Léteznek szellemek? (beszélgetős fórum)

Ha ez igy volna, akkor, mint mar irtam, a termeszet tele kellene legyen torz fajokkal, mert mire pl. egy kerodzo allatot egy ragadozo mondjuk annak egy fizikai torzulasa miatt elkap, addigra ezen ez a torzulas mar szemmel jol lathato kellene legyen, ugyanakkor raadasul a ragadozon is az esetek tulnyomo reszeben leteznie kellene legalabb egyfele sulyos torzulasnak, tehat mire egy faj eltunik, addigra jol lathato torzulasok kellene legyenek rajta....vagy pl. ha a sejtjei torzulnanak, akkor ma is az allatvilag tele kellene legyen olyan, szinten teljesen egeszseges elohelyeken is (az elobbi eseteket is ilyen korulmenyek kozt ertettem) torz peldanyokkal, amelyeknel pl. boncolas eseten jol lathato sejti torzulasok volnanak.

Teny, hogy eddig a leletek egy faj eseteben legfennebb egy tizezrelek kivetelevel egyszer sem tartalmaznak szemmel lathatoan, tehat nem elhanyagolhato (mondjuk teknos meretunel mondjuk legfennebb 3- 4 mm- es) merteku torzulasokat, es ma is, egeszseges elohelyeken nem lehet torz elolenyeket talalni.

Rezgés kell a szobrászkodáshoz is...tudtommal

Az istenekhez, a szellemekhez, az emberekhez...mindenhez

Ugye, az evolucionizmus azzal, jon, hogy igen, pl. egy rovar veletlenszeru letrejottenek a valoszinusege hat...mondjuk ugy 10 az akar tobbszaz ezrediken hatvanyon (a vilagmindenseg allitolag 10 a nyolcvanadikon atombol all, es pl. 10 a 90.- enen az mar ennek a szamnak a tizszerese...)...

szoval azzal ervelnek, hogy igaz, hogy ennek a valoszinusege joforman vegtelenul keves, es raadasul egy rovarnal sokszorosan bonyolultabb elolenyek is leteznek...de ez a folyamat nagyon lassan es rengeteg lepesen at tortent, es ez szerintukmegoldotta ezt a gondot.

Teny, hogy nem oldotta meg, mert az evolucio azt allitja, hogy a fajok egymasbol veletlenszeru mutaciokkal alakultak ki, es a rossz mutaciok (amelyeknek a kialakulasa nem is ezerszer, hanem inkabb tobb ezerszer annyi, mint a joknak) hatasara letrejovo elolenyek a teremeszetes szelekcio hatasara eltuntek.

H

Igen, persze....ne hari, de ezt irom erre: ez nagyon hibas erv, mert igen, az otos eselye annal joval kisebb, de:

az a szam, az a hihetetlenul kis valoszinuseg csak egy kozepes bakterium alkoto reszeinek a veletlenszeru kialakulasanak a lehetosege, raadasul:

mar egy egysejtu sok nagysagrenddel bonyolultabb egy egysejtunel, igy annak a veletlenszeru kialakulasa meg ennel a hatalmas szamnal is hatvanyozottan kisebb, valamint:

egy egysejtu az allatvilagban meg mindig csak egy rendkivul egyszeru felepitesu elolenynek szamit....pl. egy nala millioszor bonyolultabb roval kialakulasanaka veletlenszeru kialakulasanak a valoszinusege akkora, mintha mondjuk az otos lehetosege nem 1: 43949 268, hanem egy olyan szam, amely igy nezne ki: 1: es innen ugy egy felmillio szamjegy volna.

Folytatom.

Nem hari. :)

Szerintem igazam van, de nem akarom újra megmagyarázni, hogy mi is a logikai magyarázat a genetika felhasználásával.

Ez a proteinekkel kacsolatos 10 a 40.000.- en egy elfogadott, sokszor emlegetett szam, es eleg nagy lehet, ha vesszuk, hogy egy vizsceppben annyi ato van, hogy ha ennek az osszes atomjat bele lehetne keverni a Fold minden vzebe akkor allitolag akarhonnan kivett egy kobcenti vizben otven atomot talalnanak az elos vizcseppbol...es allitolag a vilagmindenseg osszes atomjainak a szama 10 a nyolcvanadikon...ez a szam a 10 a negyvenezrediken- nel legalabb annyiszor kevesebb, ahanyszor egy kevesebb a Foldet alkoto osszes atom szamanal.

Es itt egy bakteriumro van szo, amelynel rengetegszeresen bonyolultabb elolenyek leteznek.

