Segítség! Nő vagyok és nőt szeretek! (beszélgetős fórum)

Arrol ítéli öket!,akik a környezetében vannak.

Ha találkozna egy "sugárzóval " változna :-)

Ne gondolj rá!

Annyi értelmes dologgal lelehet foglalni az agykapacitást.

Citrom jobb a citrompótlónál.!

A ffi manapság bocsánatos bün, de ...

Ha nincs más megoldás, másik ovoda kell.

Na és egy igazi ffi!

Nagyon jó meglátás.

Az ovónénik "hivatalból " aranyosak.különben más hívatást választottak.

Mikor még tanítottam, belém is "szerelmes " volt pár anyuka :-)

de nem a szépségemért :-)))p.

Egyáltalán nem biztos, hogy szerelmes vagy. Mindenesetre hagyd a dolgot, majd kiderül.

Szexuális vágyat érzel iránta? Azt írtad, hogy bele sem mert gondolni a testi kapcsolatba, de azt éreznek kell, ha kívánod, még akkor is, ha a beléd gyökeredzet erkölcsi rendszered most még tiltakozik ellene.

Nincsen azzal semmi baj, ha nő létedre nőt szeretsz. De én nem vagyok benne biztos, hogy amit te érzel, az szerelem. Hagy, hogy egy kicsit letisztuljon a dolog. Semmi esetre se közeledj felé, amíg nem tisztázod magadban, pontosan mi is amit érzel. Ehhez idő kell. És ahhoz is, hogy elfogadd azt, ha esetleg ez mégis szerelem lenne.

Ez előítélet.

Ha egy férfival bonyolódna kapcsolatba akkor nem ugyanez lehetne a végkifejlet?

Természetesen nem léptem felé semmit, a saját jóhíremet, állásomat és gyermekemet is féltem...

De ennek ellenére itt ez az érzés!

Az másodlagos, hogy az óvónőnek milyen a magánélete. Ahhoz senkinek semmi köze...

Csak halkan jegyzem meg, tragédia lehet belőle, hogy netalán kiderülne, hogy az egyik gondozott kisgyermeknek az anyukájával... szóval érted.

Rámenne a házassága, a munkája, a családja, az egész eddigi élete. Gondold végig: hány ember élete menne tönkre miattad.

Minél messzebb tőle...

Nem csodálom, hisz még nem ismersz engem, akkor engem csodálnál, hisz belölem csak egy van az egész világon :-)))

Na de komolyra fordítva, a kiváltó okok egyrészét jól látod.Sok idöd lehet, hisz ilyesmire is van szabad kapacitásod !

Szerintem ez pótcselekvés!

Amiket leírtál, azok -pl.a megfelelés.sikerre vágyás stb.természetes dolog.

Valószínü a környezetedben élö ffiaktól keveset kapsz ezekböl, így merült fel ez.Nyiss jobban. ! Vigyázz és vizsgáld felül érzéseid! A boldogságod mulhat döntéseden.

Érdekes, tegnap hasonló tanácsot kaptam egy jóbarátomtól, mint tőled :)

Egyenlőre hagyom is, megélem, sodródom

A szeretet nem válogat ,nem néz nemet,vagy kort,az csak úgy jön magától ,nincs ebbe semmi szégyenletes ,vagy erkölcstelen.

Szerintem engedd meg magadnak ,és éld meg ezt az érzést ,megmagyarázni,megérteni úgy sem lehet kiben miért alakul ki .

A dolgokat meg hagyd ,hagy menjenek a maguk útján ,idővel majd letisztul.:))

Nem, nem attól alakult ki ez bennem mert kiábrándultam volna a férfiakból.

4 férfi volt összvissz az életemben

Szerintem csak a kisugárzása tetszik neked, én úgy gondolom jobb lenne ha csak plátói maradna ez részedről.

Nagyon kiábrándúltál a férfiakból?

nem tudom, össze vagyok zavarodva

ha rá gondolok, nem az óvónéni énjét látom hanem a lényt akit szeretek

Nem érzem magam magányosnak mert

1. sok barátom és barátnőm van

2. sokat dolgozom tehát sokat vagyok a kollégáim közt

3. szüleimmel jó a kapcsolatom

4. testvéreimmel is jó a kapcsolatom

tehát nem szoktam egyedül lenni úgy huzamosabb ideig

Ismerkedj férfiakkal, biztosan találnál magadhoz valót. Biztosan az a bajod, hogy egyedülálló vagy és nincs aki szeretetet adjon neked a kisgyermekeden kívül.

Az óvónővel meg szerintem barátkozz össze.

Sziasztok

Azért regisztráltam, hogy elmeséljem egy titkomat ami belülről feszít és nem hagy nyugodni. Segítsetek megfejteni mi történhetett velem és adjatok tanácsot mit tegyek. Mert én sem értem magam és hogy mi zajlik itt, csak sodródom az árral.

Átlagos 28 éves nő vagyok, van egy kisgyermekem. Egy ideje egyedülálló vagyok. Világéletemben heteroszexuálisnak éreztem magam, életem során csak férfiakkal volt kapcsolatom.

Most azonban olyan történt, ami eddig még soha. Olyan érzésem van, mintha beleszerettem volna egy nőbe. Megfogott, elvarázsolt, elbűvölt, rabul ejtett. Nagyon erős kisugárzása van ami hatással van rám. Innen indult az egész. Tetszik minden mozdulata, hogy okos, felnézek rá, egyszerűen szeretem úgy ahogy van. Ez eddig még nem is lenne gond, hisz biztos nektek is van olyan a környezetetekben akit csodáltok, akár nő akár férfi az illető. A probléma csak az, hogy én rengeteget gondolok rá, ha találkozunk, hevesen ver a szívem, érzem hogy hülyén viselkedem... ha megállít a folyosón pirulok, hebegek-habogok, ezek pedig tipikusan a szerelem tünetei, holott az eszemmel szeretném legyőzni ezt az érzést, hisz én még sosem szerettem NŐT.

Az a legnagyobb bökkenő hogy ő a gyermekem óvónője és nem szeretném hogyha mindezt észrevenné. Az tény hogy ő is kiemelten kezel engem, azt hiszem kedvel. Igaz sokat nyüzsgök, ha kell valami, rögtön viszem az ovinak, fénymásolok nekik, talán túl buzgó is vagyok. De szeretném ha ő is különlegesnek tartana engem mint én őt, szeretném ha tetszenék neki, ezért elkezdtem úgy öltözni, mintha csak egy pasinak akarnék tetszeni.

Amit még tudok róla hogy ő egy kihűlt házasságban él, elhidegülve ugyan, de a férjével és neki is van kiskorú gyereke.

Mi a francot tegyek ez ellen az érzés ellen? Nem hiszem hogy sejti, hisz látja a gyerekemen hogy rendezett, kulturált életet élünk, tudja hogy olyan állásom van ami megköveteli a feddhetetlen erkölcsi viselkedést... mégis ez az egész ÍGY ALAKULT, ezt érzem és nem tudok ellene tenni, hiába akarok.

Ti mit tennétek a helyemben? Soha a büdös életben nem gondoltam volna hogy egyszer ilyesmi előfordulhat velem, és tessék.

Persze a gyerekem az első, nem szeretnék neki ártani semmiképp. Mégis ez az érzés itt kavarog bennem és napról-napra erősebb. De mi ez? Szerelem? Vagy csak elismerésre vágyás? Megfelelni akarás? Vagy megőrültem??? :)

Adjatok tanácsot!