Főoldal » Fórumok » Szépség & Egészség fórumok » Ki is az alkoholista? fórum

Ki is az alkoholista? (beszélgetős fórum)


Ez a fórum a következő íráshoz nyílt: Ki is az alkoholista?

1 2 3 4 5 6
2009. dec. 9. 21:09
Szerintem az az alkoholista, aki függő ..... tök mindegy, hogy litereket vagy csak egy pohárkát, töményet, sört vagy bort iszik .... és erre rendszeresen szüksége van ..... mondhatni nem azért iszik, mert szeret inni, mert jól esik neki, hanem mert "muszáj" neki inni .....
94. spinneli (válaszként erre: 84. - KGyula)
2009. dec. 9. 21:00

igen alkoholista vagy.

zavar?

93. 9242a6388c (válaszként erre: 90. - KGyula)
2009. dec. 9. 20:57
Nagyon intelligens, okos embernek gondollak...:) Jó humorú, társasági ember lehetsz. Ez is a véleményem, és még csak nem voltam a cipődben....:).
92. 9242a6388c (válaszként erre: 90. - KGyula)
2009. dec. 9. 20:54

Kedves Gyula!

Véleményem fenntartom, de azt csinálsz amit akarsz. Nem itélkezem, a véleményem mondtam.

91. cikicakk (válaszként erre: 90. - KGyula)
2009. dec. 9. 20:28
Az én sógorom is egy hatalmas tudású, több diplomás ember volt.Sajnos csak volt.Bár mennyit dolgozott,otthon semmi becsülete nem volt.felesége állandóan azt nézte, hol köthet bele.Aztán egyszer a sógoromnál kiverte a biztosítékot ez a megalázó élet.Elkezdett inni,nem is keveset.Ő sem volt durva, sőt ha ivott kifejezetten humoros nagyon vidám, társaság kedvelő ember lett.Ez így ment több mint húsz évig.Aztán elég gyorsan,elkezdett leépülni.Először még a munkáját ha nehezen is de eltudta végezni,aztán már azt sem.Felesége vitte alkohol elvonóra, de az elvonási tünetekbe majdnem bele halt, pedig a kórházban adtak neki gyógyszert rá.Aztán még 3-4 évig élő halott ként elvegetálgatott.Szinte semmi nem evett, de annál többet ivott.Egy nap a felesége arra ért haza, hogy sógorom a földön fekszik, és halott.A sok alkohol miatt a gyomor falát elvékonyította a szesz, szétmarta a rengeteg gyomorsav, és a hasi aortája megrepedt.Nem azért mondom, hogy megijedj,bár ahogy az írásodat olvasom nem is olyan ember vagy,aki megijedne.Sérthetetlennek érzed magad, veled ilyen biztos nem fordulna elő.(Szerinted, bár kívánom, hogy legyen is igazad)Mindenesetre ennyire kísérteni a sorsot mint te teszed,szerintem, de csak SZERINTEM felelőtlenség.Tényleg kívánom, hogy se munkádba se egészségedbe ne tegyen kárt az alkohol.Legyél te az a ritka kivétel, aki erősíti a szabályt,mely szerint az alkohol öl, butít, és nyomorba dönt.
90. KGyula
2009. dec. 9. 20:11

Kedves nagypanka!


"Mielőtt valakiről ítéletet mondasz, sétálj néhány kilométert a cipőjében. És így, ha elítéled, néhány kilométerrel messzebb vagy tőle, és a cipője is nálad maradt." Az idézet Frieda Norristól származik és a te adatlapodról másoltam.


Kedves cikicakk!


A "májam bemondja az unalmast" - írod. Nos, ez benne van a második kritériumban. Aztán így folytatod: "Az, hogy januártól-márciusig semmit nem iszol, nem jelent feloldozást a megítéléseddel szemben." Feloldozásra nem vágyom és nincs is miért feloldozni. Egyébként pedig: ha esetleg mégis: vajon ki oldozhatna fel?


Kedves gy-ancsa!


A művészek... Hát igen! Ha már Adyt említetted: Csinszka atyai nagybátyja, báró Hatvany Lajos feljegyzései között olvastam, hogy amikor Csinszka és Ady a házasságukat követő mézes-éveket Csucsán töltötték, a költő (és író, újságíró) napi adagja 200 (igen, kettőszáz) szál cigaretta és egy üveg konyak volt, amit két-három liter kocsis borral kísért le. Amikor ezek a feljegyzések nyilvánossá váltak, több irodalomtörténész megjegyezte, nem minden él nélkül, hogy talán át kellene értékelni Ady verseit (meg Adyt is), különösen a csucsai időszakban írottakat.


