Vele szeretném a jövőt?! (beszélgetés)

a párodnak nagy szerencséje van veled...van valaki aki biztosítja neki a meleg otthont, a szexet, gyereket csinál más nőnek, de ezt is elnézed.

nehargaudj de vagy nagyon butavagy, vagy rettenetesen félsz egyedül maradni. vagy nem is tudom.

nem vágysz a boldogságra?? én 4 éve vagyok együtt a baratommal, de ha csak megcsókolna mást repülne mint a sicc..nem hogy gyerek..tejoég. lehetne a nőknek annyi önbecsülése, hogy ne tűrjenek el mindent!!

bocs a kemény szavakért..

100%-ban egyetértek.

A gyerek nem játék,egy életre szól.És normális esetben 2 olyan ember vállal gyereket akik ezzel tisztában van.

Tény,hogy az hogy nem védekezett elárul sok mindent......

Szerintem mélyen rendet kellene rakj magadban.

De ezek persze csak gondolatok,tőlünk...

mert ha oda kerül a sor nem mi fogunk gyereket szülni neki....

Lehet én látom rosszul, akkor előre is elnézést kérek...de szerintem te azt várod a közös gyerektől, hogy majd megoldódik minden, jó férj lesz, jó apa, nem csal meg soha többet és örökre veled marad....a mesékben lehet, hogy így működik, az életben sajnos nem!!

Szerintem gondold át ezt az egészet!!

Ja, és még annyi, hogy szerintem te is tudod az igazat, csak félsz magadnak bevallani, mert ha biztos lennél a dolgodban, nem különböző fórumban próbálnád magad meggyőzni, hogy többet nem teszi meg, és meg lehet bocsájtani, hanem egyszerűen nem foglalkoznál vele.

Valld be magadnak, hogy fiatal vagy, és ez a pasas átb@szta a fejed. Kezdj új életet egy normális pasi mellett, akinél nem az az egyetlen plusz pont, hogy nem kiabál veled...

Talán túl kendőzetlen voltam, de ezek a tények.

És egy gyerek nem játék!

Én is ezt akartam írni, de nem akartam, hogy megsértődjön...

Igaz, én már akkor kidobtam volna, mikor kiderült...

Egy gyerek élete sokkal komolyabb annál, semmint bizalom nélkül, ilyen előzmények mellett és kétségekkel a fejedben ő legyen az apja.

A gyerek nem játék.

Csak annak szabad szülni, akiről pontosan tudod, hogy ő az, akit apának akarsz.

Nemhogy félrelépett, hanem szeretőt tartott huzamosabb ideig és annyi felelősségérzete sem volt, hogy óvszerrel védekezzen, nehogy összeszedjen valamit, amivel téged is megfertőzhetett volna.

Az pedig, amit a cikk elején írtál, miszerint az, akivel együtt vagy "nem agresszív és nem kiabál", hanem "kedves és megértő", az nem egy pluszpont egy férfi mellett, hanem a minimális alap evidencia. Jézusom, nehogy már pozitív tulajdonság legyen, hogy aki állítólag szeret, az nem agresszív veled?!?

Ja és elhagyott egy gyereket, aki az ő felelőtenségéből is született, azaz nem vállalta fel a felelősséget a tettéért.

Megcsalt, veszélyeztette az egészségedet, a kapcsolatotokat már az első 3 évben, nem csak félrelépett, hanem szeretőt tartott, eldobta a gyerekét. Te nem bízol benn. Mi a kérdés?

Hát az én hsz-om nem fog neked tetszeni,de azért leírom,és remélem nem bántásnak veszed.Szerintem nem ártana felnyitnod a szemed,milyen ember is akit te szeretsz,akinek gyereket akarsz szülni!Az,hogy a gyerekünket szeretjük-e,gondoskodunk-e róla megfelelően,tartunk-e vele normális kapcsolatot,nem a fogantatásának a körülményeitől kell függjön.Az egy dolog,hogy a párod nem akarta azt a gyereket,de akkor is az Ő közreműködésével készült.Szerinted normális az,hogy csak az anyjára hárítja a felelősséget,és Ő neveli egyedül a gyereküket úgy,hogy az apja részt sem vesz az életében?Te úgy gondolod,hogy akit majd te szülnél gyereket,iránta érezne felelősséget?Az már régen rossz,ha egy szülőnek a körülményeken múlik a gyerekével való kapcsolata.Ő szépen áttolta a saját sarát arra a nőre,neked meg könnyebb ezt alá támasztanod,mint kivenni a fejed a homokból.Te el tudnád viselni,hogy van egy gyereked valahol,de nem foglalkozol vele,sőt még a kötelességeidet sem teljesíted felé?Milyen ember tudja ezt megtenni?

Előttem egy ilyen jellemű ember leszerepelne úgy,hogy az életbe nem lennék rá kíváncsi,akárhogy szeretném.Mondd,miért nem tudta ezt a dolgot normálisan kezelni elrendezni?Hogy lehet így élni,új életet kezdeni nyugodt lelki ismerettel?Nem becsülendőbb lett volna,ha beismeri hiba volt megcsalnia,de következménye lett,amiért vállalja a felelősséget.Van,hogy a tetteinkért túl nagy árat fizetünk,maradandóak,és ezzel kell tovább együtt élnünk.De egy gyerek akkor sem olyan dolog,amiről lehet nem tudomást venni.Én a helyedben 1000x meggondolnám ilyen emberre alapozzak-e.Kerülhetsz Te is olyan helyzetbe,hogy majd a könnyebb utat válassza és lelép,vagy még rosszabb helyzet is elő állhat sajnos.Szerintem mielőtt gyereket vállaltok közösen,nem ártana tisztázni a dolgokat.

Ha megtette, nincs rá bizonyíték, hogy még egyszer meg ne tegye.

És ha azzal a gyerekkel így viselkedik, pedig épp ő nem tehet semmiről, akkor felmerülne bennem, hogy mi lesz, ha az enyémmel is így fog viselkedni? Vagy velem?

A védekezésből ítélve nem egyéjszakás kaland volt...