Talán hibáztam... vagy mégse? Hogyan tovább? (beszélgetős fórum)
Én próbáltam, esküszöm, megpróbáltam, de a harmadánál olyan ólmos fáradtság vett rajtam erőt, hogy a sütit sem bírom betolni a búrámba.
Pont ez jutott eszembe nekem is. :)
ne várhatód el ,hogy minden úgy legyen ahogy megálmodtad ,átcseszted ,nyilván így is állt hozzá.lehettél volna egy játék neki ,de több tuti nem.és a kor nem kifogás ,,nagyon sokan ebben a korban ismerkednek össze ,és 10-20évig is jó elvannak...
A lényeg hogy fúvószenekarban van tud biciklizni
Szerintem ez várható volt. Miért várjon rád, ha még csak válaszra sem méltatod? Képzeld magad a helyébe...
Meg aztán: ha most boldogok, ne vetítsd előre, hogy meddig lesznek együtt, 1 vagy 2 év? Ez így olyan rosszindulatú, hogy ebben reménykedsz. Legyenek boldogok..
Felejtsd el, sportolj, fogyj le, menj társaságba!
úristen elolvasam. pihennem kell és feldolgozni az adatokat.
A szerelem az messze másmiylen,még csak a közelében sem voltál,és ő sem,hagyd a fenébe,barátkozz,tanulj,sportolj.
Nagyon éretlenül gondolkozol,ha nem vigyázol,csúnyán ki fognak használni.
Szerintem is, azért érdekel téged ez a srác, mert érdeklődést, "tetszel nekem"-et mutatott feléd. Még ha neked nem is tetszett, de ezek után felpiszkálta az agyadat. :) Én is ilyen voltam a te korodban. Még sok ilyen lesz. Tanulj, sportolj, élvezd a fiatalságod, flörtölj a srácokkal, bulizz!!! Ezt a fiút hagyd a pitlibe, ha te kivirulsz, jól érzed magad, azt ő úgyis látni fogja, s gondolkodhat, h. kit szalasztott el. :) De vele már ne törődj. Ha IGAZÁN szerelmes leszel, azt akkor ott tudni fogod. Azzal lesz érdemes járni, először lefeküdni!!! Nem baj, ha csak 2-3 év múlva jön el. 25 évesen ráérsz esküvőn, babán gondolkodni, addigis légy vidám, boldog, bulizós kiscsaj!
Végigolvastam. :)
Szóval kezdjük ott, hogy jól látod, 16 évesen még egyáltalán nem állsz készen a "nagy szerelemre", félig még gyerek vagy, és ne haragudj, de ez azon is látszik, amit írsz.
Ehhez a sráchoz semmi közöd sincs, csak te hiszed azt, hogy van. De a tény az, hogy rengeteg időtök és lehetőségetek lett volna normálisan "összejönni", ha mind a kettőtökben meg lett volna ehhez az akarat. Ennyi idő alatt lehetett volna sokat beszélgetni (élőben!), randizgatni, sétálni, tudomisén. Ismerkedni. Ez így, amit leírtál, kb. a nagy semmi, ennyi idő alatt egy-két csók meg egy szájrapuszi, és közben ő végigcsajozza a fél világot. Mondjuk 19 évesen jól is teszi, hiszen egyértelműen nem szerelmes, legalábbis sajnos beléd biztos, hogy nem. És ezt te is tudod, érzed, mert csak megkérdezted tőle hogy miért csak akkor keres, ha éppen nincs más?
Igen, tanulj, sportolj, és ne koplalással akarj lefogyni, hanem értelmes diétával, úgy majd nem jön vissza. Egyébként nem tudom mennyit híztál, de ha nem 20 kilót, akkor ez nem kéne, hogy gondot jelentsen egy olyan pasi szemében, aki szeret téged. Ha 55 kilóról indultál, nyilván most sem lehetsz szétfolyósan kövér!
Egy ideig talán okosabb lenne a pasizást kizárni az életedből. Nem évekre gondolok, de néhány hónap szünet jól jönne, amíg ezt a brazil szappanoperát lezárod magadban.
Ez a fiú nem vesz téged komolyan, ha szerelmes lenne beléd, törődne veled. Szerintem nem ez a fiú a nagy Ő, számodra. Előtted az élet, nagyon fiatal vagy és még rengeteg barát,barátnő vár rád. Sok szerencsét!!!!
