Sors vagy szabad akarat? (beszélgetés)

És mi a teóriád arra, ha valaki kedves, békét akar és "aláraknak", háborúznak vele?

Azt hiszed olyan egyszerű csak "jót" akarni?

Ugye mondják hogy "karma törvénye", ami egy eldobott bumeránghoz hasonlít. Na most elég sok bumerángot eldobtunk, de ez akkor is a "törvény" szerint jön vissza. Van olyan bumeráng, amire nem is emlékszünk hogy eldobtuk, mégis vissza fog jönni a "törvény" szerint. A dolgok szövevénye miatt ez kilátástalan, hogy mikor történik meg. Ebben a formában az IDŐ is közrejátszik. De a "törvény" az TÖRVÉNY!

Az eldobásban benne volt a "szabad akaratod", de a visszahatás már a "törvény" szerint működik.

Láttad "Az eastwicki boszorkányok" című filmet? Van benne egy emblematikus idézet, ami Jack Nicholson szájából hangzik el.

"Nem mi forgatjuk a kereket idelenn a Földön, mi csak megtesszük a számokat."

(Szerintem ebben minden benne van.)

Ha-ha-ha...

Sose lehet tudni...

Jó a téma.

Lehet hogy valakinek azért kemény az élete, mert nagyon erős lélek és odapakolják neki a leckét, míg más el lavírozik és a mikro-részébe belehalna.

Tehát figyelembe kell venni, hogy milyen emberrel van dolgunk, mert lehet hogy olyan lélek-potenciálokkal rendelkezik, hogy állja a sarat.

Nézzük meg hogy Woody Allen és Arnold Schwarzenegger hogy tudna 200 kilóval szériázni.

Miért lenne ez másképp a lélekkel?

Ez nem feltétlenül büntetés, mert a kihívásokban megnövekedik az embernek az ereje.

Ergó, lehet hogy 1 élet alatt 3 életnyi feladatot is teljesít. Másnak meg az a teljesítmény, hogy lenyalogatja a fánkról a cukormázat.

"Teher alatt nő a pálma." - tartja a mondás.

"A feszültség állapotában nagyobb a lélek teljesítőképessége. Nem mindegy azonban, hogy -e feszítő energiák öntudatlanul a mélység felé mozognak -e, vagy fejlődésed értékes hajtóerőiként tudatosan tereled azokat magasabb célok felé."

"Az ember félreérthetetlenül magában hordja megpróbáltatásainak terhét. Sokszor éppen azt kell megtennie, amit a legelviselhetetlenebbnek érez. Ezek a kimunkálatlan "iszonyfoltok" kerülnek a csiszolókorong forgó kerekéhez, hogy vak érdességük ragyogó drágakőfelületté alakuljon át."

"Az ember sorsában végbemenő csodákat sok szenvedés, belátás, s a tudat mélyrétegeiben végbemenő folyamatok előzik meg. Nem szeszélyes, isteni játék dobja oda kegyelemképpen. A kegyelem gyökere mélyen a vizek alá nyúlik le, mint a tó felszínén kinyíló vízililiomé."

/Szepes Mária/

Nézőpont kérdése, mert ha úgy vesszük, akkor minden karma, csak nem mindegy milyen karma.

Az, hogy lélegzel, az is karma.

A körforgásban nem nagyon lehet részt venni "karma" nélkül.

A történetekből tudjuk, hogy a mestereknek is szükségük van "karmára".

Karmát hoznak, vagy átvállalnak.

Buddhista felfogásban addig van "sorsod", amíg nincs "utad".

A sors ugye a "karma".

A "karma" annak kontextusában létezik, hogy mennyire vagy közel saját magadhoz. Azaz, Valódi Önmagadhoz!

Ha távol vagy Tőle, akkor pofoz a karmád, ha közel vagy Hozzá, akkor visz a hullám. Akkor úgy éled meg, hogy az Élet támogat és sodródsz az árral.

Ezt kívülről nem lehet teljesen megítélni, mert annyira szubjektív élmény. Egy gyermek és egy nincstelen is átélheti. Pont ez a paradoxon az egészben.

Aki belül "király", az mindenhol "király"...

"Vagy-vagy" gondolkodás.

Mi van, ha egyik sem?

Mi van, ha mindegyik?

Szia!

Csak kiigazítás képen. A XIX. sz. közepén kb 150 millió ember élet a Földön és ezt követően exponenciálisan növekedett a népesség. De ha nem hiszed, akkor sétálj el a Vácrátóti arborétumba. Ott ezt be is mutatják elég plasztikusan. Nincs is semmi misztikum, csak egyszerűen az emberi fejlettség ekkorra jutott el oda, hogy annyi felesleg keletkezett, hogy a Föld nevű golyó több embert is el tudott látni.

