R R, azaz Rémes Randik! Amikor futva menekülünk... Gyertek, sztorizzunk! (beszélgetős fórum)

Vagy ahogy a kockák mondanák: Letölteni :)

Amúgy, csak azért feltűnő, mert hatalmas a kontraszt a két sztori között. Az első a felvezető. Utána a 2.-nál össze akar kacsintani velem, hogy az ilyet indoklás nélkül. Ugye? Nehogy már nekem kellemetlenségem legyen abból, hogy megmondom, hogy mi a bajom. Mert annyira menő vagyok. Hát én nem kacsintok vissza.

"hugyozni"

Ötletem sincs hogy miért használ valaki ilyen szót. Neked van? Ez bizony komoly stilisztikai probléma.

Nagyon vicces ezt így elmesélni, és valahol ez a fórum célja, hogy szórakoztasson. Azonban én kicsit olyan szemmel is nézem, hogy tanuljunk belőle. A céltalan handicap humor ezen okból kissé zavaró tud lenni.(ezt most általában mondom az egész fórumra, nem csak a konkrét esetre)

Jó randi lehetett!

Legalább a kávét fizette? :O

Jujj, nekem is volt RR. :)

Volt általános iskolai osztálytársam rám írt, hogy összefuthatnánk beszélgetni. Gondoltam, miért ne... azóta nem láttam. Aztán jött az üzi, hogy milyen jól nézek ki. Itt már kezdtem gyanút fogni, de elsétáltam a városközponti kávézóba, a "randira".

Meghallgattam, hogy milyen szemetek a nők, mert őt csak kihasználták (ezt kb. fél órában), és anyukájával és a bátyjával él (49 éves) egy házban, amit éppen árvereznek, de maaajd ő elintézi... és olyan valakit keres, akivel végre szeretetben, nyugalomban élhet. ... és hogy én milyen gyönyörű vagyok, minden megvan bennem, amit ő egy nőben keres. ... és hogy minden vágya, hogy nekem mindenben segítsen, és engem támogasson, vigyázzon rám. (Iskolázott vagyok, van jó munkahelyem, fizetésem, saját lakásom, házam, a gyerekeimet is elindítottam. Ezeket mind el se mertem mondani, csupán azt tudta, hogy saját lakásom van.)

Amikor kedvesen mondtam, hogy remélem megtalálja a nőt, aki keres, de hááát, az nem én vagyok, akkor megsértődött, mert Ő kiöntötte nekem a szívét, én meg így reagálok.

Másnap a munkahelyemen csak annyit kérdeztem, hogy most mondják meg, de komolyan,... tényleg hülyének látszom, vagy ez csak véletlen volt?

De kár!

Olvasnék még ilyen sztorikat. :D

Sziasztok!

Nekem 2 borzalmas randim volt.

Az első egy vakrandi-féleség. Nekem sem a külső a minden, de nálam is van egy határ. Én telt vagyok, a srác pedig olyan volt, mint egy anorexiás etióp, eleve állati röhejesen néztünk ki egymás mellett. Megkérdezte, hogy hova járok szórakozni, mikor megmondtam közölte, hogy oda csak a lepusztult rockerek járnak, akik tankcsapdát meg nightwish-t, meg ilyeneket hallgatnak. Mondtam, hogy igen, én is szeretem őket. Mindegy, lépjünk tovább :D :D

Meghív mekibe. Jó. Odaérünk. Tudnám fizetni a sajátom? Hogy a viharba ne. Itt mondjuk már erősen éreztem, hogy ez súlyos, és menekülnöm kell, de jól nevelt kislány vagyok, nem hagyom ott, mint a kutya azt a bizonyost (sajnos). Leültünk, ő kipakolta a tálcára a fél konyhát, én diszkréten, csajosan iszogatom a shake-t. Tele szájjal rámnéz, és elhangzott egy kérdés: leszel a feleségem? Néztem rá nagy szemekkel hogy mivan???????? Mire ő: vasútnál dolgozok majd, ingyen utazhatsz a vonaton. Elmagyaráztam neki, hogy én kicsit régimódi vagyok, és hiszek abban, hogy "Légy a feleségem, mert veled szeretném leélni az életem." Aranyosan megértette, de azért le bunkóqrvázott, és megkérdezte, hogy vacsiznék-e vele a nagybátyja éttermében, INGYEN ehetünk. Azt hittem a pofám leszakad....

2. randi:

Idősebb férfi, én 23 körül voltam, ő 35. Tök jól elbeszélgetünk, igyekszem palástolni lányos zavarom, mire a pasi megszólal: elmegyek hugyozni, majd jövök. Megvártam, míg elvégzi a dolgát, majd megköszöntem a páratlan élményt.

Szerencsére több ilyen csodás randihoz nem volt szerencsém, de azt hiszem, ez is épp elég volt. :D

Én azt nem fogom fel, hogy ezek a szellemileg hátrányos helyzetűek hogyan érik el hogy egyáltalán válaszoljanak az üzeneteikre társkeresőn? Ész az nem kell hozzá sok ezek szerint.

"nem azzal kezdte, hogy megkérdezte, milyen színű bugyi van rajtam..."

Írhatnék én ezeknek novellát is,de lehet hogy a bugyi hatásosabb lenne, még nem próbáltam.

Írok. Na én voltam 22, az albán pasi 35..

Én angolul tudtam,ő németül.

ő 156 cm volt, én 176.

Elmutogatta,hogy a víz miatt kéne...

Ekkora megalázást... :-(

Lassan 1 éve szakítottunk a volt barátommal, most kezdtem csak el randizgatni újra. Feldobták a napomat ezeket a sztorik, mert valami borzalmas emberekkel hozott össze a sors.

Már látom, van remény :D :D :D :D

Internetes társ keresőn ismerkedtünk meg, és nem az első randi vol vele, hanem kb. az 5-ik. Mikor május 1-én mentünk a Tabánba a 7-es tömött buszon, Elkezdett vele hencegni hogy neki hajléktalan igazolványa van. Persze minden szem pár ránk szegeződött. (legalább is úgy éreztem). A Tabánban, a koncert alatt minden együttest lefikázott, mondván hogy ezek nem tudnak semmit. Akkor már kezdett elegem lenni belőle. Egy kis idő múlva mondja nekem hogy szomjas, igyunk valamit. Mondom, oké. De ne itt, mert itt túl drága, inkább menjünk el valami kis boltba. Ok...ebbe is bele mentem. Bent vagyunk a boltba, kérdi hogy mit iszok? MOndom neki, egy jó hideg citromos sört. Ő pedig egy 2 l. pepsit választott. Nem is ezzel volt a baj, hanem mikor kinyögte a pénztár előtt hogy az üditőjét pótoljam már ki. Basszus.... majdnem az egészet én fizettem ki. Hirtelen sietnem kellett haza felé, neki pedig mennie kellett valahova. Udvarias volt, vissza felé elkísért a Keleti pályaudvarig. Azt hittem soha nem érünk odáig. Rám mászott, csókolgatott, meg minden. Az volt az utolsó talink.

Azóta hál istennek megtaláltam a páromat, és már nevetve gondolok vissze ezekre az "értékes" randikra. :D