Tanulok.Vagyis:tanulnék, csak elakadtam...:S (beszélgetés)

Szerintem ezt már leírtam.

A rugón függő testnek az atom felel meg; a rugónak a kémiai kötés.

Ha gerjesztő erő alatt azt érted, amikor te "fölhúzod" a rugót, majd hagyod a testet szabadon rezegni, akkor azt mondom, ilyen nincs az atomi/molekularezgéseknél. Egyszerűen az anyag tulajdonsága a rezgés még abszolút 0 fokon (0 K) is.

Jól van,tudom nehéz kissé a fejem,de hidd el,akkor is beragadtam,mond el másképp,vagy mond el újra,mert én is most másképp kérdezek,hátha érthető,mit nem értek:

Adott:

1)rugó,rajta

2)egy labda -például

3) meg a nagypofon nekije

Akkor:

az atomoknál mi a nagypofon?Vagy nincs ilyen éles határ?:O

Bocsi,csak próbálom ráhúzni...:S

Vagy az nem ilyen eccerű? :S

Ok.

Az atom az m tömegű testnek felel meg,a kötés a rugónak.

Mi a gerjesztőerő? :SSS

Szia!

Nem teljesen értem, mit mondasz. Mi az, hogy diffúz mozgás? Hogy érted, hogy csökkentjük a szabadsági fokot? Ezt az átalakítást sem egészen értem.

Az, hogy egy részecskének hány szabadsági foka van, nagyjából attól függ, hogy:

- milyen részecske (atom/egyszerű ion vagy molekula/molekulaion);

- milyen a geometriája;

- mekkora a hőmérséklet.

Gázok esetében van mindig 3 transzlációs szabadsági fok a három tengelynek megfelelően. Ha molekula, akkor hozzájön a forgási, geometriától függően 2 vagy 3 szabadsági fok; ill. magas hőmérsékleten még a rezgések is.

(Rezgés minden hőmérsékleten van ugyan - azaz a nullponti érték sem zérus -, de a különböző rezgési állapotok energiában elég távol vannak egymástól, így nem gerjesztődnek számottevően alacsony hőmérsékleten, ilyenkor nem számolunk velük.)

Kristályban a transzlációs mozgás megszűnik, a forgás általában minimális, a rezgésre pedig a már leírtak érvényesek.

Sziasztok. A rezgés- mozgással kapcsolatban, én így tanultam:

Van egy részecskének megvan minden szabadsági foka, tehát gáz, bármerre mozoghat, akkor minden irányba diffúz mozgást végez. amint csökkented a szabadsági fokát, azzal az egyik irányú diffúz mozgását átalakítod rezgőmozgássá. így ha eljutsz a kristályrácsig ott már csak rezgés van.

A szavazati kérdés az értésre nem vonatkozott...:P

:))))))))))))))))))))))))

Ok.

Ok.

Ok.

Ok.

Csak filozofáltam! :D

"Értsük csak úgy,amit jelent,valóban ezt jelenti kényszerrezgés,ahogy írtad." - nem, a molekularezgések nem kényszerrezgések.

A kötéserősség és az atomtömegek szabják meg a fekvenciát. Nem kényszerít semmi sem a molekulára/atomra semmit.

Nincs csillapodás sem.

"De ha magára marad,ez az állandó behatás megszűnik,tehát nem tartozéka ily módon." - ha atomrácsos kristályban vagy molekulában kötve van az atom, akkor rezegni fog. Ha a kötésből kikerül, akkor nem.

Értsük csak úgy,amit jelent,valóban ezt jelenti kényszerrezgés,ahogy írtad.

Bár én abból indultam ki a kényszerrezgés fogalmán,hogy ugye a szabad rezgésben van egy 1x-i behatás,a kényszert úgy vettem,hogy ez a behatás úgymond "nem száll le róla".Elindítja és egyben utána gátolja is a szabad rezgésében,meghatározva a frekvenciát(kérdés,a kötésnek van-e ilyen egyáltalán,mi is az),illetve gátolja a szabad rezgésének a csillapodásában is,ami jellemző általában a szabad rezgésekre.A kötőerőt valahogy így képzeltem el,hiszen az atom is addig rezeg,amíg ez érvényesül közte és a többi atom között.De ha magára marad,ez az állandó behatás megszűnik,tehát nem tartozéka ily módon.Ezért gondolnám inkább az erőnek,mint a rugónak.:S

"nem szerencsés ezt a szót használni. "Nem szerencsés,mert talán egy örökmozgó független a környezeti tényezőktől,míg azért az atom nem annyira,mondhatni az "örökmozgása" nem önmagában leledzik...:P

Ok.A mozgásteret nem így értettem...;)

"a gázban az atomok nem rezegnek,mindenhol máshol igen"

Bocs, pontosítok. Ha a gáz molekulákból áll, akkor ott rezegnek az atomok.

"a gázban az atomok nem rezegnek,mindenhol máshol igen" - igen.

"Akkor ez a fajta rezgés egy állandó kényszerrezgés?" - a kényszerrezgés szót itt ne használjuk, mert mást jelent. Mindenféle rezgésnek van egy sajátfrekvenciája, ami rá jellemző. Pl. ha van egy ingád, az adott frekvenciával fog lengeni. Kényszerrezgésnek azt nevezzük, amikor egy külső erő ettől eltérő rezgést kényszerít rá. Pl. ha te lengeted szabályosan az ingát olyan frekvenciával, ami neked tetszik.

Szerintem te úgy érted a kényszerrezgést, hogy mindenképpen rezegnie kell, mintegy rá van kényszerülve. Ha ezt érted alatta, akkor igen, ez így van.

"ahol a köztük levő kötés a gerjesztő erő,igaz?" - a kötés a rugónak felel meg.

"Akkor az atomok ilyenformán örökmozgók?" - ilyen értelemben igen, lehet mondani. De nem szerencsés ezt a szót használni.

"Azt feltételezném,hogy folyadékban van a legnagyobb terük...Nem? :S" - 1 mol víz térfogata szilárd állapotban ~ 20 ml; folyékony állapotban ~ 18 ml; gázállapotban (tökéletes gázként, 25 Celsius-fokon, 1 atm nyomáson) 24,5 l (!!!).

Szuppper! :)

Tehát: a gázban az atomok nem rezegnek,mindenhol máshol igen.

Akkor ez a fajta rezgés egy állandó kényszerrezgés?(ahol a köztük levő kötés a gerjesztő erő,igaz?(bocs a szalay-m nem nagyon atomozik,nekem kell asszociálnom...)

Akkor az atomok ilyenformán örökmozgók?

"szilárd vagy folyékony fázisban elég behatároltak ezek a rezgések, nincs nagy tér a molekula számára."

???

Azt feltételezném,hogy folyadékban van a legnagyobb terük...Nem? :S

"Miért van így?"

Azért, mert ha szabadon van, akkor nincs olyan erő, ami visszatéríteni a "holtponton". Ezzel szemben egy kristályban a többi atommal létesített kötés afféle rugóként szerepel.

"Rezeg,vagy rezeghet?És: min múlik?"

Rezeg mindenképp (még 0 K-en is), de a rezgés amplitudója nagyon függ a hőmérséklettől és a közegtől (pl. szilárd vagy folyékony fázisban elég behatároltak ezek a rezgések, nincs nagy tér a molekula számára).

"egy gázatom nem rezeg, egy kristályban kötött atom viszont igen." Miért van így?

"Egy molekula (pontosabban: az alkotó atomjai) is rezeghet, akár kötött, akár szabad." Rezeg,vagy rezeghet?És: min múlik?

Pontosan! :D

Ezért beszélhetünk "tartózkodási valószínűségről".Ezt vágom! :DDDDD

Mert,hogy minden pillanatban valahol máshol van és egészen el is tud távolodni a magtól,meg vissza,de van egy gyakori tartózkodási helye.Ha le akarnánk fotózni,akkor kapnánk egy olyan maszlagot,amit mondtál.Ja.Vettem.

A "pörgettyűt" tényleg valamiből félreértettem,de meg nem mondom neked már miből...:S

Ok:-)

De ha kérdezik, azt mondd, amit ők tanítottak!

Az a baj ezzel az elektronos dologgal, hogy a legtöbb ember gondolkodása túl vizuális, földhözragadt ahhoz, hogy az elektront ne kis keringő golyóként értelmezze.

Valójában az atomban kötött elektront egy szétkent, diffúz valaminek kell elképzelni, ami mindenhol valamekkora valószínűséggel megtalálható. Hogy hol mekkora a megtalálási valószínűség, az attól függ, hogy melyik pályán tartózkodik.

AMI-ban mi keletkezik, ami a fájdalmat okozza?

A szívizom a tejsavat föl is tudja használni, amiből következik, hogy képződhet is benne.

"az elektron nem kering" Ok.Akkor valamit félreértettem.

"körmozgás változó mozgás, ebből kifolyólag gyorsuló" Na pont ezen morfondíroztam...Vagyis az ebédutáni szunyám helyett...:) :P

"nem erre gondoltam" Majd akkor érdekel,hogy konkrétan mire is.:)

"az egyenletes körmozgás vetülete harmonikus rezgő mozgás."

Ez igaz, a szabályos körmozgás is rezgőmozgás, de nem erre gondoltam, az elektron nem kering az atommag körül.

"De mondjuk arra meg azt mondtad gyorsul..." - a körmozgás változó mozgás, ebből kifolyólag gyorsuló mozgás (centripetális gyorsulás).

Minden sejtben folyik anaerob glikolízis, azaz minden sejtben keletkezik laktát. Hogy mennyi, az változó.

Az meg más kérdés, hogy a glikolízis elégséges-e a sejt folyamatainak fönntartására.

Az ebédidőmben,konkrétan az ebédelésem alatt olvasgattam kicsit.Szóval ez nem a tanuláshoz kell,vagyis igen,de nem úgy.:)

Ezt találtam:

"az egyenletes körmozgás vetülete harmonikus rezgő mozgás."Erre gondoltál az elektron kapcsán?De mondjuk arra meg azt mondtad gyorsul... :S

Nem adtam fel a kérdést mégsem.:)

Figyu.Anaerob glikolízisre nem csak az izomsejtek képesek,nem? :O (valaki azt írta...)

Melyek igen,melyek nem?Jó: a szív nem...:)És még?

:S