára főleg a fantasy-sci-fi vonal maradt meg, persze nem kizárólagosan, de rengeteg remekművet lehet találni a témában....

Hogy mit szeretünk olvasni, szerintem korfüggő:)

20 éve imádtam Daniell Steel könyveit, most a falra tudnék mászni tőle. Mindig, mindent megismétel, leír 1 témát 3X, gondolom, hogy meglegyen a kellően eladható oldalszám.:DD

A 20 éve írt könyvei még mindig jók.

Régen nem adtak ki ennyi könyvet, nem is tellett rá, akkor bizonyos időközönként újraolvastam őket, mindig találtam bennük újat, soha nem tudtam megunni:)

Ma sok könyvet veszek, ezért csak 1X olvasom őket, de ha nyugdíjas leszek, majd ismétlek újra:)

Nekem is hangulatfüggő, hogy mit olvasok, ritkán van, hogy félbehagyok 1 könyvet, más alkalomkor meg ugyanazt 1 szuszra elovasok.

Kedves Syria!

Szeretettel gratulálok a cikkedhez,nagyon a szívem szerint írtál!Èn is hatalmas könyvrajongó vagyok és voltam is,mióta az eszemet tudom.Ìrni,olvasni megtanulni nem is tudom,mikor sikerült pontosan,de már jóval iskolakezdet elött.Azóta rabja vagyok az írott szó szinte bármely formájának.A mai napig a fejemben van rengeteg mese,vers,amit hangulatomnak megfelelöen "lehívhatok",nem is kell hozzá semmi,ezek egyszerüen a tartozékaim,ami nélkül el sem tudnám képzelni az életem.Gyerekkoromban sokszor voltam hosszasan beteg,aminek szinte örültem,mert zavartalanul olvashattam reggeltöl estig...Ès akkor már olyan vaskos kötetek,mint a "Régi magyar mondák" és hasonló kaliberü könyvek edzették a karizmaimat. :) Megkockáztatom a kijelentést:én könyvek nélkül nem tudnék létezni.Biztos lesz,aki egyetért velem,sokan pedig el sem tudják képzelni,mi marad ki az életükböl olvasás híján...

Hát én egész életemben egy Románát és egy Danielle Steel könyvet bírtam elolvasni, én nem bírom ezt a romantikát igazán. :) A virágnak örülök, de inkább legyen vágott, mert sajnos az élőket megölöm akaratlanul is. A vágottat legalább már nem lehet. ;)

De tudom, hogy sokan szeretik, pl. az én családomban is. Nekem nem igazán van könnyű, meg nehéz, csak izgalmas, meg unalmas. :) Illetve hangulatomhoz illő, és nem illő. Eszerint olvasok szépirodalmat, krimit, vagy sci-fit, ill. a saját szakmámban szakirodalmat. Néha kettő könyvet olvasok párhuzamosan, pl. egy szakirodalmat, ami nem egy szusszra való, és egy izgit. :)

Én nagyon szeretem Danielle Steel könyveit. Nagyon sokat szoktam álmodozni, és teljesen bele tudom képzelni magam azokba a könyvekbe.

Többnyire az ilyen könnyű olvasmányokat szeretem.

Kedvenc könyvem talán egy van, a: Robinson. Zöld, vékony, puha kötésű és rajzolt az előlapja. 3szor olvastam a könyvet, abból egyszer az iskola miatt. Előtte viszont saját magamtól, mert érdekelt.

De ha sosem fogod még egyszer elolvasni a könyvet, hogyan vennéd hasznát? ;)

Na ugye! Sose mondd, hogy soha! :D

Hát ezért szeretek olvasni. :) Örülök, hogy tetszett. Szerintem a könyvek rengeteg élettapasztalatot adnak, azáltal, hogy mások életébe betekintést nyersz, és megtanítanak hálásnak lenni és értékelni a dolgokat, valamint számtalan esetben egy teljesen új perspektívából láttatják meg ugyanazt a dolgot.

Számomra ez a könyvek "haszna", mindamellett, hogy szórakozás a javából. :)

Köszönöm szépen!

tindingo, igazán felkeltetted az érdeklődésem a könyv iránt. megszerzem :)

Itt meg lehet hallgatni:

[link]