A futás szerelmesei... (beszélgetős fórum)
Nem rossz! Persze vannak általános szabályok, de a testnél jobb jelzőrendszer nincs. Az megmondja, mikor, mennyit. Olykor fontos hogy keményen edzünk, hogy növeljük a kitartást, emelkedők beiktatása, stb., de rendszerint nem a "szadizásról" szól véleményem szerint, hanem az ÉLVEZETRŐL!
Tehát lazán, könnyedén, mint az arisztokraták! :))
Ez nálam is így van, bár nekem 3-5 km szerintem bőven elég! Később sem kell több! Fedezi azt a mozgást egy héten, amennyit egy évben sem mozog az átlagember! :) Időben kb. 1 óra, mint írtam! Persze pihenők is vannak! Kellenek! Amennyi szükséges. Mindent magához mér az ember! Nincsenek szabályok!
A test jelzése a szabály!
Engem is zavar a tömeg! Inkább a magány! Ott nem érzem azt, hogy alul vagy túlteljesítek. Nem ellenőriz senki és én sem ellenőrzök senkit, csak magamat! Oda megyek, ahova akarok, addig, ameddig!
A zenét már meghaladtam (hülyén hangzik), tehát az egészen kemény zenétől a klasszikuson át a CSEND-ig el tudok jutni, és a CSEND a legcsodálatosabb zene! A fák suhogása, a szél lengedezése, a tücskök ciripelése. És még ez is hang, csak HANGsúlyozza a CSEND-et!
Erre visszatérhetnénk?
Nos, én sosem indultam volna el egyedül kocogni.
Az ötlet ugyan,megfogalmazódott, de kellett egy mankó, akit megkértem arra, hogy jöjjön velem, tartson velem. Mert én így ki nem megyek az utcára sportolni, emberek közé, mert a "Mit keres itt ez a malac?" nézéseket, beszólásokat - egyedül nehezem viselném el. Simán az utcán hétköznap nem zavarnak az emberek, de mivel nem nézek ki sportosan, úgy érzem nem "illek" ebbe a közegbe. Ehhez, kell a mankóm segítsége. A pályán viszont már csak magamra figyelek, önmagam futok, magamért vagyok, persze tudom, valahol ő is ott van a közelben, ha szükségem lenne rá.
Szóval nem minden fekete vagy fehér.
Szép.
Én egyenlőre 1 km-nél tartok!
De nem is tervezek versenyekre készülni, még ha később edzettebb lennék sem.
Annál én visszahúzódóbb vagyok.
Ezért nem jártam/járnék terembe sem tornázni
Engem senki se nézzen. :-)
5 perc gyors séta, még elérek a pályáig.
Kocogás után szoktam nyújtani (régi Callenetics tapasztalat jól jön, abban legjobban a nyújtásokat imádtam, egy pad elég, ) Aztán hazafelé ismét séta..az már lassúbb tempó, és beszívom a virágok illatát...és büszke vagyok magamra, hogy megcsináltam.
Sajnos tegnap egy bagós is elhúzott mellettem :-(
Köszi, olvastam Te is nemsokára újrakezded, hajrá! ;-)
Na, ezek után döntsem el, milyen talajon jó futni!
D...tlonos saját márkás futócipőm van, eddig nincs rá panaszom. Nem fáj benne a lábam, könnyű, rugalmas, jól tart kényelmes. Egyenlőre. Azt olvastam 20e alatt nem kapsz normálisat, eszerint az enyém sz@r.
Eddig nem terveztem úgy, hogy futni/kocogni fogok, mikor cirka fél éve vettem, csak úgy utcára kerestem cipőt, egyébként ritkán hordok edzőcipőt, - havonta egyszeri-kétszeri - sétához ez tűnt kényelmesnek, akkor azért vettem meg, most ez van, meg is lepődtem utólag, hogy ez tul.képpen futócipő...lehet már akkor tudat alatt bennem volt, hogy erre szükségem lesz.
Persze, hogy csak kocogok!
