Korkülönbség (beszélgetés)
Látom össze kéne kötni a Te pasidat az én pasimmal :), majdnem ugyanezt mondta szó szerint :)).
Nálunk nehezített körülmények uralkodnak, nem részletezem, de mindenért meg kell kűzdeni szerintem. Soha semmit nem adtak az életemben csak úgy, így van ez a szerelemmel is. Mikor meg végre nem csak úgy együtt vagyok valakivel, hanem komoly érzelmeim vannak, és minden gondolatom visszakanyarodik hozzá, de apróságok, egy zeneszám a rádióban, egy Beatles kép valahol, egy piros lámpa... stb. Mindenhez kötődik, mindenről eszembe jut, és valóban az a legszebb az egészben, hogy úgy viselkedik, hogy el is hiszem, hogy szeret, nem csak mondja, hogy jaj, de szeretlek, aztán közben le sem sz*rja a fejem stb.
Biztosan nehéz évek várnak ránk, evvel tisztában vagyok, de az egyetlen dolog, ami felemelő, hogy együtt vagyunk, ez ad erőt mindkettőnknek ezt a nehéz időszakot átvészelni. Mielőtt belemagyaráz bárki bármit, nem a kapcsolatnak van nehéz időszaka, mert annak soha nem volt :), hanem a körülményeink nem úgy alakulnak, ahogy elvárjuk így várat magára az együtt élés még egy darabig, aztán a többi dolog, ami a házasság után következik az sem lesz sétagalopp, de vágunk elébe, ha csak így lehetünk boldogok együtt :).
Kedves KIRA7! Nem bántottál meg, és nem is haragszom rád! :)
Szinte hihetetlen számomra, hogy 14 évig voltatok együtt az exeddel, van 5 gyerkőcötök és mégis szakítottál vele!
Azt írod: "egy csomó minden hiányzott abból az életemből csak az emlékek meg a sajnálat fogott vissza a szakítástól"
Én éppen ezért szakítottam 17 évesen, 3 hónapi "járás" után a nálam 8 évvel idősebb barátommal! Mikor elkezdtünk járni, hagytam a dolgot, mondván, hátha megmoccan bennem is valami iránta. De nem ez történt, így 3 hónap múltán szakítottam vele. Sajnos elég nehezen viselte, mert ő komolyan gondolta a kapcsolatot velem, de még mindig úgy érzem, hogy ez így volt korrekt!
Szóval, az, hogy én sajnálatból maradjak együtt valakivel, nálam az kizárt dolog! Erre én nem vagyok képes!
Lehet, hogy most úgy érzed, sok minden kimaradt az életedből, de azt hiszem ennek semmi köze a korkülönbséghez! Hiszen tegyük fel, ha mondjuk egy fiatalabb férfival jöttél volna össze, aki nálad mondjuk csak öt évvel idősebb és annak szültél volna 5 gyermeket, akkor is ugyanezt gondolnád, hogy sok minden kimaradt az életedből!
De ha te még élni szerettél volna - ami tök természetes, hiszen 17 éves voltál -, miért kötötted le magad egy 17 évvel idősebb férfi mellett? Miért szültél neki 5 gyerkőcöt? Gondolom szeretted, nem?
Biztosan voltak még más gondok is a kapcsolatotokban, amiért szakítottatok, de azt nem hiszem, hogy a fő gond, a korkülönbség volt!
Hiszen még fiatal vagy, és az exed sem mondható éppenséggel öregnek! Szerintem még nagyon sok, szép, boldog évet élhettetek volna meg együtt!
Én sosem voltam egy tipikus lázadós, bulizós tini, és épp ezért még most sem hiányzik (az valahogy nem az én világom :) ), tehát nem is érzem, hogy bármi olyat kihagytam volna az életemből ami fontos lenne!
Azt tudom, hogy most milliószor fontosabb emberkék vannak az életemben mint bármi, és azt is tudom, hogy amit nélkülük lehetett volna, azt most lehet velük is, és amit nélkülük lehetne, abból én már nem kérek, köszönöm! :) Már nem tudom elképzelni az életemet a párom nélkül, és nem is akarom, mert önző módon, és katasztrofálisan szerelmes vagyok belé! :P A legszebb az, hogy ő ugyanígy szeret engem, és a legislegszebb meg mégis az, hogy mindezt úgy csinálja, hogy el is tudom hinni neki! :) Emellett van egy gyönyörű kisfiunk is, mi kell még a boldogsághoz?
Tisztában vagyok azzal, hogy várhatnak ránk nehéz évek, és olyan dolgok, amik nem lesznek elkerülhetőek, vagy visszafordíthatóak, de bizonyos dolgok az élet részei, mint például az öregedés, és az ezzel járó problémák! Tisztában vagyok ezekkel, és vállalom őket! De egyelőre, még fiatalok vagyunk, agyilag, testileg, és főleg lelkileg! :)
Kedvenc mondatom a párom szájából: Bármi is történik a jövőben, a kapcsolatunkért már megérte élni! :)) Igaza van!!!
