Mi az ideális gyermekvállalás ideje, avagy örök harc a tökéletes élet után? (beszélgetős fórum)

egy sztori:rákszűrőn voltam augusztusban 24voltam még.

A doki behív:

-maga ennyi idős és férjnél van??

-nézek,ja igen.

-miért jött?

-hát lassan 2éve nem volt rákszűrőm miután terhes lettem

-doki néz,micsoda maga már szült is???

No comment..

puszi nyuszi:DDD

majd rádküldök egy verebet csak kukacoskodjál tovább:PPP

persze hogy értem miről beszélsz :DDDD

Sajnos nincs időm visszaolvasni. A 8 hónapos kislányom itt kúszik mászik körülöttem. CSak annyit, hogy sajnos most már nem csak a 20 éveseket nézik le hanem még sokan engem is megszóltak, hogy 26 évesen mertem gyereket vállalni. A férjem 31.

Pont egy olyan lány aki mindent elért a karrier terén. A nagy stressz hatására felborult a cukra és semmi inzulin termelése nincs. Nem jön össze nekik a baba 33évesen. Na ekkor kérdezem azt, hogy (ha már ő versenyként fogta fel a dolgot, hogy ki mit ért el az életben-mert nekem csak 1 gyp.pedag. diplomám van és sajna nem tudtam elhelyezkedni, de ennek ellenére) ki az aki fel tud mutatni vmit az életben? Ha vki magas pozícióban ül, onnan sajna nagyot lehet esni lefelé.

Sajna megkaptam amiatt megalázó tekinteteket, hogy mertem gyereket vállalni..

Ja, még annyit tennék hozzá. Nekem a kisfiam becsúszott baba volt, de soha nem gondoltam rá, hogy nem tartom meg, pedig albérletben lakunk, tanulok még, stb. Viszont tudatosan, vággyal, határtalan szeretettel várjuk a kistestvért, aki nem akar jönni. Tartok tőle, hogy bármilyen baj alakult ki nálam. Természetesen nem az lebeg a szemem előtt, hogy beteg vagyok és nem lesz már gyerekem. Csak minden ciklus, mely sikertelenül zárul, kitolja a gyerekek közti korkülönbséget és ez egy kisebb törést mindig hagy maga után.

Még csak 4hónapja teszünk meg mindent a másodikért, de ahogy múlnak a hónapok egyre szomorúbb vagyok és azt érzem, hogy még mindig nem teljes az életem. Nem mondom, hogy tökéletes, mert olyan nincs...

Semmi baj :) kukacoskodtam csak. Puszi :)

egyébként IGAZAD van ám sok embernek nincs türelme sajnos. de ezt én a hülye rohanásnak és agyament életvitelnek tudom be.. ahogy írtad is.. meló meló meló.. az ember hazaesik és már örül hogy luk van a.. na érted te hiszen erről beszéltél..

hát én nem tudom pl volt osztálytársnőm aki elég késői gyerek volt 47 évesen szülte őt az anyukája és mindig szomorúan nézett szét az osztályon amikor valami olyan esemény volt hogy a szülők is ott voltak pl oszt kir hogy mindenki anyukája fitt volt az övé meg már öregecske... most 74éves az anyukája a volt osztásnőm 27 és az unokáival fürgébben futkorászik mint sok 50 éves nagymama... bár hozzáteszem a mai 50 éves nagyik nemn épp arról híresek hogy otthon tudnak maradni és unokázni nekik is keményen kell még dolgozniuk a hülye törvények miatt... és a vicc az hgy az 50 éves nagyinak kevesebb energiája és türelme van az unokára mint a 70év fölöttieknek....

a saját példám csak az anyukám 48 évesen lett nagymama tök sportos szalad a gyerekem után ha bicajoznak:D ellenben anyxósom aki 44 évesen lett nagymama hazaér a melóból bedöglik az ágyba és annyit nem csinál hogy lejön velem az oviba a lányomért.... pedig a gyerekem imádja őt is...

Sziasztok!

Mint a cikk írója köszönöm mindenkinek a hozzászólásokat. Bevallom féltem, hogy milyen visszhangja lesz az egésznek, de hála az égnek nem ugrott senki a másik nyakának.

Valóban, lehet, hogy kicsit a végletekről írtam, de valahol ez is volt a cél.

A 40feletti szülésnél nem azokra a nőkre gondoltam, akik hosszú éveken át próbálkoznak babával. Az más téma, más megvilágítás, más okokkal. Általában az egészséges embereket említettem.

A türelmesség és gondosság: édesanyám 37évesen szülte a húgomat. 19 volt, amikor a bátyám született, most pedig 46éves. Csak annyit, hogy a húgomat én nevelem. Anyám a sokadik férfiért is lemondott a gyerekéről. Nem feltétlenül témához kapcsolódó, csupán a türelmesség és gondoskodás egy negatív példája. És én nem mondtam, hogy nincs türelme egy 40es nőnek a kicsihez, csak azt mondtam nem annyi, mint a fiatalabbnak.

Még egyszer köszönök minden hosszázólást!

Nincs tökéletes háttér, nem érdemes rá várni.