Más ennél gyorsabban sétál!!!
Szabályaim?
1. Csinálni akarom!
2. Hatékonyan-zsírégetés, állóképesség növelése-most puding vagyok.
3. Ész-szerűen - nem kinyírni pl. az izületeimet.
4. Érezzem jól magam, csak addig csinálni, amíg jól esik.
5. A lelkemnek, önbizalmamnak is kell, hogy észhez térjen!
Fogyás - zsírégetés - miatt is AKAROM csinálni!
(Tudom, diéta mellett. Visszafogom kenyér, édesség, cukros löttyöket sosem iszom, több fehérje.)
Tudom, ennyi idő után nem várhatok csodát, de esküszöm feszesebb lett a combom!!!
Mivel napi cirka15-20 percet bírok, plusz kis nyújtás, meg az 5-5 perc séta oda-vissza, emiatt kevésnek tűnik, hogy csak minden másnap csináljam, de majd meglátom.Az időjárás is úgyis közbeszól, s így úgysem csinálhatja az ember..de ha mondjuk - te már edzett vagy - és nem mész kocogni egy v. két hétig, nem "esel vissza"?
Nem várok a "tüdőszörcsögésig".:-)
Azt hiszem, itt érzem, hogy jó.
Ahh, suliban mindig szúrt az oldalam, kapkodtam a levegő után, pedig akkor fittebb voltam, mint most. Itt most én diktálok, nem a tanár!
Azért kezdtem el mérni az időt, mert írták itt többen, hogy terv, meg egyebek, fokozatosan edződj, egyik nap kocogás, másik nap pihi, tudatosan emeld az adagot, stb... gondoltam úgy lehet/tudom mihez mérni a dolgokat.
Bár első nap sem volt nálam óra, csak mikor hazaértem, csodálkoztam, hogy lent szötymögtem egy órát.!
Soha nem voltam a hosszútávfutás szerelmes, most sem vagyok az mégis futok.
Magamhoz képest komolyan 2011-ben kezdtem. Elhatároztam, hogy akkor innentől kezdve mikor időm van eljárok pár kört futni a pályára. Egy ideig 2 km-t futottam, majd szépen lassan emeltem a távon. Pár év alatt eljutottam a 14 km-ig. Ezt a távot már stabilan tudtam teljesíteni. Azt, hogy a teljesítőképességem határa mennyi egyhuzamban lefutott km után jött volna el sosem próbáltam ki.
Tavaly közbejött némi egészségügyi probléma, ami miatt aztán idén márciusig szinte teljesen leálltam.
Aztán a jóidő beköszöntével ismét elkezdtem róni a km-ket. Jelenleg ott tartok, hogy a 9 km ismét stabilan megy, persze a világcsúcs nincs veszélyben.
Én személy szerint egyedül szeretek inkább futni, mert akkor a saját tempómban mehetek. Nem kell senki után loholnom, illetve a saját tempómnál sem kell lassabban futni senki kedvéért.
Ennek ellenére nem egyszer futottam már közösen kollégákkal, ismerősökkel. Ettől én nem érzem magam sem erősebb sem gyengébb lelkületű embernek.
Sok hezitálás után vettem egy MP3 lejátszót és a futás közben zenét hallgatok. Nekem személy szerint nagyon sokat segít, sokkal gyorsabban elmegy az idő és észrevétlenül repülnek a km-ek.
Gratula, hogy elkezdted!
Ha javasolhatok valamit: én előtte is, utána is le- ill. felvezettem, és nyújtottam. Nem kell sokra gondolni! Körzések, hajlások, lábnyújtások, ilyesmi. És előtte meg utána kb. 100 m séta. Lehet többet is, csak nekem nem volt rá sok időm.
Még egyszer: Riszpekt!
Kocogással sokkal nagyobb távot megteszel, és még élvezed is.
Futással nem biztos. Majd csak akkor, ha már a futás lesz számodra a kocogás!
