Korkülönbség (beszélgetés)
Szerintem 1,5 évig titkos kapcsolat működhetne, mert ha nem vagytok együtt, lehet h külön utakra tévedtek, és kiderülne hogy együtt jobb lenne/lett volna...:) szóval bár nehéz titkos kapcsolatban élni, ráadásul a szüleid lehet hogy mindig piszkálódnának:)(mármint később, 18 éves kor után) de ha szerelmes az ember, semmi sem akadály :):):) (L)
Strucy szerintem neked sokkal jobb a helyzeted:D mint nekem. Nálam pont az a lényeg hogy az ő családja fogadjon be. De már nemtudom mit gondol erről a Peti. Gondoltam mint 1-2 ismerősőm jósnőhőz fordulok, de nemtudom mennyire "igazak".
És hátha jó, szép jövő áll előttem.
Nekem nem szólhatnának bele a szüleim, mégha ugyanaz a helyzet is lenne, mint nálad:(:):) szerintem fontold meg, hogy megéri e "szünetet" tartani, mert lehet h ezzel elveszítenéd.
Remélem elég jól fogalmaztam meg.:D
Tudom hogy sok olyan kérdés felmerül így egyszerre, és ez nem túl biztató, de én is szeretnék már független saját életet. Alapjában nekem az már szinte megvan. Februártól már munkám is lesz. És nem igazán szoktam a dolgaimról bárkinek is beszámolni. Csak nincs SAJÁT lakásom. Még nem rendelkezem SAJÁT vagyonnal. De ma is bebizonyítaották az ismerőseim, hogy tényleg nem közéjük való vagyok, nagyon gyerekesek.
Pl. ha vkinek mondjuk nem olyan picik a cickói, elkezdenek röhögni...ÚRISTEN!! szánalmasak...:S
De a szerelem mindent legyőz! És még nem biztos hogy a Peti is szerelmes, de kedvel....:)És komolyan kedvel. De attól nagyon félek hogy a családja mit fog gondolni. De lehet ha megismernek, másképp vélekednek majd, remélem.:-(
Komolyan gondolkodom az életről, szeretek szórakozni, de nem az a diszkóba járós, piálós lány. hmmm... szép lenne ha a Petivel kialakulhatna valami.:(:)
sziasztok! Énis hozzá tudok szólni ehez a témához. Eléggé megdöbbentő "kapcsolatom" van. 17 éves vagyok, a barátom 44:):$
Vagyis nem a barátom. Nemtudom mi van köztünk, de nagyon sokat találkozunk. És úgyérzem szerelmes vagyok belé, de ő nem az sajnos. Fél attól, hogy kiskorú vagyok. Azt mondja hogyha nagykorú leszek akkor beszélhetük a kapcsolatról. Sokkal több van köztünk mint barátság.
Szerintetek van ennek jövője?
Ahogy Babcit olvastam pont ez jutott az eszembe, hogy nem mindegy melyik életszakaszban.... Én pont a 30-46 féle fajta kapcsolatban leledzem, bár 30-48. Egyáltalán nem érzem így a páromat öregnek hozzám.
De ha belegondolok, hogy mennyire gyerek voltam 14-15 évesen, az akkori eszemmel nem valószínű, hogy helyesnek tartottam volna egy ilyen kapcsolatot ekkora korkülönbséggel.
Bennem is felmerült egy kérdés Babci! Az ok, hogy saját magadban biztos vagy, de a párod részéről biztos vagy, hogy hasonlóan érez, mint Te? Baráti körötök hogy reagál a másikra? stb, stb, rengeteg kérdés felmerült bennem veletek kapcsolatban... Bár én örök kétkedő vagyok...
De egyet értek cskatával! Szerintem nagyon sok mindent kihagysz az életedből, ha így gondolod, ahogy leírtad.
Szia Babci!