,,Robert Saphiro, a New York Egyetem kémikusa és DNS-specialistája, kiszámolta, hogy mekkora a valószínűsége annak, hogy az egyetlen baktériumban található 2000 féle protein spontán létrejöjjön. A valószínűség 1 a 1040000-hez (ez egy hihetetlen nagyságú szám, ahol az egyest negyvenezer nulla követi).7 A Cardiff University College (Wales) alkalmazott matematika és csillagászat professzora, Chandra Wickramasinghe, megjegyzi:

"Annak valószínűsége, hogy az élet élettelen anyagból kialakuljon, egy egy olyan számhoz, amelyben negyvenezer nulla van. elég nagy szám ahhoz, hogy maga alá temesse Darwint az egész evolúciós elmélettel együtt. Nem volt ősleves, sem ezen a bolygón, sem másikon, és ha az élet nem véletlenül jött létre, akkor céltudatos intelligencia van mögötte".8''

Itt is latszik, hogy a tiz hatvanyarol van szo.

,,Egy átlagos fehérjemolekula 288 aminosavból áll, amelyek 12 különböző típusba tartozhatnak. Ezeket 10300 féleképpen lehet sorba rendezni (ez egy csillagászati nagyságrendű szám, ahol az egyest háromszáz nulla követi). Az összes lehetséges sorrendből csak egyetlen egy adja a kívánt molekulát. Az összes többi olyan aminosav-lánc, amelyek teljesen hasznavehetetlenek, sőt, akár károsak is az élő szervezet számára.

Más szavakkal szólva, egyetlen fehérjemolekula kialakulásának az esélye 1 a 10300-hoz. Az, hogy a való életben ez az egy eset véletlenül bekövetkezzék, gyakorlatilag lehetetlen. (A matematikában az 1 a 1050-nél kisebb valószínűséget "zéró valószínűségnek" nevezik.)

Mi több, a 288 aminosavból álló molekula viszonylag szerény méretű a több ezer aminosavból álló "óriásokhoz" képest. Ha hasonló számításokat alkalmazunk ezekre az óriásmolekulákra, akkor még a "lehetetlen" szót sem érezzük elégségesnek.

Ha egy lépéssel továbbmegyünk az élet kialakulásában, láthatjuk, hogy egyetlen fehérje önmagában semmit sem jelent. A valaha is felfedezett egyik legkisebb baktérium, a Mycoplasma hominis H39, hatszáz különböző fehérjét tartalmaz. Ebben az esetben az előbb említett valószínűség-számítást, amelyet egyetlen fehérjére végeztünk, mind a hatszáz különböző proteinre alkalmazni kellene. Az eredmény még a lehetetlenség fogalmát is messze felülmúlja.''

Erre azt valaszolom, hogy pl. bigott vallasosak szerint az o vallasuk, a letezo hatalmas ellentmondasaival egyutt tokeletes...

[link]

ugyanakkor ezen az oldalbol valoban kitunik, hogy az evolucionzmus hibas elmelet.

A szakemberek inkább ilyesmit mondanak mint Theodosius Dobzhansky, evolúciós biológus (1900‒1975), a biológia modern szintézisének (darwinizmus + genetika) egyik atyja mondott:

"A biológiában mindennek csak az evolúció fényében van értelme."

Hol itt a hazugsag? A legregebbi elolenyeket tartalmazo retegekrol ir, nem kozetekrol.

Hol van tehat itt a hazugsag, esetleg hazugsagok?

Ismetlem: a ,,tiszta" nehogy azt jelentse, hogy szep, a hatalmas ellentmondasokat nem emlito, pl. latvanyos es nemletezo atmeneteket bizonygato rajzokkal mellekelt irasok, amelyeket egyesek szerint egy ido utan imadni kell, es ettol az imadattol kesobb mar joforman nem is latni az ellentmondasokat...

Az általad ajánlott honlapon az első két mondat:

"Amikor a földtani rétegeket és a régészeti leleteket vizsgáljuk, láthatjuk, hogy az élő szervezetek egyidőben jelentek meg a Földön. A legrégibb rétegek, amelyekben ősmaradványok találhatók, a kambriumból származnak, és korukat 500-550 millió évre becsülik."

Már ez hazugság, tévedés, nem igaz. Innentől kezdve tovább nem is érdemes foglalkozni vele. Mondtam: csak tiszta forrásból!

Az iro kitunoen ismeri az elmeletet, amely egyszeru, tisztan ertheto, es ez a cikk egyertelmuen logikus.

A javaslatod nem jo, mert irtam, hogy olyan, mint a vallasosake: hogy a vallasukat ne kritizalva, hanem az ellentmondasokat nem figyelve, belemerulve vizsgaljuk.

Régebben beleolvasgattam, marhaság. Az írójának fogalma nincs az evolúcióelméletről még az alapjait sem ismeri.

Neked is azt javaslom, hogy előbb ismerd meg magát az elméletet, utána kritizálhatod!

Most mar irhatom, hogy a kerdesemre ujra nem valaszoltal. Kerulod?

Ne hari, de pl. a vallasosak is azzal jonnek, hogy a a valalsukat ne az ot kritizalo dolgokkal kezdjuk vizsgalni, marpedig egy gyanus dolgokkal teli vilagban ajanlatos kritikus szemmel vizsgalni a dolgokat.

Itt egy kivalo evolucioellenes oldal:

[link]