Szerinted boldogabb lennék, nélküle? SZÓ SEM LEHET RÓLA!!!!!!!!!! :)
Kedves carscac!Ragaszkodj a véleményedhez és ne mond a következő hozzászólásodban azt,hogy lehet,hogy igazad van.Ez megtévesztés.Az én exem 17 évvel volt idősebb nálam szültem tőle 5 gyerkőcöt,és 14 évig tartott.Már majdhogynem hozzáöregedtem.17 voltam akkor ő meg 34.Akkor még nem érződött ez.Az exem részéről volt felelőtlenség,hogy hagyta,hogy eggyütt maradjunk.
Egy fiatal nővel az oldalán kellemes volt neki.
Mostanra jöttem rá hogy egy csomó minden hiányzott abból az életemből csak az emlékek meg a sajnálat fopgott vissza a szakítástól.
De megtettem nem csak ezért de ez is közrejátszott.Szerinted megéri a kapcsolatuk ezt az időt amit itt írtál?Nem vagyok rosszindulatú és távol áll tőlem,hogy megbántsam Rony24-et vagy bárkit,de én tudom mivel kell majd szembenéznie és itt a szex csak töredéke lesz a problémának.
Mégegyszer, bocsi mindenkinek!!!
Ez bizony így van :). Ha már a kapcsolat elején ezen rágja valaki magát, akkor megette a fene, ahogy mondod.
Én sem foglalkozom vele, hogy idősebb a párom, nagyon jól megvagyunk és ez a lényeg.
Hogy apakomplexus lenne, nem hiszem, mert nem úgy viszonyulok hozzá, mintha az apám lenne. Bár különben sem érdekel, hogy ki mit gondol a kapcsolatomról :)). Lényeg, a lényeg, jól megvagyunk és ez számít igazán, nem az, hogy ki mit gondol :)) nem?
Nem veszem sértésnek, tisztában vagyok ezekkel a dolgokkal is, elég régóta.
Fene tudja mi lesz 25 év múlva, nem is gondolok erre, annak kell örülni ami most van!
Mi így vagyunk boldogok és ha majd jönnek efféle problémák, majd megoldjuk őket akkor, mint eddig is mindent!
ha te 50 leszel, ő meg 74. az azért sok lessz!!!
ott már van különbség!
ezt a másik oldalról nem lenne szabad felvállani szerintem!!
egy 50-éves nőnek még vannak igényei:)))
de hogy egy 74-éves ember ezeket hogy tudja megvalósítani???
nehogy sértésnek vedd, cak ez a véleményem!!!
Nem hinném! Van apám, és vele is remekül megvagyunk. :)
Apára nincs szükségem. Nem is tudnék úgy nézni a páromra mintha az apám lenne!
Sanya199: Kicsit el vagy varázsolva! Most még lehet, hogy nem jelent neked problémát, hogy találj 3-4 ilyen jelentkezőt, főleg a fiatal pipik sorában, de majd 30 év múlva töprengj ezen, mikor már ténylegesen öreg leszel. Jól kell keresned addigra, hogy megfizetsd a jelentkezőket! :P
Nnna mindegy!
Visszatérve a témára, köztem és a párom közt is van egy "pöttynyi" korkülönbség, Ő 24 évvel idősebb tőlem! :P Kicsit több mint 9 éve ismerem és 4 éve vagyunk együtt. Eleinte csak barátság volt közöttünk, ami lassan átcsapott egy nagyon erős vonzódásba. Kb. fél éve voltunk együtt mikor kezdett kialakulni az a bizonyos IGAZI szerelem! NAGYON furi érzés volt! :) Azóta is lángol és van egy 2 éves kisfiunk is! :) A családom is tökéletesen elfogadta a helyzetet és néha már fel sem tűnik a korkülönbség!
Szóval csak azt akartam mondani, hogy igenis működhet egy kapcsolat még ekkora korkülönbséggel is, ha a felek jól megértik egymást! SŐŐŐT!! :D
Hogy még egy példát mondjak, édesanyám aki egy évvel fiatalabb mint a párom, 3 éve van együtt a második férjével, aki 11 évvel fiatalabb tőle, nagyon szeretik egymást és remekül megvannak! :P
Hmm....úgy tűnik ez nálunk családi vonás! :D
Strucy, mail-re küldöm...
254. sanya199 2007-05-18 16:58
"Nekem fontos, hogy a társadalom megbecsült tagja legyek, ezért csak fiatal pipikékre hajtok."
Tudod, sokan azt is elítélik, ha a pasi idősebb, szóval ha neked (tegyük fel)15 évvel fiatalabb a barátnőd, akkor téged nem néznek rossz szemmel?:)