Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze a belépési adatokat, egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ
Főoldal » Fórumok » Babák & Mamák fórumok » Mostohával nevelni a gyermekem!!! fórum

Mostohával nevelni a gyermekem!!! (beszélgetős fórum)


1 2
2007. szept. 9. 08:06

Sziasztok!!

Ami álomként indult kezd rémálommá válni!!!

Már nem öröm egy jó ideje mostohával nevelni a gyerkőcöm és azt hiszem már tudom mi lesz a vége!!

Sajnos tönkrement a kapcsolatunk és ezt kénytelen leszek belátni!!Ő nem akar változtatni a dolgokon én meg a szomorúság miatt menekülök el és mindegy hová csak itthon ne legyek!!

Még szerencse, hogy nagyon jó barátaim vannak mert lehet, hogy ezt már nem tudnám egyedül feldolgozni!

Szégyenlem magam, hogy a gyermekemet belerángattam és rettenetesen sajnálom, hogy ő is szomorú!!!

Nem tudom mi lesz a vége még pontosan, de az biztos, hogy ez a pár hét nagyon mély sebeket ejtett a szívemen!!!

39. ccd9bb7d17 (válaszként erre: 38. - B5e1970b38)
2007. júl. 24. 06:51
tudod,kerülném a vitát,és emiatt tényleg normálisnak mondható a már két külön család kapcsolata,de ha belegondolok tényleg csak emiatt,nem balhéztam soha,se mikor elköltözött,sem utánna.valószinü azért is,mert hamar megismerten utánna a mostani kedvesem,és össze sem lehet hasonlítani őket.az exel sem volt rossz a kapcsolatunk,csak olyan semmilyen.Az elejétöl engedtem hogy vigye a fiát amikor akarja,sokszor anyummal összekülönbözve emiatt.Ha nagynéha nem engedem,általában elég csúnyán viselkedik,bár multkoriban egy alkalommal kiborultam és rázúdítottam 10év sérelmeit.akkor akarja mindíg elvinni ha ép ráérnek és csak vele foglalkozik.ebböl a gyerek azt látja hogy ott minden figyelem csak az övé,és megkapja a világ kincseit,itthom pedig apa dolizik,anya is mostmársokszor,házimunka.stb,tesó,és nem tudok folyamatosan csakis rá figyelni...és nem veszek neki sokszázezer forintos ajándékot.nem is tehetem meg,másrészt nem fogok egymást túllicitálósat játszani...
38. b5e1970b38 (válaszként erre: 36. - Ccd9bb7d17)
2007. júl. 23. 19:32

Nehogy lelkiismeretfurdalásod legyen!!!!!!!

Kell hogy együtt legyetek ti is!!!

37. b5e1970b38 (válaszként erre: 35. - Liliomka)
2007. júl. 23. 19:31

Üdvözöllek köztünk!!!

Igen ezt is megértem!!Rossz amikor a gyerek kétfelé van nevelve!!Sajna az ilyen esetekben kivédhetetlen a konfliktus!Azt is megértem, hogy nem tudsz mit kezdeni a helyzettel!!Persze nem a te dolgod nevelni, hanem az annyának mivel vele van!!

Ti viszont állíthatnátok szabályokat ami nálatok kell betartani!!És ha nem uralkodtok a hisztije feledt addig ő a főnök!!!És egy gyerek nem lehet az!!!!Szóval ezen beszélgessetek el mert most még csak egy kis csoki aztán már játék végül diszkóra pénz!!!!!

Tudom hiszen az én lányom is ilyen volt!!Nálunk a nagymama volt mindent megengedő és a csúnya szigorú szülőktől megvédő!!

Elhiheted milyen balhék voltak nálunk mikor nagymama berontott mert az ő kicsi unokájára erőteljesen volt szólva!!

Aztán legyűrtem anyum, persze szóban és most az én kicsi lányom egy szófogadó, de nem meghunyászkodó belevaló lassan 9 éves csaj!!