A pihenő a legjobb, de ha úgy érzed, akkor kerekedj fel. Nincs szabály! Mit kíván a tested? Ez az egyetlen szabály!
Én reggelre kipihenem a lábfájdalmamat, pedig futás után majd megőrülök, olyan terhelést kap a vádlim és a lábszáram. Szerencsére a combom az masszív, meg sem érzi.
Azt javasolják hogy 1 nap pihenő mindenképpen jól jön.
De olyan is van, aki nem szeret szélben, esőben futni, és mondjuk kimarad egy hét! Utána sokkal jobb mert van idő a szervezetnek erősödni, pihenni, regenerálódni. Nekem ez a tapasztalatom.
Ha mindennap futsz, akkor tuti lestrapálod magad. Már mozogni sem tudsz hétvégére. Mindened fájni fog. Zombi leszel.
Még a Vivicittán is kihangsúlyozták, hogy NE ÉSZ NÉLKÜL, mert ha valaki egy napot sem hagy ki, az tényleg elmebetegség. Te érzed hogy mennyi pihenőre van szükség, csak élj vele!
Számolni sem kell semmit, sem az edzést, sem a pihenőt.
Bírod? Fussál! Nem bírod? Pihenj!
Meddig? Ameddig!
Ennyi!!!
Nincs szabály, mert a tested diktál, és hogy mennyit bírsz! Lehet tesztelni magad, hogy egy kicsit tovább huzatod, de ne nagyon! Ezt csak a kitartás miatt! Ez treníroz hogy ne add fel!
Először csak figyelgeted mennyit futottál le egyhuzamban! Nincs bizonyítás, nincs méricskélés, nincs versengés! Csak jól érzed magad! Ha kell, leállsz! Ennyi!
Azt veszed észre, hogy alkalomról-alkalomra többet bírsz! Ha lefutottál egy fél utcányit, akkor legközelebb már egy utcányit fogsz! Észre sem veszed! Így növekszik az állóképesség! Én is meglepődtem!
Az óra csak arra kell, hogy mondjuk megnézed mikor indultál el és mikor értél haza! Kb. bekalkulálod magadnak hogy mennyi volt a napi mozgásod, és ennyi. Mondjuk egy órát voltál kint, ebből 30-40 percet futottál! Csak egy példa.
Magadnak kell kialakítani a stílust, és akkor örömmel csinálod, nem sablonosan, kényszeredetten.
Ha nem játéknak fogod fel (bevallom komoly játék) akkor semmit nem ér az egész.
Semmi extra nem kell csak egy futóruha, egy tetszőleges terep, egy kis övtáska/futótáska a kulcsoknak, telefonnak, stb és esetleg egy kulacs víz.
Például ezek kettő az egyben (amelyik szimpatikus):
De vannak külön is (én ezt a kombót használom):
Amúgy én jobban szeretek betonon futni, akárki akármit mond, sík terepen! Esetleg egy kis emelkedő bejátszhat (ahhoz képest elég komoly emelkedőket mászok meg). :)
Pont hogy az egyenetlen út rázza szét mindenedet, a gerinced megfájdul, stb. Jönnek az ízülettel, hogy azt tönkreteszi a sík beton. Oké, de akkor az egyenetlen út valami mást tesz tönkre! Fúúú, nagyon rossz! Csak a beton! (legalábbis nekem)
Vasárnap este: 2 perc futás 1 perc kocogás helyett:
2 perc kocogás, 1 perc séta :-)
Én szívesen belemennék a témába, érdekelne a dolog.
Lelkileg nem/sem mindegy, hogy milyen az ember.
További ajánlott fórumok:
- A leander szerelmesei - minden, ami leander
- A férjem szerelmes...másba
- Ha valakibe nagyon szerelmes vagy de már vége túl lehet lenni rajta?
- Segítség! Szerelmes vagyok!
- Halálosan szerelmes vagy a párodba, de megjelenik egy régi srác, aki felkavar és vágysz utána. Mit tennétek?
- A párom szerelmes - a kozmetikusomba