Érdekes volt olvasni a gondolataidat (nekem, a vén 31 évesnek kicsit nosztalgikus is..:)) és látom, hogy valóban nagyon megtervezted a jövődet már jóelőre, határozottnak tűnsz..:)
Természetesen működhet egy kapcsolat ha 16 év a korkülönbség a felek között - csak szerintem nem mindegy, hogy milyen "életszakaszban" vagy.. ha pl. a nő 30, a pasi 46, akkor még elenyészőnek is tekinthető a 16 év, hiszen már valószínűleg kellő tapasztalattal rendelkeznek ahhoz, hogy összekössék az életüket - a férfit "fiatalítja" és lendületben tartja a nő, a nő pedig biztos érzelmi és anyagi támaszt kaphat a hapsitól.. (megjegyzem, nekem még sosem volt ennyivel idősebb párom, és nem is tudom elképzelni, hogy legyen..)
Viszont a Te esetedben óriási különbségnek tűnik a 16 év.. Az enyhe kifejezés, amit használtál, hogy "ő nagykorú".. ettől azért egy picivel több: ő felnőtt - feltételezhetően független, saját élettel és teljesen más jellegű problémákkal, mint amilyen kérdések Téged foglalkoztatnak ennyi idősen.. biztosan van/lenne elég közös témátok? biztosan hasonlóan gondolkodtok az életről? a baráti társasága valószínűleg 25-35 közötti pasikból és nőkből áll - el tudod magad közöttük képzelni..? és ők vajon el tudnának-e fogadni "teljes rangú" barátként a társaságban 14-15 évesen...? (Persze ha szerelmes vagy, akkor ezekre a kérdésekre úgyis igent fogsz kapásból felelni..)
De van egy eléggé szenyó kérdésem is: biztos vagy benne, hogy ő várna Rád, amíg nagykorú/idősebb leszel..? Azért a férfiak többségében nem az önmegtartóztató, szerzetesi életmódjukról híresek.. és azt csak remélni tudom, hogy ő nem olyan, aki kihasználja a szerelmedet és tesz Veled idő előtt olyat, amire Te még nagyon ráérsz..
Lehet, hogy inkább támogatást vártál a hozzászólásodra - de én ebből a szempontból konzervatív vagyok és azt mondom (amit valószínűleg sokan mondanak is) ANNYI MINDEN VÁR MÉG RÁD!! 14 évesen még ne akarj dolgozni és gyereket szülni - még most fog csak igazán elkezdődni az életed! Inkább tanulj (nappalin!!!), menj egyetemre-fősulira, ismerkedj, bulizz, utazz, élj!:) Legyél többször is szerelmes, csalódj párat és légy sokszor nagyon-nasgyon boldog!:) És mindezt azért, hogy ne kapjon el alig huszonévesen az az érzés, hogy valami lényeges kimaradt az életemből..
Nálam elfogadják!:) Nem is igazán szólhatnak bele, apám néha mondott vmit rá. De csak mert hetente egyszer találkozom vele-->elváltak. Nagyon nem foglalkozik vele.
Nem hiszem hogy az ő családja fogadna el könnyebben mégis 16 évvel vagyok fiatalabb, és még fiatalkorú.:S... Ráadásul néha levelezek a nővérével, és hát még nem tudja a koromat.És félek hogy baromi nagyot fog csalódni bennem ha kiderül.
Meg a szüleik! Hát ez az amitől félek, de válalni kell a felelősséget.
A baba dologról csak annyit, hogy szeretem a babákat nagyon, de persze 20 évesen kéne beválalni. Nem most!:)Csak az a baj, hogy én mintha alig idősődnék, a Peti meg egyre inkább...
Jah, és a csávótól persze hogy nem akarok semmit, meg látszik rajta hogy talpig úriember. És nekem a pénz egyáltalán nem jelent semmit.
Amit Peti iránt érzek, nem egy egyszerű fellángolás.Már elég régóta tart ahhoz hogy biztos legyek benne.:)
Sziasztok!:)
Én nagyon szerelmes vagyok egy 16 évvel idősebb férfibe. Ő nagykorú. És 30.:(... Nagyon szeretem őt, és talán ő is egyre jobban kedvel:)
De itt van még az hogy én komoly felfogású vagyok.:) Sokszor gáncsoskodnak azért mert hogy szerethetem a Pétert, mikor ő már felnőtt, érett pasi. De nekem már megvannak a terveim, és az is jó lenne ha már lenne babám. Családom, házam...munkám! És a Peti.
Egyik barátom szülei között is 16 év van. És 3 gyerek. Az apa 52-54 azt hiszem...