Ha pedig egy kicsit jóval visszalépünk, akkor ott kezdődtek el kultúrák, ahol valamilyen gabona fajta magától megtermett.

Tehát ebben nincs semmi olyan, ami ne lenne megmagyarázható, azonban az életnek vannak más dimenzió is. Olyan élethelyzetek, amely a nagy átlag számára elítélendő, azonban mégis az ellenkezőjét tesszük. Amikor egy életerős férfi koldul nálam, elítélem, hogy miért nem dolgozik, és mégis adok neki: Miért? Vagy az écsanyám a megmaradt ételt leviszi a hajléktalanoknak, nem romlott, de tudja, hogy nem fogja megenni. Miért?

Ezt én inkább empátiának, és nem pedig valami spirituális dolognak hinném.

További szép napot!

Bár azt gondolom, hogy nem egyszerre van minden lélek vagy itt, vagy máshol. Tehát megoszlik, hogy mikor van a földön fizikai testben, és mikor van máshol, akárhol, más formában.

Jó lenne, ha valaki erről is tudna valamit írni. Nekem sajnos "halvány lila gőzöm sincs" erről.

Hajlamos vagyok ezt leszületés dolgot elfogadni.

Csak amit nem értek... Ha a középkorban élt mondjuk 3 milliárd ember, akkor honnan jött a többi 4 milliárd?

Ez mivel magyarázható?

Sajnálom, ami veled, veletek történt.

"Állítólag" a lélek örök, soha nem hal meg, csak állandó körforgásban van a lét és "nem ittlét" között.

Fura dolgokat írsz. Én nem hiszem, hogy a "leszületésünk előtt" bármiről is képesek vagyunk dönteni. Mert akkor még nem vagyunk.

Ha az emberek eldönthetnék, hogy milyen életkörülmények közé szülessenek, gondolod, volna aki azt választaná, hogy szegénynek, betegnek szülessen? Vagy olyan családba, ahol nem szeretik?

Én nem emlékszem, hogy magam döntöttem volna, hova születek.

Ha megtehettem volna, nyilván nem azt választom, hogy apám meghal kisgyerek koromban, és anyám bekattan tőle.

Amit #73-ban idéztem az töled származik. Te mondasz véleményt éppen más ember spirituális fejletségi szintjéről.

Miért kötekedés számodra, ha visszaidézi valaki a korábbi írásod?

Feltettél egy kérdést. Kaptál is válaszokat. Viszont csak azokat tekintetted értelmes válasznak, ami egyezik az elképzeléseiddel.

Műszaki hiba,figyelmetlenség,emberi hanyagság.

Se nem sors,se nem szabad akarat.

Miért kéne ezt megítélni?? Szerintem nem én személyeskedek és nem én ítélkezem. Lásd most te is kötekszel és cinikus vagy. Ahelyett hogy a témával kapcsolatosan szólnál, az emberbe kötsz bele... Bár ezt így tőled már megszoktuk. De a te dolgod engem nem izgat.

Nem vagyok spirituális megmondó. Az hogy érdekel ez a téma és a spiritualitás az nem azt jelenti hogy én mindent jól tudok és én vagyok a megmondó. Én csak feltettem egy kérdést gondoltam ez egy beszélgetős fórum. De ahelyett hogy kaptam volna egy nyílt egyszerű egyértelmű választ BÁRKITŐL IS a kérdésre mismásolások és mellé magyarázások mennek... beszélgetni próbáltam mert érdekel mások véleménye. De itt csak a személyeskedés megy.... mert lehet hogy páran azt hiszik hogy ők többek és okosabbak a másiknál és ezt bizonygatni kell. Szomorú hogy a legtöbb fórum erről szól. Ahelyett hogy érdemben eszmét cserélnének az emberek. Hisz ez volna a lényege.

"Tudástáramat a te nézőpontoddal is de spirituálisan nem vagy még azon fejlettségi szinten ezzel semmi baj nincs."

Te ezt meg tudod ítélni?

Több ezos kiadványt olvastál és ettől lettél "spirituális megmondó"?

Lehet az vagyok. Köszi hogy figyelmeztetsz hibáimra... Nem lehet mindenki okos kedves lavli.... 😊

Kedves fórum indító mi a te véleményed az általad indított kérdésben

De most megint milyen butuska vagy, látod????

"Napsugár meg ráadásul tök normális nem kell bántani azt hogy ő én vagy te máshogy látjuk a dolgokat az egy dolog így van rendjen"

Leírod ezt, közben fel sem fogod, hogy én ugyan nem bantottam napsugárkát, csak máshogy látok dolgokat, de ha én máshogy látom, az már vastagon kötözködés, pedig azt mondod, hogy mindenkinek meg van engedve, hogy máshogy lásson dolgokat, mert az úgy van rendjén. 😂😂😂

A "spirituális út" kedves Szomii .. egészen alapvető dolgoknál kezdődik.