Egyébként Petőfi is ivott, mint a kefekötő, vagy stílszerűen: mint a homok. És az 1948-as március 15-i forradalom pedig úgy kezdődött, hogy a a hajnalig tartó, Pilvax-béli tivornya után, amikor délelőtt valamennyire magukhoz tértek, elindultak sétálni, mert roppantmód másnaposak voltak. Az Orvostudományi egyetem diákjai pedig éppen tüntettek... Olvassátok csak el a nagy mesemondó, Jókai naplóját. De most ne döntögessünk idolokat...


Szóval, kevés kivétellel iszik minden művész, és mégsem alkoholisták a szó köznapi értelmében (legalábbis a környezetük nem tekintik annak őket): van pénzük időszakos elvonókúrákra, gyógyszerekre, gyógyászati termékekre, fitnesz-edzőre, kozmetikusra. Járnak uszodába, szaunába, stb.


Nekem is futja biokróm és biocink, illetve -szelén tablettákra (ez itt nem a reklám helye), napi legalább 1000 milligramm C-vitaminra, ginszeng-extraktumokra (a méhpempőset szeretem a legjobban) és hadd ne soroljam, még mire.


Zöld teát iszom és kaukázusi kefirt (ez utóbbit magam erjesztem kefirgombából), kora délutánig szinte kizárólag csak gyümölcsöt fogyasztok, este sok zöldséget és fehérjében dús ételeket. Amennyire csak lehet, kerülöm a szénhidrátokat.


Rendszeresen járok uszodába (szaunázom is), tavasztól őszik kerékpározom, ősztől tavaszig pedig teremkerékpározom (bő két órája tekertem negyven percet, mindösszesen huszonöt kilométert). Valamikor eveztem is, de néhány éve - a nem alkoholbeteg, tápos tüdejű - evezőstársaim rendre kidőltek mellőlem: egyedül maradtam, így pedig nehéz ár ellen felvinni egy több mint ötméteres túrakenut.


Alkoholista lennék, kedves nagypanka?


Két helyen oktatok (ez egyik egy főiskola), eleddig hét könyvem (szakkönyvek) jelent meg (a nyolcadik a nyomdában van) és negyvenegy tanulmányt publikáltam különböző szaklapokban. Emellett szerkesztek, lektorálok és szakértek. Ja, és még mindig egyetemre járok, az idén végzek (ha végzek), így lesz összesen kettő főiskolai és kettő egyetemi diplomám, hangsúlyozom, a jobbikból (a jogi szakvizsgákat és a többi felsőfokú szaktanfolyamokat most hagyjuk)! Lényegében kétszer egy év kihagyással harminc éve egyfolytában tanulok... Ennyit az "agyi elváltozásokról", kedves nagypanka!


Szóval, szerintetek alkoholista vagyok. Tetszik ez a bátor diagnózis.


Nos, szerintem meg nem vagyok az: sem pszichésen, sem pedig fiziológiailag nem függök az alkoholtól (mint írtam, bármikor abba tudom hagyni az ivást), szeszes italtól befolyásolt állapotban sem követek el semmilyen jogsértést, sőt: barátságos, vidám, bohém embernek ismernek...


A minap akadtam össze az uszodában egy ismerősömmel. Mesélte, édesapja (egy kérges kezű, napszítta öregember), nem rég töltötte be a 80. életévét. Minden nap megiszik egy liter vörösbort, és még kapálja a szőlőt, ellátja a jószágot. Ez ám az "alkoholbeteg, méghozzá a keményebb fajtából" - igaz, kedves cikicakk?


Nem, kedveseim, én abszolúte nem vagyok alkoholista, sem a szó köznapi, sem pedig orvosi értelmében. Legfeljebb, sokan, sőt sajnos túl sokan, az én életmódomat nem érik fel ésszel.


Igaz, valóban sokat iszom, úgy, ahogy a 83-as hozzászólásomban leírtam. És? Imádok inni, szeretek élni, társaságba járni, szórakozni (film, színház, muzsika)...


Jut eszembe: vasárnap óta egy kortyot nem ittam.

89. ec78bc2bf8 (válaszként erre: 88. - Gy-ancsa)
2009. dec. 9. 09:55

Szia, köszönöm az érdemi hozzászólást, igen, ilyesmi válaszokat várnék....:)


A művészek 90 %-ának nincs TARTÓSAN családja, gyereke, stb., pont azért, mer alkalmatlanok az ilyesfajta kötöttségekre, és legyünk őszinték, jobban is járnak azok, akik nem kötik az életüket ilyen "művészlelkekhez", mert elég kicsi az esély az évtizedekig tartó boldogsághoz...

Némelyiküket nehéz lenne elképzelni gondoskodó családapának, vagy akár családanyának. Viszont nem hinném, hogy mindenkinek feltétlen a családapa-szerepben kell keresni a boldogságot...

