Ki is az alkoholista? (beszélgetős fórum)

Hát pont ez a cikkem lényege, hogy nem igazán lehet definiálni....

És személyfüggő, hogy kinek mennyire árt.

Nem baj, kedves Panka!

Attól még lehet tökéletlen. Én is tettem közzé itt a fórumon néhány kérdőívet anno (egyik könyvemhez gyűjtöttem anyagot), aztán abban is volt hiba. Igaz, én nem vagyok Egyetem...

További szép estét mindenkinek, aludjatok jól!

Kedveseim!

Na, akkor nézzük nagypanka tesztjét!

1. Iszik-e alkoholt csupán azért, mert megnyugtatja és ellazítja?

- Igen, előfordul, de nem tipikus. Kifejezetten társasági ivó vagyok!

2. Alkoholhoz menekül-e rendszeresen, amikor feszültsége van, s le akarja küzdeni?

- Hát, ez nem nyert! Ha valami problémám van (gondolom, ebből eredhet az a leküzdendő feszültség), akkor azt általában megoldom (és ehhez nem kell szeszes ital), ha nem megy (többnyire azért sikerül), akkor integrálom a konfliktust (úgyszintén alkoholfogyasztás nélkül).

3. Iszik-e alkoholt titokban, vagy olyankor, amikor mások tudta nélkül ihat?

- Nem, nem soha! Sőt ezzel ellentétben, alkalmanként polgárpukkasztó módon sokat iszom, csakis nyilvánosan. (Hadd bosszankodjon a sok bazaltagyú!)

4. Volt-e már alkoholfogyasztása miatt bűntudata?

- Alkoholfogyasztás miatt soha nem volt bűntudatom. Viszont néha-néha, a mértéktelen alkoholfogyasztást követő másnap, elő-előfordultak szorongások. A gyógymód egyszerű: sör (vagy több sör), illetve uszoda, szauna, esetleg kerékpározás a ligetben. (És utána sör. Jó is az, de addigra hol van már a szorongás?!)

5. Volt-e problémája családjában, vagy munkahelyén az alkohol miatt?

- Ez sem jött be. Nem volt. Miért is lett volna? A munkahelyemen soha nem iszom (jó, 30-35 évvel ezelőtt, szállító- rakodómunkás koromban, persze ittam: rakj ki 35 Celsius fokban egy négytengelyes vagont, intenzív sörözés nélkül), sőt ha előadást tartok, szemináriumot vagy gyakorlatot vezetek, illetve vizsgáztatok, akkor előtte való nap sem fogyasztok szeszes italt!

6. Volt-e már ellenállhatatlan vágya tovább inni az első pohár ital elfogyasztása után?

- Ez nagyon buta kérdés! Mi az, hogy volt-e már ellenállhatatlan vágyam tovább inni, stb. Nyilván volt, illetve csak az volt, mivel én nem iszom keveset. Vagy iszom rendesen, vagy nem iszom semmit. Tehát ez a kérdés számomra értelmezhetetlen.

7. Észrevette-e, hogy egy ivási periódus után nem emlékezett arra, amit mondott, vagy tett? - Van-e erős hiányérzete reggel, s kell-e okvetlenül innia?

- Ez kettő kérdés, lelkem!

Az elsőre a válasz. Filmszakadás (a szakzsargonban ezt így nevezik)? Igen, előfordult már. De tudod mi a furcsa? A társaságomban lévő barátok, ismerősök egyszerűen nem hitték, hogy nem emlékeztem dolgokra, ugyanis - hihetetlen, de többen állították - a csapatból én tűntem a legjózanabbnak. Nekem ugyanis az alkohol a mozgás- és a beszédkordnációs központot nem támadja meg, ha lehet így fogalmazni.

A kérdés második felére a válasz: egyértelműen nem!

Na, mire jutottál, kedves nagypanka? Hm?

Végül egy történet, ami az idén, húsvét hétfő utáni kedden esett meg Hévízen, pontosabban Egregyen, a kedvenc éttermemben.

Délután 18:00-19:00 óra körül érkeztem, majd bőséges vacsorát követően (kemencében, egészben sült kacsa volt éppen, libatepertővel áttört, hagymás burgonyával és párolt káposztával), baráti társaságban borozgattunk hajnalig. Természetesen a kacsa előtt lecsúszott néhány szatmári szilva, sőt utána is "szétcsapattuk" azt a hitvány, semmirevaló madarat (tudjátok: a kacsa egy embernek sok, kettőnek meg kevés). Az étterem velem zárt, pirkadt már, amikor gyalog visszaindultam Hévízre (kb. negyvenperces kellemes séta az út).

Szóval, elbúcsúztam a személyzet még lábon álló tagjaitól és elindultam. Mentem vagy ötven métert és ösztönszerűen megfordultam. Mit láttam? A maradék személyzet sorfalat állva engem lesett! Integettem, ők visszaintegettek, én tovább el...

Másnap este ugyanott... Kérdezem a pultos srácot, Gábort:

- Mi a jó francot bámultatok utánam hajnalban? A válasz:

- Néztük Gyula bácsit, mennyire megy egyenesen...

- Aztán egyenesen mentem? - így én.

- Igen, mint a nyíl, pedig megivott vagy öt liter bort. Sőt pontosan annyit, mert a főnök külön Gyula bácsi részére adott egy ötliteres demizson Villányi Nagyburgundit, na ezt mind megitta a Gyula bácsi. Tudom, mert én voltam a pultos.

- És? - faggatom szűkszavúan.

- És? - kérdez vissza, arcán szent borzadállyal, majd hozzáteszi:

- Még csak egy kicsit sem tetszett tántorogni.

Ennyi, röviden. Persze, nem vagyok szépíró (csak szakíró), valószínű, hogy "nem ment át" teljes egészében a szituáció.

És most lefekszem, mert hajnalban kelek.

Jó éjszakát mindenkinek! Lefekvés előtt feltétlen igyatok valamit, helyettem is!

Szia, kedves spinelli!

Nem zavar, mert nem vagyok alkoholista. De ha az lennék sem zavarna! (Tudom, az alkoholistáknak sincs betegségtudata, ne gyere most elő ezzel!)

1. Az alkoholista nem kénytelen kizárólagosan nagy mennyiségű italt fogyasztani, és az sem szabály, hogy köteles részeg lenni. Vannak olyan alkoholisták, akik minden nap meghatározott mennyiségű italt isznak. Soha sem részegek, de soha sem józanok. Az alkoholista nem rúg be mindig, hanem nem tudja előrelátni az ivás kimenetelét („Bemegyek egyre, haza meg részegen térek vissza”). A berúgás nem szabály. Az alkoholistának is néha sikerül meginni csak egy vagy két pohárral. Azonban az ittasság előre nem látva és akarat ellen „történik”.

2. A legtöbb alkoholista nem iszik minden nap. Nem csak hogy kibírják szeszes ital nélkül napokig és hetekig, hanem sokszor hónapokig is.

3. Az alkoholisták anyagi helyzete nagyon különböző és sok tényezőtől függ, nem csak az alkoholizmustól. Így, például, egészen más az anyagi helyzete a munkavezetőnek mint a fizikai munkásnak.

4. Az alkoholista se nem „bűnös”, se nincs a „fenékről”, se kötelezően munkanélküli, stb. Az alkoholizmus nem „válogatja” az embereket se a nem, se a termet, se az iskolai végzettség, se az értelmiségi szint, se az egyéniség jelleme szerint.

5. Nem minden alkoholista erőszakos. Sokan szeretik a zenét, éneket, tréfát és a társalgást. Van aki azokon az estéken, amikor iszik, „magas lábon” él: a legdrágább italokat issza, hatalmas borravalókat osztogat, megvendégeli a kávéházban levőket. Egyes alkoholisták hallgatagok, barátságtalanok, egyedül isznak, sokszor otthon. Részegen elmennek aludni, zsivaj és lárma nélkül.

A fórum cimében feltett kérdésre, ez alapján választ kaphat mindeki:

Szeretné-e tudni, hogy Önnek nincs-e máris alkoholproblémája? Töltse ki az alábbi tesztet becsületesen, hiszen Önről van szó - és megtudhatja.

1.Iszik-e alkoholt csupán azért, mert megnyugtatja és ellazítja?

2.Alkoholhoz menekül-e rendszeresen, amikor feszültsége van, s le akarja küzdeni?

3.Iszik-e alkoholt titokban, vagy olyankor, amikor mások tudta nélkül ihat?

4.Volt-e már alkoholfogyasztása miatt bűntudata?

5.Volt-e problémája családjában, vagy munkahelyén az alkohol miatt?

6.Volt-e már ellenállhatatlan vágya tovább inni az első pohár ital elfogyasztása után?

7.Észrevette-e, hogy egy ivási periódus után nem emlékezett arra, amit mondott, vagy tett? - Van-e erős hiányérzete reggel, s kell-e okvetlenül innia?

Nos, hány igaz állítást jelölt be?

Ha egyet, akkor fennáll a lehetőség arra, hogy Ön veszélyeztetetté, ill. alkoholbeteggé válhat. Ha kettőt, akkor már veszélyeztetett, sőt lehetséges, hogy alkoholfüggő.

Ha háromba vagy többe tett jelet, akkor egész bizonyosan alkoholbeteg, s a saját érdekében azonnal forduljon orvoshoz.

De ha csak egy jelet tett - bármelyik kérdés elé - azt tanácsoljuk, forduljon haladéktalanul szakemberhez.

Megelőzni könnyebb, mint gyógyítani!

Én valahogy mindenkivel egyetértek. :D

Az alkolholnak sajnos nagyon nagy ereje van. Rengeteg családot láttam énis tönkre menni (bár én szerencsésnek mondhatom magam, de a bőröm éreztem és érzem is az ebből adódó problémákat), embereket lecsúszni, hogyan teszik tönkre az életüket.

Középiskolában volt egy kiváló osztályfőnököm, sajnos alkoholista, nem tudom él-e még :( Én imádtam, mert egy nagyon jó pedagógus volt, de hogy a gyerekei mennyire tudták olyan jónak látni, amennyire én, ill. az osztályunk. Nem tudom.

A Gyula által írt italmennyiség soknak tűnik, de szerintem külbönséget kell tenni a nagyivók és az alkoholbetegek között. Úgy gondolom az a beteg, aki nem tud nélküle élni, az akinek ha nem esik jól mégis innia kell, az igenis alkoholista. Ha megtudja állni, nem kötelező innia, az nem beteg, az csupán sokat iszik.

említett dologról az általánosig.

:)

Nem bánom, ha pillanatnyilag ez a témája:)

PONTOSAN ez érdekel, az átlagembernél sokkal okosabb, tehetségesebb, "zseniálisabb" emberek alkoholfogyasztási szokásai, ezt a kérdést boncolgatom.:)

Hát, hogy Te épp megfelelsz ezeknek a kritériumoknak, és betévedtél...

Így jártál.:D

Sziasztok!

Nagyon érdekes dolgokat írtatok, este reflektálok rájuk, de most rohannom kell: uszoda, majd könyvtár.

Azért egy apró megjegyzés: ennek a fórumnak nem az a témája, hogy "KGyul@ alkoholista-e?" Mindenesetre jóleső érzés így felborzolni a kedélyeket!

További szép napot mindenkinek!

van általános defkója itt le is írtam egyébként az amit te írtál.

.)

Igen, bár eléggé szubjektív ennek megítélése, azt hiszem....

Számomra még az érdekes,hogy akiket NŐNEMŰEKET ismerek, és tudom róluk, hogy isznak rendesen, bizony mindegyiken nagyon meglátszik... Borzalmasan néznek ki, püffedt arc, stb...

És a férfiakon meg szinte nem, vagy csak alig látszik...

Persze, belülről nézhetnek ki "csúnyán", de egyértelműnek tűnik, hogy a nőknek mennyivel jobban árt...

Én csak a személyeskedésbe nem mennék bele .... :o))

Szerintem a függőség a kritérium, nem a mennyiség vagy a minőség .... :o))

Az már egy másik kérdés, hogy mennyire reálisan látjuk a másikat, vagy ha rólunk van szó, akkor önmagunkat ebben a kérdésben.

persze tudom.

szerintem viszont a felvetés konkrétan-általánosan is alkalmas megvitatásra.

.)

Persze, az mindig gyanús.

De én nem konkrét személyről - értsd Gyuláról beszéltem - se pro, se kontra - , hanem a fórum címre reagáltam ..... a többi nem az én/mi dolgom/gunk ..... ez esetben ...... :o))))

nekem csak az a furcsa aki annyira be szeretné bizonyítani, hogy nem az.

:)

Pfffffffffffffffff...:):):):):):)

Komolyan mondom, a héten előkerítem Jókai naplóját:)

És köszönöm, hogy arra reagálsz, amire kíváncsi voltam:)