Sok ilyen fórumot találok, ahol arról írnak hogy ennyi meg annyi korkülönbséggel milyen jól megvannak. Ilyenkor nagyon jókedvem lesz, mert úgyérzem van remény!:)
Szeretnék már családot, ha a babám apucija Peti lenne:D... Egy bizonyos Tamás nevű ismerősőm a múltkor azt hitte hogy megjátszottam eddig magam, mert lazábban viselkedtem. Azért mert szeretek nevetni, és néha volt egy pár jó megjegyzésem, nem azt jelenti h olyan kicsapongó vagyok mint ő. Ő büszke arra hogy már másodszorra járja a 9-et.
Jól megbántott mikor azt mondta hogy felnőttnek képzelem magam, de nem vagyok az. Ez igaz, de(!) mégis másképpen viselkedem. Idősebbnek is nézek ki. Ezért elég nagy a választék a férfiak között. Bár nekem az nagyon betett, amikor a lassan 50 körüli üzletember is flörtöl velem. Minden reggel találkozom vele az állomáson.:S...
Egészen kicsi korom óta mindig az idősebb pasik vonzottak, de ez nem apakomplexus! Semmi köze hozzá. Nemtudom elképzelni magam egy velem egy korúval, de pont ezt tanácsolták, h nem is érdemes kezdeni velük.:)
Nagyon gyerekesen gondolkodnak az ismerőseim. Bár még fiatalkorúak, de ennyire??!
MIt mondtok?:) Van rá esély hogy legyen vmi? Ugye Peti 33-34 körül lesz mikor én 18. Szívesen vállalnék babát akkor. A pénz nem lenne gond. Mellette folytatnám a tanulmányaimat(lakberendezés)--> levelezőn. Majd ha a pici nagyobb lenne bölcsi, ovi... mellette tanulhatnék, dolgozhatnék. Már elterveztem mindent, nem lenne probléma, csakhogy el fogad e a családja?!:S:) hali!:)
Szia.
Ez szerintem nem "apa-komplexus", ahogy te nevezed. Nekem az egyik ismerösőm 16 évesen egy 30 éves férfival kezdett, ez igaz hogy csak 14 év körkülönbséget jelent, de 3 évig együtt jártak. Viszont egy idő után érezhető lesz ez az idő köztetek, ez apró dolgokon látszik majd meg. Az elején nem veszed észre, mert hát a szerelem vakít, de később lehetnek ebből problémák, mert te még rengeteget fogsz változni. De ez nem mindig van így. A szüleim között pl. 17 év volt és szerették egymást, mert néha jó ha az egyik érettebb gondolkodású.
Köztem,és a férjem között pontossan 22 év van.Valoszinü,igy hirtelen nagyon soknak tünik..de mi nagyon nagyon jol megvagyunk."nem tartok töle ,hogy fiatalabra cserél:)))"
Én voltam az életében az első komoly kapcsolata.Tipikus aglegény volt..-mára már gondoskodó családapa,és fantasztikus férj!!!Mi boldogok vagyunk.Nem a kor számit..hanem a szeretet, megbecsülés, kölcsönös tisztelet:)
Sziasztok!
Nálunk 18 év van a kedvesem javára és a kapcsolat nagyon jól működik. Szerintem rengeteg előnye van, ha a férj idősebb.
Az én párom azt szokta mondani, hogy most érti meg igazán, hogy mit hagyott ki az életéből a két nagyfia fejlődése közben. Nem nemtörődömségből, hanem, mert tanult, dolgozott stb. Sőt, előfordult, hogy a kislányom valami igazán érdekeset és újat tett vagy tesz és ő böködött meg, hogy figyeljem, mert ezek a pillanatok soha nem fognak visszajönni. Szerintem gyereknevelés terén ők sokkal higgadtabbak, nyugodtabbak és teljesen másképpen szemlélik a világot, mint a fiatalabb "srácok".
Én nagyon-nagyon szeretem a páromat és soha nem bántam meg, hogy egymásra találtunk, pedig a kapcsolatunk elején, sőt azóta is rengeteg bántó kritikát, bírálatot kapunk.
Aki "bevállal" egy nála sokkal fiatalabb fiút, az előtt csak le a kalappal. Gondolom sokkal-sokkal több előítélettel kell megküzdeniük.