Ki is az alkoholista? (beszélgetés)

Az az "igazi" alkoholista biztos, hogy borzasztó lehet egy családban...:(

Aki a családtagjait rettegésben tartja, elissza a pénzt, stb...

Ilyet soha nem ismertem.

Báár, a családomban, a felmenőim között bizony voltak alkoholproblémákkal küzdő emberek (nagypapáim pl., aztán Apu tesói....)

Engem most leginkább az érdekel, érdekelne, hogy vajon mi vár az én gyerekebre ABBAN a közegben, amiben él.....

Mi a véleményetek erről a bizonyos "művészvilágról", stb.

Ti megtettetek mindent, amit lehet.

Jó lenne kitalálnának erre is valami csodagyógyszert, mert Magyarországon ez iszonyú probléma, biztos ez a pesszimista mentalitásunkkal is valahogy összefügg.

Teljesen egyetértek.

Először fel kell ismertetni vele, valamilyen módon, hogy alkoholista. Ha felismeri, hogy nem tud leszokni és le akar, akkor meg segítséget kell kérni szakembertől, nem szabad szégyellni.

A baj az, hogy azt hiszik le tudnak szokni, bármikor és valójában már nagyon régen nem.

Én sem bántam meg. Ha elölről kezdeném, ugyanezt a lépést tenném meg. A temetés napján nagyon kivoltam.Zokogtam, h én is hibás vagyok, mert ha nem válok el, akkor lehet, h ez nem így történt volna. de tudom, h ez nem igaz. Bennünket is tönkretett volna...engem még haggyán, csak a gyerekeket féltettem nagyon, hiszen én ugyanígy nőttem fel, és megfogadtam, ha nekem gyerekem lesz, ő nem fog ilyenen keresztülmenni.

Sokan szenvednek életük végéig egy alkoholista társ mellett. nem tartom helyesnek.Lépni kell, mert hiába a sok ígéret, mert ahhoz értenek, nem valósul meg belőle semmi.

Szia!

Én is érintve vagyok, azért is mértékkel iszom, csak alkalmakkor. Mert, ha kipróbálja valaki, hogy nyakló nélkül iszik, hogy vajon rá tud-e szokni vagy sem, ha igen akkor nincs visszaút.

Hát szörnyű lehetett Neked ilyen körülmények között élni. A nagy baj az, hogy kívülről nem lehet segíteni se, ha nincs belül akarat. A változás csak csekély és ideiglenes. Hatalmas belső elhatározás szükséges. Beleolvastam a naplódba is közben. Sajnálom a volt férjedet, de nagyon nagyon helyesen tetted annó, hogy kiléptél ebből a kapcsolatból, nagyon jó döntés volt. Nem tudtad volna megváltoztatni, annak belülről kell jönnie. Mint a végeredmény mutatja nem volt képes rá és csak Titeket is tönkretett volna.

Aki függő!

Ha nem ihatja meg a megszokott akármijét:)Attól még lehet kulturember.

Szia, Kata!

Valóban a génekben benne lehet az öröklődési hajlam. A mi családunkban is nagy fokban benne van a hajlam. Anyu, apu, nagymama, és a volt férjem is alkoholisták (voltak).

Nekem eddig még nem sikerült:) És ami a lényeg, a gyerekeim sem isznak abszolút:) Úgy tűnik, véget ért az átok. Viszont én nagyon sokat szenvedtem a hozzátartozóim alkoholproblémái miatt.

Én hülyeségnek tartom, hogy az is alkoholista, aki napi rendszerességgel, mondjuk a vacsora mellé megiszik egy pohár bort....vagy kaja előtt egy aperitivet. Akkor a fél világ az lenne....

Viszont nekem a szüleim is és a volt férjem is alkoholista volt. Anyám cukros lett, 105 kilósból 10 év alatt 35 kilós lett, amputálták a lábát érszűkület miatt. Apám teljesen demens, cukros, alig bír járni, kész a mája. a volt férjem 5 éve halt meg, szintén az alkohol miatt.

Az az alkoholista, aki nem is akarja letenni a poharat és tönkreteszi a családját és saját magát az alkoholizmusával....ja, és úton-útfélen azt hangoztatja, hogy ő nem alkoholista, bármikor le tud állni! Lehet....ha az életéről van szó....de a régi énjét, soha, de soha az életben nem kapja vissza.

Én csak 7 évig éltem a gyerekek apjukkal....nem bántam meg, h elváltam.

Sajnos 3 hete meghalt 49 évesen. Elvitte az alkohol. Brutál halál:(

napi szintű ivásról írtam... nem említettem? :D

és nem méregről, hanem lelki bánatról, amit ezzel nyom el...

bár őszintén, így első hallásra fura, hogy méregből isztok. nehezen tudom elképzelni azt, ha pl. felbosszantott a szomszéd és erre inni kell :)

A legáltalánosabb definíció az alkoholistát a mindennap ivóban határozza meg, ahogyan írtad mennyiségtől független.

Az már más kérdés mekkora probléma a fenti def. szerint alkoholistának lenni, ha ez az életmód a mindennapi munkában, kapcsolatokban nem okoz problémát.