A futás szerelmesei... (beszélgetés)

Hmmmm.

Már vagy tízenöt éve meg kellett volna érnem hozzá...mennyivel egyszerűbb lenne most az életem. :-/

"teljes zombisodás"...:-)

Őszintén tegnap este úgy éreztem magam, mintha Michael Jackson Thriller c. klipjéből léptem volna ki. Arra gondoltam, hogy egy napot kihagyok, mert kifáradtam, izomlázam volt a belső combomban, a combizmomban, a vádlimban, a csípőmben, a fenekemben, s totál kimerültem.

Reggel viszont kipihenten ébredtem, csak a belső combomban éreztem izomlázat, gondoltam este mégis megyek futni, nem hagyom ki.

De, egyrészt írod, hogy: "Több távot tudsz megtenni egy huzamban. Főleg ha hosszabb szüneteket tartasz két edzés között."

És olvastam itt a fórumokon, hogy kezdőként tartson egy nap pihenőt az ember, ne fusson minden nap.

Nos, hogy legyen??? Ezt nemigazán látom így át...

Nem akarok sérülést, nem akarok túlzásba esni - pedig mennék szívesen - szóval itt van egy kis dilemmám...ha érted.

Ezt egy-két alkalom után meg nem tudom. Péntek du.még csak körülnéztem hova tudok menni, inkább csak lélekben készültem fel rá, felmértem a környéket hova mehetek, hogy ne aszfalton kelljen futni, találtam egy futópályát, meg egy kis kondiparkot otthontól 5 perc erőteljes sétára.

Szombat reggel csak ízlelgettem, de elfelejtettem órát vinni magammal, így kb. 15, max. 20 percet kocogtam, sétával felváltva ahogy bírtam, de sztem úgy kb. 1 perc ilyen egy perc olyan volt, de volt, hogy le is álltam, épphogy sétáltam, lihegtem.Éreztem vmi.rendszer kell.

Vasárnap este már pontosan rákészültem, 2 perc futás, 1 perc kocogás, ez folyamatosan, a tempó nem nagy szám, mert a kocogás sem tűnt gyorsabbnak a gyors sétánál, de csak az érdekelt, hogy nem akarok leállni, de túlhajtani sem, magam, így addig csináltam, míg jól esett. Összesen egy kört (400 m-t) így 4 perc alatt tettem meg, mindezt 12 percig bírtam, vagyis 3 kört (1200m) kocogtam. Lehet,van aki kinevet, hogy csak ennyit bírok, én ennek is örülök, hisz ennyit élveztem. Kis lazítás után 5 perc séta hazáig. Már itt is éreztem hogy többet mozogtam, és összeszedettebben, mint előző nap, pedig nem gondoltam volna.

Sziasztok!

A másik futós fórumban

[link]

már kértem segítséget.

Most megtaláltam ezt is, örülök, úgy tűnik ez is életben van.

Van itt valaki?

Létezik, hogy 2-3 nap alatt "beleszerettem"a kocogásba?

Régen, huszonharminc éve iskolában utáltam futni. Mindig azt mondtam, utálok futni, az nem nekem való. Most meg valahogy bekattant valami, hogy nekem kocognom KELL!

A futás, magasabb szellemiségből:

"A futás sok haragot és sok félelmet segít eltüntetni. Ha hosszú ideig futsz, és mélyeket lélegzel, megszűnik az elme működése, és a test veszi át az uralmat."

"Futás közben használd az egész testedet. Ne úgy fuss, mint akire kényszerzubbonyt húztak. Szaladj úgy, mint egy kisgyerek, az egész tested használva – a kezeket és a lábakat is – rohanj. Lélegezz mélyeket a hasadból. Azután ülj le egy fa alá, pihenj, izzadj, és engedd magadhoz a hűvös szellőt; érezd a békét. Ez nagyon nagy segítséget jelent."

"Te talán el sem tudod képzelni a futást mint meditációt, de a futók olykor a meditáció felemelő élményébe kerülnek. És meglepődnek, mert nem ezt várták. Ki gondolná, hogy egy futó egyszer csak Istent tapasztalja meg? Pedig ez így van. És manapság a futás egyre inkább egy újfajta meditációvá kezd válni. Futás közben megtörténhet a csoda."

--------

"Mindenki boldog akar lenni. Sok módja van annak, hogy boldogok legyünk, de sok ember felfedezte, hogy a futás egy igen hatásos módja a boldogság megteremtésének."

"Célunk ne az legyen, hogy felülmúljunk másokat, hanem az, hogy állandóan felülmúljuk saját előző teljesítményünket."

"Amikor maratont futsz, megpróbálsz a fizikai síkon valami rendkívül nehéz és rendkívüli erőfeszítést igénylő dolgot végrehajtani. Ez örömet ad, mert arra emlékeztet, amit a belső síkon próbálsz véghezvinni. Ahogy elszántad magad arra, hogy a külső síkon megtedd a leghosszabb utazást, a maratont, ugyanúgy arra is elszántad magad, hogy belső utazásod során elérd a célt."

Ja, mondok egy érdekességet!

Gyomorproblémára ha ráfutsz vagy rábiciklizel (úgy frankón), talán el is múlik. Persze nem teli hassal.

Mért is?

A ki nem élt erő okozza a zárlatot, ez olyan mint a gombóc érzése a torokban. Ott meg ugye énekelni vagy üvölteni kell, mert valamilyen módon nincs megengedve a hanggal történő önkifejezés.

Ugyanígy a gyomor is rosszalkodhat az elfojtásoktól, csak ott az erő és az akarat a téma.

Na most egy kitartó, intenzív, erőnléti edzés igencsak megdolgozza a napfonatot, ami jó hatással van az ottani szervekre.

Elszokik az ember, de azért nem annyira. Ha előző évben sportoltál, akkor még ha félév ki is marad, könnyen visszarázódsz, mintha 3 éve nem mozogtál volna. Na, akkor viszont meg akarsz halni.

Az előző évi mozgás mindig egy jó alap arra, hogy félév múlva visszarázódj. (Ha a téli szezont lustizással töltjük.)

Az eddigi legjobb résztávom 11 nap kényszerű pihenés után született.

Hú, már most tudom, hogy olyan lesz megint elkezdeni, mintha sosem futottam volna.

Ja, egyébként én sosem fogytam látványosan a futástól, nekem egyértelműen a diéta dominál (mint általában mindenkinél -70 % diéta/30 % mozgás).

A mai nap szép napos volt, és SZÁRAZ!! :) Kissé telt hassal, durvább emelkedőkkel, egy laza 3 km-t sikerült gurítani.

Még mindig imádom a cipőm!

[link]

Arról nem is beszélve hogy az egyik legszellemibb klip, zene és szöveg egyszerre, amit alkottak ezen a világon. Könyvek nem érnek fel ezzel az 5 perccel. A világ nagy tanítói már mind elmondták azt, ami ebbe a klipbe bele van sűrítve. A poén az, hogy ezt gyerekként is tudtam.

Persze itt most futásról van szó, csak hajlamos vagyok ilyen témákat is kielemezni, mint érdekesség. :)

Szeretem ezt a számot, de nem pont futáshoz.

Nem mindig hallgattam zenét, de ha mégis, akkor Pendulumot, Gorillazt. Mondjuk nem minden albumukat, de összeválogattam a nekem tetsző számokat.

Ez is ilyen futó zene!

[link]

Nagy erőt lehet meríteni az összhatásból! :)