Szoptatni bármi áron? (beszélgetős fórum)

Szia!

A nagylányom 9 éves. Pajzsmirigybetegségem miatt nem tudtam szoptatni. Soha semmilyen hátrányát nem éltem meg, és soha nem foglalkoztam mások véleményével és elvárásaival!

Minden kismamának azt ajánlom, h csak saját magával és a kisbabájával foglalkozzon!!

KEDVES CIKKKIRÓ. HIDD EL A SZIVEMBOL SZOLTÁL ÉN DETTO IGY VOLTAM. AZT HITTEM CSAK VELEM FORDULHAT ELO. MÁR A KORHÁZBAN SEM INDULT BE A TEJ. HÁLISTEN A BABÁM 3800 AL SZULETETT ÉS AZ ÉLETTANI SULYVESZTÉSEVEL EGYUTT IS 3500 AL JOTTUNK HAZA, NEKEM IS A KEZDETEKTOL TÁPSZERT KAPOTT IGAZ ÉN NEKEM VOLT LEHETOSÉGEM ANYATEJGYUJTO ÁLLOMÁSROL HOZATNI A BEVISZGÁLT KORÁNAK MEGFELELO TEJET. 5 HONAPOS 8 ÉS FÉL KILO 72 CM, A TEJTOL BIZTOS NEM FEJLODNE IGY MINDENKI DICSÉRI ÉS ISMÉTLEM NEM KOVÉR...

SZOVAL NE BÁNKODJ ORULJ A KISBABÁDNAK ÉN SEM ÉRTETTEM AZOKAT AZ ANYÁKAT AKIK ORÁKIG KINOZTÁK A GYEREKET A SEMMIÉRT AMINEK AZ LETT A VÉGE HOGY 5 ÉVES ÉS MÉG NEM TUDJA EGYEDUL TOROLNI A SEGGÉT ÉS 5 ÉVESEN DERULT KI HOGY NEM HALL.

Csak egy mondat szúrt szemet (2. babát szoptatom, az elsőnél még beleestem a hibákba): Megfelelni mindenkinek. Ez az, amin nagyon gyorsan át kell lépni és bevenni a letojom bogyót, mert sokat ront a megfelelési kényszer. Ez tényleg csak fejben dől el.

Ettől függetlenül jó kis találmány a tápszer, én is azon nőttem fel...

gartulálok szuper a cikk,

és én is irhattam volna:)

az én lányom sem óhajtott szopzni, már a korházban kinlódtunk, még a csecsemősöknek sem sikerült rendesen cicire rakják vagy aludt vagy üvöltött, ja és már ott adtak neki pótlást...

ez van az elején zavart, próbáltam 2 hétig fejni, de nem szapaorodott a mennyiség, rajtam meg a melszivó csüngött jó sokat, nem láttam már értelmét a fejésnek sem, azt az időt inkább a gyerekemre és pihenésre forditottam

Kedves szerző!

Ezt akár én is írhattam vona. Kínszenvedés volt a szoptatás, mert alig volt tejem. 5 percenként szopizunk, mert kicsi volt a baba és kevés a tej, az is nagyon nehezen volt elérhető. 4,5 hónapos koráig lefejtem és cumisüvegből lakott jól. Amikor kellett, tápszerrel pótoltam. Aztán 1 éves koráig tápszert kapott. 1,5 éves korában volt először beteg...

A barátnőm kislánya 9 hónapig kizárólag csak szopott és mégis minden nyavalyát elkap és megbetegszik. Olyan betegségei vannak, amiről csak azért tudjuk, h létezik, mert ő épp abban szenved.

Szerintem nem kell minden áron szoptatni. A lényeg az, h a gyermek és az anya kiegyensúlyozott és boldog legyen.

Ha a következőnél valaki rákérdez, h szopik-e a gyernekem, majd meg fogom tőle kérdezni, h a férje farka feláll-e. Kb. ennyi köze van bárkinek ahoz, h ki hogyan táplálja a gyermekét. Mindig azt kell szem előtt tartani, h nem csak a gyereknek, a szülőknek is jól kell lenni.

