Szerintetek mikor aratják a tarhonyát? (tudásbázis)

OK :)

ooooOOOOo A 4 nagyot holnap jó elültetni, az 5 kicsit meg ma délután.

Tehát általad bizonyítást nyert, hogy amit eddig leírtam, az mind a valóság.:-)

Köszönöm, hogy a hitetlenekkel szemben megvédtél.:-)

Biztos, hogy tarhonya ültetvény volt?

Mert ha igen akkor hozzátok telepíteni kell a terhonyabogarat, hogy a nem arab betüket kiválogassa.

Válogatás után nem tud írni, sem Japánul, sem Kínaiul, de még Oroszul sem.

Igen.

Hinnye-hunnya!, tar a honya,

Nincsen haja, hogy befonja,

Bánatában (tériszonya

sincsen neki) sötét ló nya-

-kába ugrana, de Ó! nya-

-valyás ellép… nincs zokszó, nya-

-fogás: „Mért nem hajashonya

vagyok, netán galagonya?!”

Némán tűri, gazdasszonya

Szafttálalja: „Egyél, Szonja!”

Forrás: Google kereső, "hajashonya" szóra

Kép is van hozzá.

Maga a recept:

Kapros gyöngytyúk vajas lúdgége tésztával

Hozzávalók:

6 személyre:

1 db gyöngytyúk, 8 ml olaj, 1 db vöröshagyma, pirospaprika, 1 db zöldpaprika, 150 g gomba, kapor, 1 db paradicsom, 1 pohár tejföl, 40 g liszt, 100 ml tejszín, 280 g lúdgége tészta, 40 g vaj, só.

Elkészítés:

A gyöngytyúkot megtisztítjuk, feldaraboljuk. A tisztított, finomra vágott vöröshagymát olajban megpirítjuk, megszórjuk pirospaprikával, elkeverjük, és azonnal beletesszük a megmosott gyöngytyúk darabokat. Fedővel letakarva, mindig csak kevés vizet hozzáadva pároljuk. Sóval ízesítjük. Amikor a hús félig puha, hozzáadjuk a kockára vágott, megmosott zöldpaprikát, a kockára darabolt gombát, kevés sóval ízesítjük, majd a friss, apróra vágott kapor felét is. Majd beletesszük a héjától megtisztított, kockára vágott, kimagozott paradicsomot. Végül tejfölös habarást készítünk, dúsitjuk a tejszínnel, és hozzáadjuk a vágott kapor másik felét. Állandó keverés melett hozzáadjuk az ételhez, néhány percig mérsékelt tűzön forraljuk. A sós vízben kifőzött lúdgége tésztát olvasztott vajra téve átforrósítjuk, és külön edényben adjuk a gyöngytyúkhoz. Tejföllel meglocsolva, és kapor levéllel díszítjük

Persze ne legyünk igazságtalanok a lúdgégével kapcsolatosan, ezért:

Csigatészta, csiga, lúdgége

ünnepi húslevesbe főzött tészta.

Úgy készül, hogy gyúrt (→ gyúrt tészta), vékonyra kisodort tésztából apró rombusz alakú darabokat vágnak, s ezeket egyenként szövőborda darabra vagy → csigacsinálóra fektetve → orsóval vagy e célra készült fa, ill. fém penderítővel feltekerik. Lakodalmi levesbe sok kell belőle, ilyenkor a rokonság nőtagjai összegyűlnek csigacsinálóba. Csigatészta készítésével és piaci árusításával az alföldi városokban szegény asszonyok foglalkoztak. Csigatésztaként megformált bordás haluskából a palócok → kifőtt tésztát is készítettek. – Irod. Ecsedi István: A debreceni és tiszántúli magyar ember táplálkozása (Debrecen, 1935).

Bár senki nem kérte, de mivel szóba hoztad, így álljon itt egy penne recept:

Tejszínes-gombás penne

Kategória: tészták

Elkészítési idő: 15-30 perc

Nehézség: elhanyagolható

Hozzávalók

25 dkg bajor füstölt sonka

30 dkg szeletelt gomba

vöröshagyma

5 gerezd fokhagyma

3 dl tejszín

só, bors, oregano

500 g penne tészta

Elkészítés

A Penne tésztát sós vízben kifőzzük. A vöröshagymát kevés olajon megpirítjuk, rátesszük a szeletelt füstölt sonkát és a gombát. Hozzáadjuk az 5 gerezd összezúzott fokhagymát, sózzuk, borsozzuk és fűszerezzük sok oreganoval. Kevés vizet öntünk rá és kis lángon kb 30 percig főzzük. Összekeverjük a kifőtt tésztával és a tejszínnel. Tűzálló tálba tesszük, tetejét megszórjuk reszelt sajttal és pár percre a sütőbe tesszük.