Most, hogy már felnőttek a gyerekeim, visszanézve azért támogatom jobban a fiatalon szülést, mert egy (vagy több) gyermek felnevelése iszonyú sok türelmet igényel, és rengeteg energiát, amivel egy fiatal ember sokkal inkább rendelkezik, mint egy középkorú.

Vanessza,

ezt kezelhetjük tényként.

de egy szülőt bármilyen életkorban nehéz elveszíteni.

A férjem édesapja 23éves volt, amikor ő született. 55évesen, két hónapja ment el...

Nem késői gyermek/szülő.

Ha egy gyermek egészségesen van nevelve, akkor tudni fogja, h ez az élet rendje. Még akkor is, ha ez iszonyú kín...

Viszont az a tudat, h valaki annyira szeretett volnaéletet adni, h még 40körül is vállalta, hogy a gyermek életre kelhessen... értesz?

Ez már szerintem sokkal mélyebb és filozofikusabb kérdés, amit feszegetsz. Egyszer mindannyian elhagyjuk ezt a világot.

elmesélek egy történetet:

az unokatestvérem, és a vele egykorú felesége nagyon szerettek volna kisbabát. tíz évig voltak házasok, azalatt ildikó több hormonkezelésen esett át, hízott vagy 25 kilót, hormonkezelés, beültetés, stb... semmi. a házasságuk megromlott, elváltak. zoli, az unokatesóm pár hónap múlva megismert egy lányt,akinek már volt egy kisfia. ildikó szintén megismerkedett valakivel. ez 4 éve volt. zolinak most 3 éves a kisfia. ildikónak is született egy gyermeke, rövidedl a különválásuk után. de ildikó sajnos a szülést követő pár hónap múlva agyvérzéstkapott és meghalt... 40éves volt...

az unokabátyám is 43évesen lett apuka, és ildikó is 40évesen anyuka... nem ő akarta így, nekik kettőjüknek nem lehetett gyermeke, de mindketten szülők lettek végül.

ha ildikó tudta volna , h meghal, nem vállalta volna? nem hiszem. a gyermeke nem lesz hálás neki, ami értéletet adott neki? nem hiszem.

Hát ez egy végtelen vita :)

Én azért szültem későn,mert nem találtam meg a TÁRSam, 34 évesen szültem, igazi szerelemgyerek, érett fejjel, rendezett háttérrel.

EGY dolog miatt lett volna jobb fiatalabban szülni, egészségesebb voltam, de minden más ellene szól....

Szerintem sincs semmi köze a kornak hogy milyen a viszony....

Ez mind hozzáállás kérdése!!!

Az illető anya, akiről beszéltem az a típus, akinek a lányát jóformán a nagyszülők nevelik, folyton lepasszolja, hogy ő jól érezhesse magát.

Azzal semmi baj nincs, ha Te elmész kikapcsolódni, sőt az is része az életnek. Biztos vagyok benne hogy ennek bele kell férnie, de én nem erről beszélek:)

Aki nem éli ki magát, az nem "szar anya" lesz, sőt lehet hogy baromi jó szülő válik belőle, de ott lesz benne a hiányérzet, hogy "mi lett volna ha". És annál szarabb érzés nincs, mert nem fordíthatjuk vissza az idő kerekét!

sziasztok!

én is elég sok fórumon "összeszólalkoztam" már ebben a témában. :) Én is a fiatalon szüljünk oldalon állok, de inkább már bele sem kezdek :D mindenki akkor szüljön mikor jónak érzi :)

bár a 40 feletti szülést kifejezetten rossznak tartom....:P

Erre azt mondanám hogy mindenki máskor érik meg a gyerekre,meg mindenki más valakinek buli az első,de az minek vállal gyereket?jogos

Most sem járunk diszkóba sokat,egy évben max.3szor,de minden rendezvényen(falunap...)általában el szoktunk menni!!Ja és ez nem azt jelenti hogy hajnalban megyünk haza!!!

És úgy gondolom hogy ha meg lesz a babánk,akkor is el fogunk menni falunapokra....De soha nem úgy hogy lepasszolom a gyereket...hanem ahogy a gyerek "engedi"!!!!

Szerintem attól hogy esetleg kisgyerekkel kimegyek ide-oda az nem jelenti azt hogy rossz szülők vagyunk!!!

Ja és nem hiszem hogy azért mert nem "éltem ki magam"így szar anya leszek!!!

Én is ismerek amúgy olyat aki lepasszolja a gyerekét,bulizik mint állat....És ajándékokkal meg minden szarral akarja "megvenni" a gyerekét!!!

Szerintem a legfontosabb az együtt töltött idő!!!

anyukám 15 évesen szült engem, nem mondhatnám, hogy nagyon jó a kapcsolatunk

állandóan azzal traktál, hogy ne szüljek, legalább is még ne

25 vagyok

szeretnénk babát már 3 éve, fiatalon szeretnék szülni, legalább is az első 2-t és később a 3.és 4. babát

akár 30 felett

egyiket sem szabad elítélni, mindenki maga dönti el mikor érett rá meg