Munkakeresés...avagy Ki hogyan, milyen úton talált munkát? (beszélgetés)

Nekem volt egy hely a múlt nyáron. Behívtak interjúra, jót beszélgettünk, sok szakmai kérdés, megkérdezte mikor tudnék kezdeni. Mondtam, hogy rögtön.

Másnap felhívtak, hogy akkor kezdhetek holnap. Boldog voltam, hiszen akkor már 1 éve voltam munkanélküli (azaz egy étteremben dolgoztam), és ráadásul a szakmámba! Na egész éjjel hánytam, így mentem reggel az első napomra dolgozni. A munkahelyemen folytatódott. Hát nem tettem túl jó benyomást a leendő főnökömre, aki közölte is velem, hogy azt hitte jó leszek, mert az interjún jól szerepeltem, de tévedett. Annyira beteg voltam, hogy nem is érdekelt az egész.

Néhány nap múlva már lett volna néhány kérdésem hozzá, de már nem volt lényeges. Egyébként jobban jártam, mert jobban kerestem az étteremben:)

Azóta is kíváncsi lennék rá, hogy az egész napos hányásomból, hogy tudta felmérni, hogy nem vagyok alkalmas a munkára:)))

Tegnap estig azon tornásztam illetve reggel is, hogy a 2 elküldeni szánt emberen kívül másokat ne küldjenek el. Kitaláltam, hogy mi legyen, és min tudnánk spórolni. Aztán elmondtam reggel. Nem engedtem, hogy rendkívüli felmondással küldjenek el valakit, hanem szépen csendben mondjanak fel neki, pedig tudom, az előző verzió ellen se lehetne kifogása.

Persze a vezetés megint húzza-halasztja, mert ugye kínos. Én pedig nem fogom felvállalni...

Látták, hogy tegnap és ma is egy csomó ideig bent ültem az ügyvezetőkkel, és tudják, ha engem behívnak, akkor valami készül. Persze nem miattam!

Mindenki sündörög körülöttem, hogy őt érinti-e. Sopánkodnak. Vannak melósok, akiknek írd és mondd napi 2-3 óra, vagy ennél is kevesebb munkája van, de úgy tesznek mintha állandóan melóznának.

A "szóvivőjüknek" elmondtam,hogy nemcsak én veszem ezt észre, hanem eggyel beljebb is. Fel voltak háborodva. Aztán elkezdik, hogy mi lesz, ha bejön nagyobb megrendelés...

De legalább mondtak kifogást, és tájékoztattak arról, hogy nem vesznek fel. Sok cég még ezt sem teszi meg.

Én is sokat gondolkodtam ezen, hogy vajon ha behívnak, utána miért mondanak olyan kifogást, ami kiderül az önéletrajzomból. Ezt megkérdeztem egy interjún. És ezt a választ kaptam:)

Hát én lehet gíroszt pakolok, de az én munkatársaim egytől egyig rendes emberek. És szeretnek!!

Vajon téged???

Jah! És lehet én többet viszek haza mint te.....

Hiki: röhögnék ha ott lenne a gépeden egy KL.:)

MSforrester,ha jól veszem ki a szavaid,akkor te is ilyen területen dolgozol! Engem igazán érdekelne,hogy ha az ember eljut az interjúig és tényleg úgy jön ki onnan,hogy úgy érzi,hogy megnyerő volt,akkor miért jön mégis elutasító válasz, mindenféle hülye kifogással?

Minek hívják be az embert,ha már úgyis le van futva az egész ügy??

Leírom nektek, hogy miért nem állok szóba akkor fejvadászokkal, amikor nincs válság, csak, hogy egy picit a Hikikomori képet árnyaljam.

Tapasztalataim szerint az egész interjúztatás egy olyan színház, ahol közhelyeket kell elővezetni ahhoz, hogy a rendkívül fegyelmezett és szimpatikus 22-25 éves frissdiplomás lányka be tudja illeszteni a standard kérdésekre adandó standard válaszokat a képbe.

Nálam a helyzetet még szokta színezni egy kis angol beszélgetés, amikor is az első 3 mondatból belövöm, hogy aki velem szemben ül, kb. mit tud, és mit fog megérteni, tehát próbálok csak hajszálnyit az ő szintje felett beszélni, hogy nehogy az legyen a baja, hogy nem érti a szavaim 90%-át, mert rosszabbul tud, és akkor rájön, hogy én vagyok a hülye.

Amiért munkavállalóként nem jó nekünk az egész:

- Nem tudunk meg semmit sem a cégről, sem a pozícióról, nem tudjuk, milyen az atmoszféra, tetszenek-e a kollégák, mekkora a feszültség, stb.

- Nem tudod meg, hogy ki a főnök, aki bizony meg tudja nehezíteni az életed.

Az első körös interjúk, olyan, amit Hikikomori is csinál, csak arra jó, hogy a ronda, büdösszájú, látens elmebetegek ne jussanak el a céghez, hogy ne ők töltsék velük az időt.

Hikikomori a nagy körítéssel azt csinálja, hogy elolvas naponta 200 önéletrajzot, és a kulimunkát végzi a cég helyett, de tényleg kisisten, mert ha nem taktikázol ügyesen, nem tudod belőle kihúzni, melyik a hirdető cég, amúgy sem biztos, hogy elmehetsz direktbe, mert nem mindig akarnak a cégek foglalkozni minden jelentkezővel.