Ááá,kizárt dolog. :-) Vagy csak én nem voltam elég kitartó? :-)
Elolvastam (mert hát tulajdonképpen ezért tanultunk meg olvasni,és nem csak az az érdekes,ami összvissz 2-3 mondat+1 kép ;-) ).
Nos,elég kacskaringós történet :)...És ne haragudj meg érte,de nagyon látszik,hogy még csak 17 vagy, túl nagyot nem változtál 14 éves korod óta. (De ez egyébként nem is baj,ráérsz még vele,bőven.)
Ahogy kivettem a szavaidból,nagyjából úgy lehet leegyszerűsíteni a sztorit,hogy mindketten nagyon lelkesek voltatok,te beijedtél és visszaléptél,ez a srácnak rosszul esett,majd kvázi vissza szivatott téged azzal,hogy amikor már te akartad volna őt,neki nem kellettél.Ha bele gondolsz,és veled csinálta volna ezt valaki,jogosnak tartanád.
Én azt javaslom neked,hogy tanulj,sportolj,aztán úgyis jön majd más,ezt a fiút meg felejtsd el,mert ha futsz utána,azzal csak magadat égeted (de tényleg),és ezt később nagyon bánni fogod.Legalább a méltóságod maradjon meg.:-)
Egyébként nem hiszem,hogy 19 évesen örökre tervezné a kapcsolatát...Illetve tervezni lehet,de elég ritkán szokott valóra válni,főleg azért,mert akkor jönnek még azok az évek,amikor TÉNYLEG változol.De ha mégis együtt maradnának évekig,ahhoz se sok közöd lenne: volt esélyed,nem kellett,ez van.Hagyd őket,ne nézegesd,miket írnak,mert azzal csak a szívedet fájdítod,teljesen fölöslegesen.Rakd magad rendbe lelkileg,nagy mosoly,aztán lépj egy nagyot tovább.:-)
Mondj le róla,(bár sosem volt a tiéd).Felejtsd el gyorsan!Az meg ne érdekeljen hogy a másik lánnyal meddig tart a kapcsolata.Neked ne legyen soha többé semmi közöd hozzá.Ne írj még véletlenül se!Eddig is te szaladtál utána,nem kéne már!!!
Nem hiszem el, képtelenség :)
szerintem sportolj, tanulj és felejtsd el ezt a fiút...
Ha csak minden 3.sort olvasod el egy jo kis forgatokonyv all ossze :)
16 evesen ez a legnagyobb problemad?????
jesszus... rövidebben nem lehet? Mi a lényeg?
Na Én ezt a regényt el nem olvasom, sorry! :/
A történetem ott kezdődik egy nálam 3 és fél évvel idősebb fiúval, mikor barátnőmmel 2011 júliusában sétálni mentünk, és egy fiú barátnőm fúvószenekarából biciklivel eltekert mellettünk. Barátnőmnek köszönt. Nos, én ekkor 14 éves voltam még. Mivel 2011 novemberében töltöttem be a 15. életévemet, és ekkor voltam kilencedikes. Tehát folytatva a történetet. Ez a fiú ismét eltekert mellettünk szintén biciklivel egy későbbi sétánkon. Miután látott barátnőmmel, barátnőmet egy közösségi oldalon bejelölte, majd megtalált engem és be is jelölt. Aztán írogatott nekem, beszélgettünk pár szót, szóval tette a szépet nekem, és éreztem hogy akar valamit. Hozzátenném, miután megismert engem, barátnőmmel egyre többet beszélt és kérdezgetett rólam. Addig pedig nem foglalkozott a barátnőmmel, csak köszöntek egymásnak. 2011 szeptember 17: helybeli városnapunk. Este volt már mikor koncertre mentünk, aztán odajött hozzánk a fiú, persze velem szembe állt, és akkor beszéltünk élőben először egymással, még ha csak pár szót is. Már ivott egy keveset.. Cigizik, bulizik, és iszik is.. Meg kocsmába is szokott járni... Szóval. Városnapot követően eltelt 2 nap, mikor rámírt. Megkérdezte lennék-e a barátnője.. nos, én kértem egy nap gondolkodási időt. Amiből 4 nap lett, de végül írtam neki és igent mondtam. Hihetetlenül jó érzés volt látni mennyire örül ennek, és írta is hogy el sem hiszem mennyire örül... De.. valójában nem akartam ezt, mert előző "kapcsolatom" olyan volt, hogy az utcán találkoztunk és bújkáltunk mert nem akartam hogy szüleim megtudják mert nem engednék.. Szóval azt hittem ezzel a fiúval is így lenne.. Ettől féltem.. Aztán nem írtam neki vissza, pedig odáig volt értem és folyton írt. Aztán kitette hogy kapcsolatban van, de 2 hét után egyedülálló lett.. Rosszul esett, de végülis igaza volt.. Gyáva voltam, és gyerek. Habár még most 16 évesen is az vagyok, de már másképpen gondolkodok. Érettebb vagyok. Eszembe se jutna ezt megismételni... Jobban megbecsülöm ha valaki szeret. Rengeteget változtam.. Nekem ebben az időszakban változott meg minden.. Új iskola, új emberek... Aztán mivel eddig nem kellettem senkinek, örültem annak, hogy akadtak udvarlóim, de egyikkel sem gondoltam komoly kapcsolatot. Mit is akarok ennyi idősen.. 16 vagyok, de még most sem vagyok szerintem elég érett egy komoly, életem végéig tartó kapcsolathoz. Tehát november elején írtam a fiúnak.. akkor úgy volt hogy találkozunk... Szerintem még valamennyire szeretett... De aztán.. a találkozásból mégsem lett semmi. December elején ismét írtam neki. Aznap este elmentem hozzá, a házába... Kint várt a házuk előtt a megbeszélt időpontban. Cigizett... Megvártam még elszívta, aztán bementünk. Már akkor éreztem hogy valami nincs rendben, és nem kellett volna eljönnöm... Szóval bementünk a szobájába, azt hiszem az unokahúga volt még a konyhában. Mi meg bent az ágyon ültünk egymás mellett. aztán már egymás mellett feküdtünk. Beszélgettünk, és megcsókolt. Aztán többször is. Eközben megérkeztek a szülei, és a mostohahúga. Bemutatott nekik, kérdeztek tőlem néhány dolgot, majd egy olyan kérdéssel jött felém a mostoha apja, hogy ez most mi? randi, vagy csak haverok vagyunk. Erre mondtam hogy nem tudom... Aztán megkérdezte a fiút, aki azt válaszolta, hogy randi. Aztán felsegítette a kabátomat, és elmentünk a buszmegállóban, hozzáteszem fogalmam se vol végig hová mentünk... Szóval ott vártunk a mostohaöccsére, aki elég bunkó volt, de mondjuk ez a fiú is.. Szóval csalódtam benne. Végig tojt a fejemre, és a hátuk mögött kullogtam. Néha hátranézett és rám mosolygott, de ennyi. Mintha ott se lettem volna... A legvégén presszóba mentek be, de én mondtam, hogy nem, inkább megyek barátnőmhöz. Aztán csak egy szájrapuszi volt össz-vissz köztünk.. De láttam hogy azt se nagyon akarja.. Örült is a fejem meg nem is.. éreztem, hogy nem lesz ebből semmi, habár másnap vártam hogy majd ír. Aztán írt is, de ... annyit kérdezett milyen volt az előző este. (Egyébként semmi olyan nem történt.) Mondtam hogy "nagyon jóóóó" vagy valami ilyesmi.. de én hülye mindig rohanok a fiők után... biztos vagyok benne, hogy hülye kis libának néz. Még jelenleg is.. Szóval.. a történtek után pár nappal egy velem egyidős lánnyal jött össze a fúvószenekarból.. Aztán szakítottak 2 hét után, mert valamit elcseszett a fiú. Majd szakításuk után írt nekem a fiú, hogy tudnánk-e találkozni, ráérek-e... Mondtam, hogy nem. Majd legközelebb. Aztán áprilisban pontosan húsvét napján írt nekem. Akkor mondta, hogy akarja velem a kapcsolatot, oké. Nem tudtunk találkozni se akkor, se egész nyáron. Egyrészt kiment Németországba dolgozni 3 hónapra, gyakorlatra, másrészt.. Az a helyzet, hogy más oka volt annak, hogy én nem találkoztam vele.. Ráértem volna, de.. Szóval... Mikor megismert voltam 55kg körül.. Alapból nem vagyok vékony alkat, közepes.. Se vékony se kövér. De