Főoldal » Fórumok » Diéta & Fitness fórumok » Önámítás vagy az akarat ereje és győzelme? fórum

Önámítás vagy az akarat ereje és győzelme? (beszélgetés)


Ez a fórum a következő íráshoz nyílt: Önámítás vagy az akarat ereje és győzelme?

1 2
12. nilena (válaszként erre: 11. - Jucusdiétája)
2011. ápr. 15. 21:09
Köszönöm szépen! Én is gratulálok Neked a 45 kilóhoz :)
2011. ápr. 15. 20:42

Tagolatlan vagy sem, tiszta szívből gratulálok Neked!


És ugyan valóban boldog lennék, ha egyszer elérném a 60kg-ot, de hidd el, hogy nem forgattam a szemeimet, hiszen mindenki magához képest szeretne jól kinézni. Én pl. 60kg-osan már anorexiásnak néznék ki, pedig én sem vagyok magas, egyszerűen más az alkatom.


(Én tavaly adtam le 45kg-ot, akkor voltam 80kg és csak forogtak utánam a pasik. :D)

10. nilena (válaszként erre: 9. - Kendermag)
2011. ápr. 15. 19:59
Sok sikert a kezdéshez! :)
2011. ápr. 15. 19:55
Őszintén gratulálok a cikkhez is és a fogyáshoz is! :)Remélem egyszer nekem is sikerül komolyan elhatároznom magam. A történetem hasonló mint a tiéd. :)
8. nilena (válaszként erre: 4. - Ujlany)
2011. ápr. 15. 19:24
Köszönöm a jókívánságot, én is sok sikert kívánok Neked! A kenyér utáni vágy elmúlik, főleg, ha megtalálod azt, amivel helyettesíteni tudod és még szereted is :)
2011. ápr. 15. 19:23

Legközelebb majd jobban igyekszem a tördelésnél :)

2009. júliusában döntöttem el, hogy le kéne fogyni, azóta tart (kisebb szünetekkel) ez az életmód. Jelen pillanatban -15 kilónál tartok, de a mérlegelőmben benne vannak a pontos adatok.

A páromnak nem annyira volt köze a hízásomhoz, hiszen nem tömött belém semmit, az én döntésem volt, hogy eszek-e vele vagy sem. És neki nincs szüksége a fogyásra, mint mondtam, nem igazán hízékony.

A szüleim nem szóltak rám, mert nem voltam igazán dagadt, a nagyim viszont minden héten megjegyezte, hogy mintha felszedtem volna egy kicsit :D

6. cony4 (válaszként erre: 2. - Giorcub)
2011. ápr. 15. 18:39
Te egy kritikus volnál?Akkor rendben van szakmai ártalom.Bár itt igazából a tartalom volt a lényeg arról nincs véleményed?Lehet az jobban érdekelné a cikk íróját.Bocsesz...
2011. ápr. 15. 18:35
Bennem az a kérdés merült fel, hogy hol van a képen a barátod? Miközben rendesen köze volt ahhoz, hogy felszedtél jó pár kilót ő nem tartott veled a menetelésben? Pedig együtt talán egy kicsit könnyebb lett volna:) Amúgy, lehet,hogy az én figyelmem kerülte el, de mennyit sikerült leadni összesen? A szüleid nem szóltak menet közben, hogy talán jobban oda kellene figyelned a táplálkozásodra? Pedig ők igazán odafigyeltek, ahogy írod.
2011. ápr. 15. 17:18

Nekem is nagyon tetszik. Igaz Dosztojevszkij is tetszett amikor olvastam. :-)


Tetszik a dietad,en is epp valami ilyesmit kovetek. Meg ott tartok, hogy meg tudnam enni a kenyeret, krumplit minden nap, de tudom ez az erzes majd elmulik, ha kitarto vagyok,.

Sok sikert a kivant eredmeny eleresehez.

2011. ápr. 15. 17:01
Nekem viszont tetszik. Bár lenne egy kérdésem: Mennyi idő alatt sikerült leadnod a felesleget?
2011. ápr. 15. 16:57
hat ez nekem olyan volt mint egy dosztojevszkij mu, tomeny, tagolatlan es hosszu:) bocsesz...
2011. ápr. 15. 16:08
Annyi történetet olvastam már, hogy gondoltam, az enyém is megállja a helyét. Az én fogyásom legnagyobb akadálya az önhitegetés és a kifogás volt, ezt kellett igazán legyőznöm, onnantól kezdve szinte egyenes volt az út. Kicsit hosszú lesz a történet, ezért elnézést kérek.

Ugrás a teljes írásra: Önámítás vagy az akarat ereje és győzelme?
1 2

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2025, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | Facebook