Szerintem fontos segítség ez, egyébként, de léyneg nem nála van, hanem a céges vezérnél, tehát ő a mi szempontunkból egy átugrandó akadályt jelent a hosszú kiválasztási folyamattal.

Ne felejtsük el, a hr-es nem cégvezető, nem is képvisel szívvel egy céget, kizárólagosan paraméterekre szűr, ez a dolga. Ezért nem szereti, és nem is tudja elfogadni a másságot, mert aki tényleg fantáziát kell/ene, hogy lásson benned, az a tényleges cégnél ül, elfoglalt, és csak az átengedett standarddal akar beszélni.

Ha szerencsés vagy, és kiválasztanak, akkor lehet, hogy normálisabbak lesznek a kollégák, mert érdemesnek tartanak arra, hogy megjegyezzék, ki vagy.

Nekem ez angoltanárként sokszor eltartott fél évig, mert a mi szakmánkban úgy jönnek mennek az emberek, hogy le kell húzni egy bizonyos időt, hoyg egyáltalán hozzád szóljanak a tanáriban.

Átmenetileg gondolj a meleg szobádra, és azután ha találsz jobbat, lépj le.

Szerinted, azért mert te fáradt vagy nekünk kell elviselnünk azt, ami kifér mocskos szádon?

Anyukád tanított erre?

Ismerjük a fáradtságot, mert van, aki ugyan nem munkahelyen, de tesz-vesz és elfárad, így tudjuk mivel jár. Én személy szerint, ha fáradt vagyok ledőlök aludni, és nem másokat cseszegetek:)

Áruld már el, Hikikomori, hogy te mivel vitted többre, mint mások?

Egyáltalán, mi az, hogy több? Mármint neked?

Szerintem a hozzászólóknak még ebben az évben, válság ide vagy oda, lesz állásuk, de ahogy elnézegetem az írásaidat, ismét megerősödött bennem, hogy az első dolgom lesz ráklikkelni a "tanácsadók hirdetései nélkül" gombra, amikor keresek.:-)

Az ingyenmunkában teljesen igazad van. :-)

Én, ha szeretek valamit, még éjjel is azon tűnődöm, hogy lehetne jobb a dolog.

Felejtsd el a tanfolyamot, én is ezt szívom.

Egyébként én megértelek, mert én is önfenntartó vagyok 16 éves korom óta, és én is tudok örömet találni az olyan "alja" munkákban, mint takarítás, stb. És jól megtalálom a hangot azokkal, akiknek ezt kell végezniük, és esetleg beosztottak, vagy nekem kell megmondani, mit cisnáljanak.

Én amondó vagyok, hoyg most csücsülj a fenekeden, pláne, ha minden stimmel. Nekem a közgaszdász végzettség sok a legtöbb helyen annyira, hogy be se hívnak, és ha még egy kicsit ráhúzol, pláne mindenki azt fogja gondolni, hogy baromi drága vagy. Én a meglévő tapasztalatomat használnám a helyedben. Végülis értesz a gyroshoz, és van marketing végzettséged, tudod, hogy kell felmérni a piacot, stb. Tehát nyitnék egy jó helyen egy gyrosost, az informatikát meg használnám internetrendeléshez, stb.

És a tapasztalataid vedd úgy hogy azok tapasztalatok, akármiről is van szó, kevesebb nem leszel, csak más.

Unatkozol? Szülj néhány szaros gyereket:)

Elvégre a munkanélküli is ezt teszi:) Csak a munkanélküli segélyből unatkozik, te meg a fizetésedből:)

Tán nem kellene másnaposnak lenned:) A korlátok!

Hú lányok, látom elmegyek 2 napra, erre mozgás van.:-)

Mindjárt rálesek, mivel verte ki ennyire Hikikomori a biztosítékot.

Amúgy állása lett valakinek hétfőn?

Én minden fenntartás nélkül! Elvégre lassan a levegőért is fizetni kell! :S

Hiki: jobb helyeken a multik szokták felügyelni az alkalmazottaikat, nem félsz hogy kiderül rólad,hogy milyen alpári ember felel a nemlétező cégednél az emberekre!

Egyébként te hogy interjúztatsz?

-Jó Napot Kívánok. (M)

-Szeva te köcsög.(H)

-Mi a k. anyádért jelentkeztél hozzánk? (H)

hehe

Talán apám meg anyám, munkából.

Amúgy nyugi asszonkák, épül az a karrier, csak unatkozom itten, azért írogatok néha.

Másnaposan nem vagyok valami hatékony.

"De legalább ember vagyok."

Szerintem ez a lényeg...Nem tudom másoknál mi az emberség fokmérője, talán az, hogy ki melyik multinál dolgozik, mennyi a havi nettója, milyen kocsival jár...

Hikikomori Te jó embernek érzed Magad?

Neked nem fontosak az olyan tulajdonságok, mint becsület, tapintat, figyelmesség, empátia, szalonképes fogalmazásmód?

Én csak TÉNYLEG NEM ÉRTEM...