Segítséget kérek:( (beszélgetős fórum)
Igen fontos a szeretet és enélkül nem ér semmit az élet, de főleg jó, ha családban van, mert az megteremti a harmóniát és bármi, ami fontos az életben. Valaki nem szereti túlzásba vinni, mert csínyján bánik ezzel is. Mikor kicsik voltak a lányaim őket állandóan puszilgattam, mert egyszerűen nem tudtam megállni én ezzel érzékeltem, hogy örömmel teszem és a jelenlétük számomra nagyon fontosak. Nélkülük szinte minden kopár és sívár lett volna. Kedves első hozzászóló fordulj szakemberhez, mert az sem nyerő, ha valaki rideg, hideg, mint a jégcsap.
Szívélyes üdv.Ágnes
Először szerezz egy cicát vagy kutyust!!!
Ők majd megtanítanak az ölelés és símogatás örömére :) :)
ismerős a probléma.
volt ilyen az ismerettségi körömben-fiú.
családjától sem ölelés,pláne nem puszi.
neki 19 éves koráig tartott, majd megismerkedett egy lánnyal,aki bevezette ezekbe az általánosan elfogadott viselkedésmintákba.
sztem nem kell pszichomaki, nyugi van, dont panic!
Szia!
Elég érdekes...Szerencsére nálam ez a dolog csak annyi,hogy "ösztönösen"elutasítom bizonyos emberek közeledését,legyen szó ölelésről,vagy pusziról.De számomra negyon fontos a testi kontaktus minden formája(ölelés,puszi,csók...),de csak páromtól,szüleimtől,unokahúgomtól,nagyszüleimtől,
nővéremtől és néhány barátomtól fogadom el ezeket a megnyilvánulásokat.
De,hogy igazán válaszoljak a kérdésre:szerintem fordulj szakemberhez,mert szívesen segítünk itt a fórumon egymásnak,de egy szakember tudna igazi segítséget nyújtani,szerintem.
Nemrégen olvastam, hogy az embernek napi 17 érintésre van szüksége ahhoz, hogy boldog legyen-lehessen.
Tehát nagyon fontos hogy az érzéseidet ki is tud mutatni. Fontos, hogy át tudj öllelni másokat, azért, hog téged is átölelhessenek:)
Az érintésnek, a gyöngédségnek nagy szerepe van a mindennapokban, mert anélkül nincs szeretet, szeretet nélkül pedig nincs élet:)))
Remélem te is rádöbbensz előbb - uóbb erre, ha másként nem megy kérd szakember segítségét.
Bedina
Gyerekkoromban nálunk sem működött a gyengédség sajnos..Én nem emlékszem olyan esetre, hogy az anyám bármikor megölelt, megpuszilt volna:-(
Pedig én nem taszítottam volna el..
Most, hogy van saját gyerekem, el sem tudnám képzelni, hogy ne öleljem, csókoljam egy nap százszor!!Sőt, lehet, már túlzásba is viszem.
És ugyanez jellemző a párkapcsolatomra is. Nagyon tudok szeretni,és ezt nem is palástolom, és nagyon jól tud esni, ha viszont szeretnek, és ki is mutatják.
Ezért szerintem nem feltétlen kell a gyerekkorig visszamenni a probléma gyökerének feltárásánál.
Bár lehet, hogy a topic indítójából azt váltotta ki az,h kevés szeretetet kapott, hogy most ő sem tud többet adni, illetve kapni sem szeret v nem esik neki jól.
Nagyon érdekes kérdés.
Érdekes...
Maga a kérdésfelvetés viszont jó jel.
Hátha kialakul.
Még gondolkozom rajta.
Igen, van olyan, akiben teljesen megbízom. A legjobb barátnőm is ilyen. Mondjuk ő egyszer azt mondta, hogy ezzel fejezi ki a barátságát, hogy nem puszilkodunk.... mert azok olyan átlagosak. Olyan érzelem nélküliek.
Többi barátommal sem vagyok rzelmesebb. És már zavar. Hogy ők ki tudják fejezni szavakban is, és érintésben is a szteretetüket.... Ez így elég suta, de ebben a helyzetben lenni:(
Sziasztok!
Potnosan nem tudom hova forduljak. 19 éves vagyok. És az a problémám van, hogy nálam abszolút nem érzékelek smemilyen libidót... Semmit. Barátom nem volt. Képtelen vagyok még annak az embernek is megnyílni, aki helyes.... Teljesen el vagyok falazva. Nem szeretem az érintést sem...... Családon belül sem (ölelés... stb). Ezen lehet valahogy segíteni? Szakemberhez kellene fordulni?
Előre is köszönöm a válaszokat!!