2007. júl. 21. 17:55
Ma a gyerek apuja délelőtt szólt hogy délelőtt vinné.egyébként szinte mindíg viheti ha akarja,nem tartjuk be a hivatalos láthatást,de ilyenkor halálra sértődik,pedig az évek alatt kb4 alkalom volt mikor kértem hogy ne most vigye...szerencsére már tudok nemet is mondani neki,bár dühös ha a családomra hivatkozok,úgy értem hogy mi is most tudunk együtt lenni 4en,és a tesóval is hiányoznak nagyon egymásnak.szóval már ne is haragudjon ha a 2gyerekem és kedvesem érdekét előrébbvalónak tekintem mint azét az emberét aki másfél éves korában elhagyta a fiát...megjegyzem tényleg mindíg odaadom,és tényleg törődik a gyerekkel,igaz nem egyeznek a nevelési elveink,nagyon nem...
2007. júl. 21. 14:26
Én a másik oldalt képviselem.Nállunk a páromnak van egy hatéves kisfia.Minden második hétvégén nállunk van,most pedig éppen nállunk nyaral.Imádom a párom,szeptemberben esküszünk,de a gyerekével nem birunk.Egyszerüen nem hallgat az apjára,szörnyen el van kényeztetve,minden apróságért hisztizik.Azt se lehet neki mondani hogy pakolja el maga után a játékot mert oltári nyávogás lesz belőlle és végül mégis az apja pakol.Szégyellem de sokszor egyáltalán nem szeretem.A párom elmegy dolgozni én meg otthon maradok vele.Megvan mindene mégis mindig az kéne ami nincs.Elhoztam a keresztfiamat is nyaralni,egykoruak hátha nem tudnak együtt játszani de állandóan csufolja,és veri ugyhogy ez se jött be.Ha otthon van a párom akkor is mindig talál valamit amin hisztizhet,és akkor jön a műsirás.Nem tudom mit csináljak.Ha a saját apja se tud hatni rá én hogy tudnék?Arról nem beszélve hogy anyósomékkal olyan minősithetetlenül beszél hogy arra szavakat se találok.Nem tudom mi erre a megoldás.
2007. júl. 20. 06:18

Na ebben a volt férjem a korrekt!!Mivel neki is volt nevelőapja és apának szólította nincs semmi kifogása ez ellen!!Kivétel hiszen mindenbe beleköt!!Mi sem eröltettük!4 évbe telt míg eljutott ide és teljesen egyedül!!Mondja is, hogy kicsit nehéz mert van hogy elfelejti, de különben minden oké!!

Most indulunk Sarudra!!Egy hosszú hétvége a Tiszánál remélem jó lesz!!!

Üdv mindenkinek!!!

33. ccd9bb7d17 (válaszként erre: 32. - B5e1970b38)
2007. júl. 19. 15:03
Bencusom akkor kezdte úgy hívni rendszeresen,mikor a tesó megszületett,soha nem szóltunk rá,úgy szólította ahogy akarta .Sajnos apukájánál megszólíytották,hogy csak az "igazi"apát szabad úgy hívni,a páromat nem,ott a keresztnevén kell említenie,ha egyáltalán említheti.szokta mondani a drágám,hogy anya,nem mond már el apáéknak hogy itt is apának hívom apát:-(
2007. júl. 18. 09:21
A lányocskám eldöntötte, hogy a mostohaapucit végre APA-nak fogja szólítani!!!:)
31. ccd9bb7d17 (válaszként erre: 30. - B5e1970b38)
2007. júl. 13. 10:42
nem könnyű,néha nyelek jó nagyokat és a gyerekre gondolok,nagyon sok mindenben máshogy gondolkozunk,az idők folyamán így alakult...
30. b5e1970b38 (válaszként erre: 29. - Ccd9bb7d17)
2007. júl. 12. 20:46
ritka az ilyen viszony!Én akárhogy próbáltam a normális viszonyt fenntartani mindíg valami miatt kihozott a sodromból. Tehát feladtam!
2007. júl. 12. 15:32
Sziasztok.Másfél éves még nem volt a kisfiam,mikor elköltözött az apukája.Most 6 éves,van egy csodás párom,és egy 3 éves tesója,"közös" baba.Apujának is van már felesége,rendszeresen viszi,törődik vele.A mi viszonyunk is normális,a feleségével kifejezetten jóban vagyunk,de valahogy...nem is tudom...másak a nevelési elveink,szerencsére a kedvesemmel hasonlóbb az álláspontunk,mint a vér szerinti apukával,de mégis akadnak néha emiatt súrlódások,szerintem sajnos elkerülhetetlen
28. b5e1970b38 (válaszként erre: 27. - F8b9e782de)
2007. júl. 12. 14:17

ha azt mondanám nem, nem mondanék igazat. Mivel elég lelkis gyerkőc persze, hogy bántj a dolog, néha el is pityeredik, de ez természetes!

Bár nem ismeri az apját, hiszen 2 éves volt mikor elváltunk és ezalatt a 6 év alatt kb. 10* vitte el!!Szóval gondolhatod hogy nem nagy a kötődés!Inkább a tudat, hogy az apja!!!

27. f8b9e782de (válaszként erre: 26. - B5e1970b38)
2007. júl. 12. 14:12
Mennyire tudja a lányod feldolgozni az apja viselkedését?Megviselte?
26. b5e1970b38 (válaszként erre: 25. - F8b9e782de)
2007. júl. 12. 13:14
Teljesen megértem az aggodalmadat, de a gyermekek nagyon fogékonyak és értelmesek!Ha őszintén, de nem ingerülten beszélsz róla akkor nem lesz baj!Nálunk Zsu kérdezett rá milyért ilyen az apja.Akkor elmondtam, hogy mindíg is ilyen volt, csak nem ennyire!Valami megváltozott és kész!Mai napig, ha valami zavarja kérdez és ezt szeretem!!Nem örlődik a dolgokon sokáig!!
25. f8b9e782de (válaszként erre: 24. - B5e1970b38)
2007. júl. 12. 09:37
Igen tudom, hogy eljön az idő.Csak féltem őt, mert tudom nem lesz neki kellemes dolog rájönni arra milyen is az apja valójában.Hiszen akármilyen is mégis csak az apja és szereti.
2007. júl. 12. 09:19
Hidd el eljön az az idő, hogy nem magyarázkodni fogsz!!A gyerekek nagyon érzik a körülöttük zajló dolgokat néha még jobban mint mi!!
2007. júl. 12. 09:16

Az én kislányom még ötéves.Neki még annyira nem tudom elmagyarázni a dolgokat,inkább prólom az apja viselkedését kimagyarázni.Én sem ócsárolnám soha előtte az apját,azt majd neki kell eldönteni ha eljön az ideje milyen kapcsolatot akar az apjával.

Szinte a különköltözésünktől kezdev sem hiányolja az apját.Soha erre irányuló kijelentést nem tett még akkor sem ha kérdeztem.Viszont ha a párom távol van tőlünk pár napra,alig várja hogy hazaérjen mindig kérdezgeti mikor ér haza, sokszor szalad elé.Érdekes ezt az apjával szemben soha nem tapaasztaltam.

22. b5e1970b38 (válaszként erre: 19. - Kicsiszilvi)
2007. júl. 12. 09:09

Én is keresztül mentem ezen. Nem kellemes dolog!!!

Nehéz hiszen nem tudod mikor mire számíthatsz tőle!!Nekem volt olyan hogy hisztériás rohamot kapott az exem és azt sem tudtam, hogy mit csináljak vele!Aztán megfenyegedtem, hogy ráhívom a mentőket!!Érdekes volt mert nagyon gyorsan abbahagyta!!!6 év telt el, hogy elváltunk.Azóta többször irányítom a beszélgetésünket mint ő!!Ha ordítozik leteszem a telefont!A személyes kapcsolatot szinte 100%-ban megszűntettem vele!!!

21. b5e1970b38 (válaszként erre: 18. - F8b9e782de)
2007. júl. 12. 09:00
8 éves Zsuzsika és igazábol nem!Rosszul esnek neki az apjától a dolgok, de mivel nyiltan beszélek vele az apja viselkedéséről így szomorú, de könnyen átlép rajta!Annyiszor csalódott benne hogy már nem tudtam tovább magyarázkodni és elmeséltem neki a viselkedését.Nem ócsároltam neki mert mégis az apja, de nem tudtam tovább magyarázkodni helyette!Rengetegszer becsapta és ez már Zsunál is ellenséges gondolatokat váltott ki!!Így jobbnak látom ezt így!!
2007. júl. 12. 09:00

Abba fogja hagyni, ha következetes maradsz. Az ilyen paraziták csak addíg tudnak megélni, amíg partnert találnak hozzá.

Az ilyen "apák" ügyében törvényben írnám le, hogy kötelező vasectómiát végezni rajtuk. Hány kallódó jobb sorsra érdemes kisgyerek jelzi az életútjukat?

19. f8b9e782de (válaszként erre: 19. - Kicsiszilvi)
2007. júl. 12. 08:51

Ismerős a helyzet.Mikor már beadtam a válókeresetet akkor mindent bevetett amit lehetett.Volt, hogy fenyegetett hogy elveszi tőlem a gyereket,részegen feljárt cirkuszolni,zaklatta a családomat és barátaimat, öngyilkosággal fenyegetőzött és volt is próbálkozása is.Egy éven keresztül minden hétvégén megengedtem hogy feljöjjön, mert azzal etetett hogy a kislányt akarja látni.Mikor ott volt mindennel foglalkozott csak a gyerekkel nem, ha ment hozzá játszani a kislány azt mondta neki hagyja őt békén mert fáradt.Teljesen kikészített és egy ittasan tett látogatása után besokkaltam megfenyegettem a bírósággal.Azóta normalizálódni látszik a helyzet.De mikor megtudta hogy van kapcsolatom engem is mindennek elhordott, csak éppen jó asszony nem voltam.

Hidd el ha kemény vagy és határozott akkor abba fogja hagyni.

18. f8b9e782de (válaszként erre: 17. - B5e1970b38)
2007. júl. 12. 08:18

Szerintem nem is fogod.Én azt tapasztaltam a volt férjemnél, hogy csak a külvilág felé számít neki a gyerek.Ugyanez volt annakidején,kifelé mindig dicsekedett a családdal, aztán otthon meg nem törődött velünk.Minden más fontosabb volt neki.

Aztán mikor megtudta, hogy nekem van párom akkor agyba főbe mások előtt megjátszotta mennyire odavan a gyerekért.Pár hét múlva ez is elmúlt.

Az azért elég csúnya dolog, hogy még el sem köszönt a lányától.Mennyi idős a lányod?Hiányolja az apukáját?

17. b5e1970b38 (válaszként erre: 16. - F8b9e782de)
2007. júl. 12. 08:14
Az én exemet már kértem mondjon le róla de nem fog!!Csak azt nem értem milyért, hiszen nem is foglalkozik vele!Úgy ment ki külföldre, hogy el sem köszönt a lányától!!Nem értem ezeket az apákat!!
16. f8b9e782de (válaszként erre: 15. - B5e1970b38)
2007. júl. 12. 07:39

Sokszor vagyok én is úgy azzal hogy bár lemondana róla az apja.De hát ugye ez nem lehetséges.Nekem az fáj a legjobban, hogy ezzel a viselkedésével a kislányt bántja.Mert a kislány igényelné az apja törődését és szeretetét.Sokszor csak igérget neki és semmit nem tart be, aztán nekem kell magyarázkodnom úgy hogy ne mondjak rosszat az apjáról.Nem keresi soha telefonon, a láthatásra is nagymama viszi.Mikor pedig ott van az apja megállás nélkül dolgozik, és ha van elvétve szabadnapja akkor is a kocsmába megy a gyerekkel.De eljön majd az az idő amikor felnő és jobban megérti a dolgokat.

Amíg a szülő él addig szerintem tigrisként védi a gyermekét.

Nálunk már sokszor szórakozásból is húzzák egymást.Rengeteg szeretet és törődést kap a mostani páromtól.A szigor dolgot valahol nem bánom, mert én meg túlságosan engedékeny vagyok.Mi abban a szerencsés helyzetben vagyunk, mivel a páromnak is van egy ötéves kisfia az előző kapcsolatából.

2007. júl. 11. 20:06

Szóval megnyugodtam!!Nem csak én vagyok kétségek között!!

Nagyon nehéz még akkor is ha ezek a viták nagyon ritkák!Valamelyest már tudom kezelni azaz nem folyok bele,de a szívem szakad meg néha!!A férjem szigorú,nagyon, de igazságos ember!Azért előfordul,hogy elveti a sulykot!Nem tudja abbahagyni a vitát és nagyon belebonyolódik a dolgokba!!!

De igen: nekem is van egy ismerősöm akinek a lánya 5 percet sem bír eltölteni az igazi apjával!!Szóval nem vagyunk egyedül a fájdalmunkkal!!

Talán ez soha sem múlik el!30 évesen is tigrisként védjük gyermekünket!!:D

14. b5e1970b38 (válaszként erre: 5. - F8b9e782de)
2007. júl. 11. 19:58
Igen az én volt férjem sem erölteti meg magát sőt!!!De talán így még jobb is!!!Azt sem bánnám ha lemondana róla!!!
13. f8b9e782de (válaszként erre: 12. - 5d3fac1d2b)
2007. júl. 11. 10:43
Igen számomra is az,mert ez egy nem könnyű helyzet.Én úgy vagyok vele, hogy számomra mindig és mindenkor a gyermekem áll az első helyen,viszont szeretnék egy társat is magam mellé.
12. 5d3fac1d2b (válaszként erre: 11. - F8b9e782de)
2007. júl. 11. 10:27
Kicsit megnyugtató érzés,hogy vannak olyan nők,akik ugyan ebben a cipőben vannak és ugyan úgy éreznek,mint én!:-DDD
11. f8b9e782de (válaszként erre: 10. - 5d3fac1d2b)
2007. júl. 11. 10:16
Ezzel vagyok így én is, és persze a párom sem rosszat akar neki.Arra figyelek viszont hogy ne a gyerek előtt szóljak rá a páromra.
1 2

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2021, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Facebook