Kíváncsi vagyok, h ez a nagy szoptatás minden áron hisztéria mivé válna ha ugyanúgy 6 hét után vissza kellene menni dolgozni, mint Amerikában vagy 15 hét után, mint Belgiumban. Itthon a terhesség, szotatás túl van misztifikálva és dramatizálva....

Köszi a cikket. Igazad volt. Négy gyerekem van, és négyszer próbáltam meg mindent, mert lelkifurdalásom volt, hogy nem vagyok elég jó anya...

Egyszer sem sikerült. Amennyi tejem volt, azt mindet megkapták, de 6 hónapig egyik babánál sem volt elég.

A sok "mindenki tud szoptatni, csak akarni kell" cikktől pedig még a mai napig is rámtör a lelkifurka, hogy nekem nem sikerült.

Szia,

Gondolom tudod mit vállaltál:) bár a fórumot nem olvastam végig de tuti rengetegen támadni fognakTéged a cikk miatt.

"Ennek ellenére, még a mai napig fáj és nem tudtam feldolgozni, hogy nem sikerült szoptatni. „Mindenki tud szoptatni, csak akarni kell.” Ezek a mondatok fájnak a legjobban."

Ezt én is mondhattam volna. Két gyerekem van a nagyot én is mindenáron próbáltam szoptatni bármilyen kapszulát és praktikát próbáltam NEM MENT. Nagyon szomorú voltam de jó barátnőmtől kapott anyatejet és bár tápszert is de jutott neki tej is.

Második babám koraszülött volt, kórházban fejtem,mert inkubátorban nem lehet szoptatni, üvegből evett.Itthon aluszékony volt, szintén nem akart szopni ereje sem volt, nem ébredt fel sosem enni.A 2 éves nagy mellett a szopi próbálgatás után nem tudtam még 1 órát fejni amire kijött a következő etetésre elég 50 (!!!) ml. Ő már tisztán tápszeres baba, 3,5 hós, kiegyensúlyozott, mosolygós imádnivaló baba.És nem keseregtem rajta...Talán a 3.-nál ha lesz menni fog...

Gratulálok a cikkedhez!

Sziasztok!

Kedves fórum-indító, előre leszögezem, semmiért sem hibáztatlak, hiszen nem a te hibád, hogy pótolni kellett. Van viszont néhány dolog, ami feldühít ebben a zavaros szoptass és ne szoptass elvű országban.

2 gyerekem van, a nagyobbikat 18 hónapig szoptattam, a kisebbik 8 hónapos és szopik.

Valahogy az élet úgy adta, hogy mindkettőnél a 3 hónapos fejlődés ugrás miatt hirtelen kevés lett a tej. Próbálkoztam, erőn felül, véresre sebesített mellbimbókkal, de be kellett látni: a gyerek éhes. A tápszert egyik se fogadta el (szerencsére, bár a volt gyerekdoki szerint másikkal kellett volna próbálkozni...), így átmenetileg, kiegészítésként 2-3 alkalommal pici répa pürét, ill. almát kaptak(ezt persze megették). Kitartásunknak és a Moremilknek hála, beindult a tej ismét, és nem kellett semmi más, 6 hónapos korukig.

Mindkettő makk egészséges, gyönyörű gyermek.

Anyának lenni nem könnyű, sőt, igen fájdalmas dolog. Mindenkinek más a fájdalom-tűrő képessége. Viszont, mint minden, ez is fejben dől el. Ha én akarom szoptatni, mindegy, hogy az elején kapott-e pótlást, vagy sem, a szervi okokat kivéve tudom szoptatni.

A világ legnagyobb marhasága (egyébként az anyák munkábaállása miatt a múlt század elején kitalált dolog) a szoptass 3 óránként, éjjel csak cukros vizet adj neki,mérni kell, mennyit eszik, stb. dolog. Az meg, hogy állandóan emészt, miért baj? Ha 3 órát betartod, akkor is azt teszi, ha nem, akkor is. Természetes, hogy az újszülött gyomra minike, amiben nem igen fér el sok tej. Mivel a bébi keveset eszik, állandóan az elejét szívja, ami cukros, és kész a hasfájás. Erre is van megoldás, de a dolog magától is megoldódik, amint a bébi emésztőrendszere hozzászokott a dolgokhoz, ill.a gyomra tágul, és leér a zsírban dús tejci is, így tovább bírja kaja nélkül.