csak gyümölcsön éltem, és koplaltam, amivel lement jópár kiló... vagy 10. Aztán szerelmi bánatomban decemberben a történtek után a kajába folytottam a bánatomat.. Le akartam adni rövid időn belül, hogy akkor nem eszek 1-2-3 hétig, de... Nem sikerült. Jojo effektus csapdájába estem. Tehát azért nem akartam vele találkozni, mert biztos vagyok abbam, ha meglátott volna így, akkor nem akart volna semmit tőlem.. Féltem... Szóval nyáron meg össze akart jönni egy külföldi csajjal, csak a csaj mást választott helyette.. Aminek biztos oka volt.. Szóval 2012 szeptember. 1 év telt el mióta szerelmes volt belém. Megbökött a közösségi oldalon, és én írtam neki. Aztán mondta hogy sokszor gondolt rám hogy mit akarok ha hazajött. Megkérdeztem csajozott-e és mondta hogy se ideje, se kedve nem volt hozzá... Érdekes.. akkor valószínűleg vak voltam mikor ki is írta hogy visszanyerte a régi formáját és ott beszélték hogy mit csinál a csajjal.. Na mindegym elnéztem neki. Ekkor sem fogytam még le egyébként, ezért nem találkoztam vele... Nem mertem neki megmondani, ezért hazudoztam.. 1 hónapot várt, és ennyi.. talált magának mást. Egy nála 2 évvel idősebb lányt.. Megtalálták egymásban a közös dolgokat... Az a baj, hogy bennem és benne is sok a közös dolog, csak ugye 1 éve ismerjük egymást, de csak látásból, és nagyon nem is beszélgettünk.. Szóval nem tudja hogy sok bennünk a közös, csak én... Zenei téren leginkább. De gondolkodás terén is hasonlóan vagyunk.. Mindegy, ez már így alakult. a lánnyal úgy 2-3 hete lehetnek együtt... valószínűleg örökre tervezik. Szerintetek? Most elhatároztam hogy elkezdek sportolni, és teszek nagy ívben a fiúkra, csak a tanulásra koncentrálok. Úgy gondolom, ha összetartoznánk, akkor úgyis együtt leszünk. Habár nem tudom.. Kétlem hogy komolyam gondolta volna velem.. És hogy együtt lettünk volna életünk végéig.. Mivel én 16 vagyok, ő meg 19... Azon is gondolkodtam hogy lehet 2-3 év elteltével ha még együtt lesznek, összeházasodnak... De ha mégse lenne így, és 1 évig se lesznek együtt, vagy 1-2 évig, aztán mivel nem akarok magamnak senkit, újra megkeresne engem.. Mit tegyek? Hagyjam, mert csak azért kell mert nincs más.. vagy mert érdeklem még, és valóban akarja? Aztán amúgy beszélgettünk még október elején, és kérdeztem mi lesz akkor és kértem tőle hogy szóljon ha ne reménykedjek hogy lesz ebből valami, de erre csak ennyit írt: "majd látni fogod :D" igen.. látom, hogy szó nélkül összejött a csajjal.. Pedig szépen megkértem ha bármi van szóljon.. ennyit róla.. Aztán mondtam neki már haragomban hogy tudok róla hogy akart egy csajjal kapcsolatot kint.. meg megkérdeztem hogy miért mindig csak akkor kellek neki ha más nincs.. erre azt írta hogy mert sose írok neki semmit és nem is érdekel engem hogy mi van vele... Várható válasz volt, mondjuk nekem ez nem tűnt válasznak a kérdésemre, de mindegy... Nagyot esett a szememben, de.. Azt érzem veszítettem is meg nem is. Nem szabadna de nézem a lány és az ő adatlapját, és látom hogy mit írnak egymásnak és nekem rosszul esik.. habár már lassan kezdek hozzászokni. Fogalmam sincs mennyi ideig lesznek együtt, néhány ember szerint 1 évig se.. de mégis több évig együtt maradnak, és 2-3 éven belül öszeházasodnak, vagy összeköltöznek.. Akkor ez van. De lehet örökre le kéne mondanom róla.. Nem tudom mitévő legyek.. Tanácsot szeretnék kérni, és véleményt. Köszönöm.
További ajánlott fórumok: