Miért nem értékelik a gyerekek egy része a kaját? (beszélgetés)

Én is így írtam "szedett", tehát én szedek ő szól, hogy mennyi kell, kér még vagy elég lesz.

Nem, nem hagyja ott, mert többször szedtem neki keveset, így beletömés sincs, mivel nem maradt pluszban "sok" étel a tányérján. Ha mondta hogy elég, akkor rábeszéltem még arra a max két kiskanálra, ami még a tányérban volt, hogy lássuk a tányér alján hófehérkét, vukot vagy mickey egeret, aki azért vigyorog annyira a tányérban mert örül, hogy a baba milyen ügyesen megevett mindent.

persze, van iylen is. De van, aki ha kell, ah nem tömi a gyerekbe a táplálékkiegészítőket. Én ezzel nagyon nem értek egyet. Ki lehet próbálni azok nélkül is az életet.

Amúgy, azt is tudomásul kell venni, h nem vagyunk egyformák. van, aki imádja a gyümölcsöket- zöldségeket, van, aki meg uúgy undorodik tőlük, mint egy vega a hústól..... Mégsincs a vegáknak se bajuk....

És hogy érted el, ha nálatok nem hagyhatja a tányérján? Vagy beletömöd, ha nem kéri, vagy otthagyja, nem?

Egyébként nálunk nem a gyerek szed magának, hanem én szedek neki, és az oviban is elé teszik a kaját, tehát nem nagyon tudja ezt egyelőre megtanulni.

Nagyon sokban egyetértek. A vitamin részben nem, a húgom 30 éve nem eszik meg semmiféle zöldséget-gyümölcsöt, nem kívánta meg őket azóta sem. Ilyen esetben jobb a vitamin, jobb a mesterséges, mint a semmilyen.

Pl. a fiam is alig eszik sajnos ilyesmit, és ősszel olyan multivitamint adtam neki, amiben nem volt vas. Kezdett is nagyon nem enni, sejtettem, hogy a vassal van gond, aztán a vérképén láttam is, hogy lement az alsó határra. Utána olyat adtam neki, amiben sok vas volt, máris normalizálódott és jobban is eszik.

én úgy érzem, h nagyrészt álszenteskedés ez a hajcihő a gyerekek válogatása felett. Mi talán különbek voltunk? Nem! Egy gyerek szervezete se különbözik a mi felnőtt szervezetünktől, ugyan úgy azt kívánja, amire szüksége van. És a gyerek még inkább azt is fogja megenni, mert ő még nincs annak tudatában, aminek mi, h spórolás, és pazarlás, és bizony ha 3 napig eszem uazt, akkor ez van (hiába a torkomon jön már fel....).

Ha CH-ban gazdag kaját kíván a gyerek, akkor nyilván növésben van, kell az energia. Ha teletömik otthon mindenféle gyógyszertári vitaminnal, akkor ugyan honnan érezné a szervezete, h hiányzik neki a zöldség- gyümölcs? Ha mindenféle xar minőségű csokival, cukorkával el van látva, akkor ugyan mitől lenne éhségérzete, mitől kívánná a főtt kaját?

Arról ne is beszéljünk, h sokan erőszakkal is belekényszerítik (még pedagógusok is, oviban, suliban) a kaját a ygerekbe (mondván, h addig enm állsz fel innen, nem játszhatsz, stb.), utána meg csodálkozunk, ha évekig, vagy akár egész életében nem eszi azt meg többé..... Én magam is jártam így gyerekként, és vagy 10 évig nem ettem meg a krumplifőzeléket az óvónéni hülyesége miatt. Jah, és ráadásul végighánytam az ezt követő éjszakát is.....

Ha egyszer a gyerek nem kíván vmit, akkor azt nem kell erőltetni. Nme kell mindenféle mű vitaminnal megtömni (nme azoktól lesz erős immunrendszere), és akkor majd több gyümit, meg zöldséget fog enni.

Az pedig, h inkább kidobja az általa el nem fogyasztott ételt. Annó mi is feszegettük az iylen határokat. Jól megdorgáltak minket (otthon is, suliban is), megkaptuk a magunk fejmosását a "bezzeg Afrikában" szlogennel, és idővel leszoktunk a kidobálásról, a pazarlásról.... Majd ők is megtanulják! Csak türelem! Nevelni kell a mai generációt is, ahogy minket is neveltek, és azzal fog kialakulni az értékrendjük. Ha otthon a szülők megkérdeznék a gyerekeiket, h van-e a csoportban, osztályban oylan gyereke, akiről tudják, h nagyon szegények, vagy nem látják enni (akár a pedagógusokat is megkérdezhetnék), akkor máris ott lenne egy jó alap a ygereknek, ha arra nevelnék, h a felesleges ételt annak a ygereknek adják.....

"Nem is tudnám leerőltetni a torkán, tömjem bele vagy mi?"

Erre én is képtelen vagyok, ráadásul amúgy is visszaöklendezné...

Haha, én egyszer a tökfőzeléket akartam gyerekkoromban nagy mellénnyel bevállalni :) Emlékszem, hősiesen bekanalaztam, és egyből vissza a tányérba... :S

Azóta sem bírok ránézni.

Náluk a liszt, krumpli, zsír, hús dominál, s hogy témába vágjon, az unokát, aki egy-két éves, is így etetik. Büszkén tömik belé a lekvárt azzal, hogy azt szereti, mégis mit egyen az a gyerek?

S tényleg szoktam kapni megjegyzést, ha látják, hogy felpakolva jövök haza a piacról. Pl. ugye milyen drágák a zöldségek??? Miközben én cipelem a nagy pakkomat...:)

Egyébként a tíz éves öcsém is evészavaros. Már csak akkor volt hajlandó enni, ha az összeesés kerülgette, akkor sem mindegy, hogy mit. Vitték anyuék orvoshoz, aki azt mondta, adjanak neki azt, amit szeret. Korábban bevetett anyám mindent, de nem akart enni. Most elkezdett focini, jobban kívánja a szervezete az energiát, s jobban is eszik.

Különben nála volt még jellemző az előbb említett cukros kakaós tej nutellás kenyérrel. Csak ezt evett, meg tejfölös kenyeret, minden mástól öklendezett, míg hányni nem kezdett.

Allergia felnőtt korban is kialakulhat akár a helytelen hozzátáplálás miatt, sokszor csak késleltetve jelentkezik.

Én sosem mondom, hogy mindent meg kell enni, szerintem ennél rosszabb nincs, ha egyszer már nem kívánja valaki az ételt. Nem is tudnám leerőltetni a torkán, tömjem bele vagy mi?

Nekünk pszichológus segített, mert az orvosok csak a tüneteket akarták megszüntetni, de nem az okot kikezelni.

Nem egyszerű.

Én abban hiszek, hogy a gyerek ízlését mi alakítjuk, még pedig már terhesen, már akkor megjelennek az ízek a magzatvízben, amit a gyerek be-bekortyol.

Csak egy példa a gyerekem mindent megeszik, kivéve a fahéjat és a vaníliát, ez a 2 dolog volt az, amitől rosszul voltam a terhesség alatt, a szagukat se bírtam elviselni. Míg a mák, amiből halálra ettem magam és igaz utána szärul voltam, de a gyereknek ez a kedvenc "édessége", ugyanez a halászlé, félévesen a gyerek cuppogta az enyhén csípős halászlevet, kiszálkázott pontyot imádta, a védőnőt a gutaütés kerülgette, de letojtam mit mikor kell adni a gyereknek, mindig azt kapott amit mi is ettünk és úgy néz ki igazam volt, a gyerek se hasfájós, se allergiás, se válogatós nem lett.

Ja és az aranyszabály, ételt nem hagyunk a tányérban, inkább szedek 2szer neki ha még kér, de nem turkálunk és nem hagyunk ott semmit.

Nekem mindhármat sikerül változatosan táplálnom, (nem kis melóval) és a spenót az egészséges élet része, még akkor is, ha kevesebb vas van benne, mint tíz éve hitték.

Úgyhogy nálam végül teljes a siker :))

Ez nagyon rosszul hangzik, az ismerősöd étkezési kultúrája siralmas, már elnézést kérek.

Ezek nem is drága dolgok, amiket felsoroltál. Annyi mindent lehet készíteni, jó áron is, ami egészséges! Csak fantázia kérdése az egész.

Meg a tiszta zsíroskrumplitól csak egyre éhesebb és éhesebb az ember, kieszi a hűtőt is, de nem lakik igazán jól.

Csak ahol hiányzik a kellő figyelem, ott nem lehet ezt elvárni.

A karfiol vagy a spenót, mint flanc, ezen jót nevettem :))

Az én gyerekemet nem tudnád így átverni, a szájába sem veszi, amiben zöldet lát, amúgy a palacsintát sem eszi meg. Minden gyerek más, az enyém nagyon rosszevő és sokat kínlódunk a kajával. Minden újtól idegenkedik.

(Megjegyzem , a spenótban alig van vas, egy elírás miatt hitték sokáig, hogy hű de mennyi van benne...)

Ebben igazad van. Csak ezt nehezen tudom elmagyarázni egy olyan embernek, aki napi szinten látja, mennyit sprórolt azzal, hogy zsíros krumpli vagy lekváros gombóc került az asztalra, míg én "drága" uborkát vettem a piacon salátának.

Mert milyen drágák a zöldségfélék, egy kis liszt, zsír, krumpli különböző verziókban, és máris kész a heti menü, és én vagyok a fekete bárány, mert merészelek pénzt költeni "fölösleges", flancos dolgokra, mint a zeller, karfiol, spenót...