Persze előfordul, mint a lányomnál is, hogy óraműként működik, 3 óránként eszik, piciként napirendet állít, de az ellenkezője is igaz, mint a fiamnál, aki állandóan cicin volt, és sokszor fél 11-kor eludt el, napirend nuku..

Elhiszem, hogy baromira fáj a sebes mellbimbó, de próbálni kell, kiki fájdalomtűrő képességétől függően. Szoptatni kell, olcsó és jó dolog. DE ha nem megy (és nem azért, mert félek odaadni a cicim, nehogy sebes legyen, vagy mert szerintem nem elég zsíros a tejem, és inkább a tápszert adom, mert az olyan kényelmes, stb.), akkor kell a pótlás, és mégpedig nyugodt lelkiismerettel!

Mindez persze előfordul mindaddig, ameddig van kórház, ahol állításuk szerint azért nincs rooming in, mert kevés a nővér (a Péterfyben 2-en vannak műszakban, és működik, no comment..), ill. pótlás kell, nehogy kiszáradjon a baba(cukros víz, tea közös! cumisüvegből, tápszer, stb), és még sorolhatnám...

Én is sokat gondolkoztam, megírjam-e, de arra jutottam, hogy valakinek meg kell írnia, mert sokan vagyunk így.

Nagyon is megértelek és remélem, túlteszed magad ezen hamar és jöhet a 2. bébi. :-)

Egyébként szívesen csinálok egy klubot, ha lenne igény rá.

Épp a neten találtam, nem saját.

Egy azonban biztos: nem szoptat minden anya, aki képes és hajlandó lenne rá. Mit jelent ez? Kinek mit: Talán csak annyit, hogy legközelebb a nem rég szült anyukától ne azt kérdezzük, hogy szoptat-e, van-e elég teje, hanem azt, hogy levihetjük-e a szemetet, elfogadna-e egy fazék levest vagy vigyázhatunk-e kicsit a nagyobb gyerekre. Talán csak annyit, hogy az ítéleteinket nyeljük le, nem a dicséreteket. Ha elgondolkodunk, minden bizonnyal találunk egy olyan pontot, ahol legalább egy anyának legalább egy kis támogatást tudunk nyújtani. Kezdetnek ennyi épp elég.

Köszönöm, hogy leírtad!!!! Leírtad, mit élek át nap, mint nap, pedig már egy gyerkőcöt végigszenvedtem a szoptatással, mégis nehéz...

Köszi mégegyszer!!!

Istenem, mint ha csak magamat olvasnám!!!!

:-((((

Ezek a rossz élmények, mint a tehénbe a tűzvilla úgy égnek bele az ember lelkébe! Nekem azóta is sajog a lelkem ha ezekre a hónapokra kell gondolnom...én megértelek!!!!!

Annyira igaz, amiket leírtál!

Majd olvasd el az én cikkemet is, ha megjelenik, a címe az lesz, hogy "Hogyan NE szoptssunk? Hibák, amiket elkövettem"

Én is tápszerezem a lányomat, de már elkezdtem a hozzátáplálást, és csodák-csodájára ízlenek neki az ételek, nem finnyáskodik.

Szóval mostmár nem bánom, hogy abbahagytam az önmarcangolást, hogy már nem szoptatok.

Egyetértek.

A youtube-on van egy videó, sajnos most nem jut eszembe hogyan található meg, mert pár hónaoja, hogy láttam.

Lényeg, az újszülöttet először mellre helyezik , nem rohannak ki vele megmosdatni.

Nem is helyezik mellre, a gyerek önmaga találja meg az anyja cicijét ha az anyja mellkasára teszik. Az a gyerek, akit rögötön a születése után elvisznek megfürdetni, az már elveszíti ezt a képességét.

Nem lehet pár esetből messzemenő következtetéseket levonni. Én pl. hozhatnék most erre ellenpéldákat a saját családomból, nálunk a tápszeresek lettek az allergiásak és betegesebbek, az anyatejesek meg a masszív szervezetűek.

Nagy átlagot kell nézni mindig, nem egy-két kivételt.