Ti vesztek valamit a párotoknak karácsonyra? (beszélgetés)

Pont arról beszéltem, hogy egyáltalán nem az ajándék értéke számít és nem is feltétlenül kell tárgyat ajándékozni vagy venni valamit, csak maga az ajándékozás gesztusa fontos (szerintem), hogy meglepjük a párunkat is valamilyen módon. Tehát az anyagi okokat ki is hagyhatjuk.

Nekem továbbra is furcsa, hogy a felnőttek nem adnak egymásnak egyáltalán semmit, de azért a gyerek megkapja a fél játékboltot, a lakás meg jobban ki van rittyentve, mint egy bevásárlóközpont. Na én meg ezt tartom totál fölöslegesnek.

Valóban nem értem ezt a gondolkodást, bár próbálkoztam vele, hogy megértsem, ti pedig az én álláspontomat nem értitek, nyilván máshogy és más körülmények között nőttünk fel, más nevelést kaptuk, máshogy élünk. De nem is kell megérteni, mindenki úgy ünnepel, ahogy akar, csak hirtelen megdöbbentem rajta, milyen sokan nem ajándékozzák meg egymás pont karácsonykor.

Ha rendesen bevezetjük a gyereket az életbe, akkor nem fogja zavarni, nem fog filózni azon, hogy én kaptam egy hatalmas ajándékot anya és apa viszont ici-picit vagy semmit.

Pusztán anyagi okokra is visszavezethető, hogy miért nem kap mindenki ajándékot.

Az elmúlt közel 10 évben már az sem keres jól, aki jól keresett, ugyanis a pénz vásárló értéke a béka feneke alá ment, valamint a munkanélküliség érint sok családot.

Én mindig azt mondom, hogy a felnőttek nem ajándékozzák egymást a családban, mert jó néhány évvel ezelőtt megbeszéltük. Hülyeségekkel nem akarja az ember traktálni a másikat, értelmesre pedig nem telik. Nekem pl. nincs arra pénzem, hogy karácsonykor mindenkinek vegyek 2-3 ezer forintért ajándékot, mert ekkor is meg vannak a szokásos kiadásaim.

Hogy miért kap a gyerek csak? Azért, mert a télapó és a Jézuska is azt figyeli, hogy milyen a gyerek egész évben és ha jó, akkor megajándékozza. Ennyi, nem kell túllihegni.

És ahogy már írta Timcat, van minden (gyertyák, hógömbök, girland, karácsonyi fények, illatok, szép karácsonyfa, mézeskalács, karácsonyi zene, karácsonyi filmek, a karácsonyfa díszeket én készítem, a dekorációt is, stb.

És nem is értem miért fura, ha a fenyőfa alá csak tényleg nagyon pici ajándék kerül a felnőtteknek.

Lehet, hogy csak 1 tábla csoki, vagy egy pár zokni (rénszarvasos), miért kevés? Miért kell egy ajándéknak több ezer forintnál kezdődni? Én eddig azt gondoltam, hogy a hívők gondolkodnak így...

A gyerek 4 éves, persze rajzol, ragaszt, tép, gyúr ha van valami, szívesen teszi, meg felköszönt, mert mondjuk neki, hogy most pl szülinap van akkor fel kell köszönteni.

Egy gyerek meg nem azt nézi, hogy apa mit adott anyának és viszont. Nem tudom hangsúlyozni jobban nem veszünk egymásnak semmit Karácsonyra, mert nem, nincs rá igény, mert megkapunk a másiktól ünneptől függetlenül bármikor bármit, és nem feltétlen tárgyakról beszélek.

Hogy a rokonok miért kapnak, hát mert ők is hoznak és halál ciki lenne nem adni nekik semmit, de ez már a kvázi "muszáj" vagy inkább "illik" kategória

Nem nézem ufónak, csak nem értem. Aki muszáj-ajándékozásnak fogja fel, az tényleg inkább ne is ajándékozzon. Tudom, hogy most menő hidegrázást kapni az ünnepektől, de én ilyen tekintetben régimódi vagyok.

Azt viszont tényleg nem értem, hogy ha a gyerek kap, akkor a szülők miért nem? Illetve miért kap a gyerek? Rá nem vonatkozik a muszáj-ajándékozás? Vagy neki is kelletlenül vesztek ajándékot? Vagy csak egymást utálnátok meglepni valamivel?

Egyébként nem igazán értem, miért kell ufónak nézni azokat, akik nem ajándékozzák meg egymást karácsonykor.

Nekem halálom ez a dátum szerinti muszáj-ajándékozás.

Ebből csak annyival értek egyet, hogy béna ajándékot azért nem adok, hogy ne égessem magam. Ellenben rögtön kivétel, hogy valakinek azért adok egy üveg közönséges bort, mert a viszonyunkat nem tartom többre.

Számomra nem minden ajándék ugyanolyan, én földhöz ragadt vagyok.

és hogy ugye -elvileg- a karácsony nem a "kapásról" szól

Kár itt magyarázni, egyszerűen vannak akik nem adnak, vannak akik adnak egymásnak, én nem kezdek el senkin szomorkodni, hogy neki a karácsony "adási" kényszert okoz; nekem nem okoz, de "kapásit" sem, ennyi. És ettől függetlenül még lehet készülni a Karácsonyra, mint ahogy rommá pakoltam a házat most is tökkel, őszi terményekkel, mókussal, úgy Karácsonykor is tele leszünk angyalkákkal, csengettyűkkel, mikulással, rénszarvassal (tavaly még a budipapír is rénszarvasos volt) becsempészek 1-2 hógömböt, megtűrök 1-2 gyertyát, végig girlandozom a lépcsőt, díszítünk fát, sütök 8 féle süteményt/kalácsot... mindezt gyerekkel körülvéve, nálunk ez a karácsony; és persze van ajándékozás is, csak nem párom és köztem.

Szerintem a világon a legszomorúbb dolog, hogy én nem ilyen helyzetben élek :D és most TÉNYLEG irigy vagyok!

Viccet félre téve, az én olvasatomban ez nem ilyen, mert a karácsonynak tényleg nem az ajándékozás a lényege. Idén mi adunk egy kis apróságot egymásnak (pontosabban én adni fogok, azt pedig csak gyanítom, hogy a férjem sem állja meg, hogy valami tényleg ici-pici occó nekem kedves valamit ne vegyen, de ha mégis, nem dől össze a világ), mert megbeszéltük, hogy nem költünk ilyesmire, karácsony után elverjük a pénzünkt leárazott ruhákra.

Nekem az a karácsony, hogy 24-én a férjem tényleg odateszi magát a karácsonyi vacsora készítésében, itthon szép renddel vár, megterítünk, ki is csípjük magunkat, és telefont kikapcsolja együtt töltjük az estét.

Timit illetően meg én biztos máshogy ítélem meg a helyzetet. Mivel tudom, hogy még a klotyót is képes karácsonyi dekorációval elárasztani, ezért eszembe sem jutott, hogy kiégett, lelketlen banyaként fanyalog a fa mellett.

Persze, én mindig veszek, mert jó adni annak, aki az életem értelme! :)

Az én párom egy táskát kap, levéltárcával.

Tudom, hogy ez volt a vágya!

Te ismered, Te tudod, hogy mire vágyik! :)

Lehet azért nem tudom beleélni magam, mert én megteremtem magamnak az igényeim lehetőségét?

Nehogy már érvelnem, kuncsorognom kelljen, amikor 3x többet keresek a férjemnél...