Jó étvégyat.

Timi, erről nem beszél a Fáma, hogy a Penne és a Lúdgége bokrokra is veszélyes lenne a tarhonyabogár. Mivel "távólabb" van a kutatóktól a Nyírség, így az ottani viselkedésükkel még nem foglakoztak behatóan.

Köszönik viszont a figyelem felkeltést, hogy a kutatásukkat milyen írányba terjesszék ki.:-)

Az észrevételeiteket, a központi faxszámukra, a Tarhonyabogár kutatóknak címezve.:-))

Izlandi tudosók kimutatták a múlt század végén, hogy a tarhonyabogár, csak az elhagyatott helyen lévő betütésztafára telepszik rá.

Előnye viszont van a tarhonyabogár betütésztafára településének, mert állítólag a nem arab ábécé szerinti betűket, a termésből simán kiválogatják.

A mai aratással már elkéstél, a tarhonya aratása, ha ültetésre szánják a magját, csak február 13-án 00:00-24:00 -i elfogadható.

Vannak egyes élőlények, akik még a másnapon aratott tarhonyát felhasználják, de azt már leginkább csak étkezési célra érdemes.

A szájhagyomány szerin az április 31-én aratott tarhonya, már emberi fogyasztásra teljesen használhatatlan. A minőségtanúsító Intézetek hivatalos mérése szerint, egyenesen káros anyagokat tartalmaz az emberi szervezetre. Ezért ezt az aratási napot ki kell hagyni. Május 1-én a májusfa állítással egyidőben viszont újra lehet kezdeni, ez már a második termése a tarhonyának. A legújabb fajták egy éven bellül 4 szer fordulnak termőre és pont ez okozza a galibát, hogy az évenkénti 365 nap, maradék nélkül 4-el nem osztható egészszámot ad. Bonyolult képlettel számolható ki, hogy az alap február 13- hoz képest melyik napokra esik az aratásra ideális órai időpont.

Matematikusok foglalkoznak vele, de nem tudnak közös nevezőre jutni, mert úgye a percek vonatkozásában is gond van, sőt mindenkit megnyugtatok, hogyy a másodperceknél is. Ezért a másik 3 aratásnál, elfecsérelt idő van, mivel később kezdik és korábban fejezik be a biztonság miatt. Ezen termelés kiesés pótlását, még nem sikerült megoldani.:-)

A tarhonyabogár, azért hasonlít a szentjánosbogárra, mert a családfájuk egy azon törzsből származik.

Mivel a szentjánoskenyér, /másnéven papsajt/ is hasonlít a tarhonyára, csak az egyik vadon nő, mig a másikat termesztik, de erről már többen írtak.

Védekezés ellenük nagyon egyszerű, amennyiben a farokrésznél jobb oldalról hajdinakásával bekenjük a tarhonyabogár szagló szervét, így nem tudja a tarhonyavetést kiszagolni, és áttelepszik a szomszédba. Az egyszerű védekezést egy picit neheziti, hogy a hajdinakása felhordása csak nagyító alatt végezhető el, amihez bizony minden tarhonyabogarat meg kell fogni és nagyító alá tartani. A megfogásnál arra kell ügyelni, hogy a hűvelyk és a kisujjunk közé kell becsipni a potroháját, mert akkor a szaglószerve kinyilik automatikusan. Mint érdekesség más ujjak használatánál ez nem fordul elő és nem tudjuk a hajdinakását megfelelő helyre juttatni.

Hogy abba biztossak lehessünk, hogy a szomszédba fog a művelet után áttelepűlni, ezért legjobb, ha vederbe gyűjtjük és magunk gomdoskodunk a helyszinváltásról.:-)

Természetesen csak akkor, ha teljesen érett !!!!!!

( Ha-ha-ha....)

:) :) :)