Az, hogy a fiatalok az ő életvitelüket tekintik példának, az bizony nem jó, persze, hogy nem....

2009. dec. 9. 08:40

Egy dolog a "nagy alakítás". nemrég Petőfit keresgéltem, és rátaláltam egy versre (de sok ilyen van), ahol a mindennapi tivornyákról ír. A művészek (Ady is írt a Delírium tremensről) életmódja valamilyen szinte összefügg az alakohollal. Tudnak nagyot alakítani, és közben jókedvűek.. De milyenek, amikor lemennek a színpadról? Hogyan tudja őket elviselni a környezetük? Nagy pénzeket keresnek, amiket nehéz lenne elinni. Egy idő után az életmódjuk miatt mégis romokban az életük. Kevés múvészről tudni, aki nem iszik, vagy nem ivott valaha. Dew bizonyára egészen más ember amikor "szerepel", és egészen más otthon. Jobbik eset, ha a párja is hasonló közörkben mozog, akkor talán jkönnyebben megérti, együtt isznak. Viszont mi is van akkor a gyerekekkel? Meg tudnak e otthon is valamit beszélni, problémát megoldani? Ki ébreszti fel reggel a geyreket és üldi az iskolába, ha a szülők éjjel rendszeresen felöntenek, és reggel valószínűleg morcosan ébrednek 10-11 óra tájban? Ez mind nem látszik a dicsfényben ami a színpadon körbelengi őket. És, ha ital nélkül nem megy már a szereplés??? Akkor mér előadás előtt is isznak. Sajnos enegem elszomorít, hogy ilyen emberek a gyerekeink példaképei. Az emberiség nagy része nem művész, és nem tud megélni abból, hogy alkoholizál, és abban az állapotában szerepel, meztelenre vetkőzik, ... A gyerekeinknek nagyrészt munkából kell majd élni, olyan munkából, ami lehet lélekölő, unalmas, fársztó, és nem biztos hogy megy részegen is. Szinte minden szakmában találni olyan mebereket, akik isznak, és tudnak dolgozni rendesen. Vannak ilyen orvosok, tanárok, épp ahogyan írod. Én évente kétszer háromszor iszom egy pohár bort, akor sem esik jó. De azt tudom, hogy amíg a katedrán állok, egy egész más ember vagyok, mint aki hazaér. Mindannyian képesek vagyunk szerepet játszani, a munkahelyen egyféleképpen, otthon viszont másféleképpen viselkedni. ez azzal jár együtt, hogy szétválasztjuka munkahelyet a magánélettől. Lehet, hogy a jókedvűek és vidámak otthon nem is annyuira olyanok? Egész más egy munkahelyen poénkodni és jópofizni, és más otthon szembesülni a mindennapi gondokkal, mosnivalóval, férfiaknak azzal, hogy meg kellene javítani a tetőt, mester után kellne nézni, él kellene lapátolni a havat.... Szembenézni a kamaszodó gyerekkel, aki épp azt örökli tőlünk, amit nem szeretünk önmagunkban... Épp azt kapjuk vissza tőle amit nem szerettünk volna.... Szóval nem tudom, milyen lehet Sinatro otthon, van e egyáltalán otthona, összejöne-e a családja időnként egy jó beszélgetésre....


Engem nem vigasztalna a "közeg", senkit sem vigasztal az, hogy a szomszédot is elverte a jég, ha az egész évi termése oda....

87. cikicakk (válaszként erre: 84. - KGyula)
2009. dec. 8. 20:06
Ne legyél te azért abban olyan biztos, hogy hosszú távon mind a négy kritériumnak meg fogsz felelni.Igaz az is lehetséges, hogy mielőtt valamelyik kritérium nehezedre esne, addigra a májad bemondja az unalmast.Az, hogy Januártól márciusig semmit nem iszol,nem jelent feloldozást a megítéléseddel szemben.Igen,alkohol beteg vagy,méghozzá a keményebb fajtából.
86. 9242a6388c (válaszként erre: 84. - KGyula)
2009. dec. 8. 09:52
Az alkohol hatásait, majd esetleg később a májad, és az agyi elváltozások fogják jelezni...
85. 9242a6388c (válaszként erre: 84. - KGyula)
2009. dec. 8. 09:50
Szerintem az vagy...
84. KGyula
2009. dec. 8. 09:45

Sziasztok!


Ez egy roppant érdekes téma, de, szerintem, többet foglalkozunk vele, mint amennyit kellene.


Előfordul, hogy napokig nem iszom, aztán belehúzok (elkap a gépszíj, ahogy szokták volt mondani) és heteken keresztül, rendszeresen és nagy mennyiségben fogyasztok szeszes italt, miközben dolgozom, írok és sportolok is...


Július-augusztusban 5-7 hetet szoktunk nyaralni, nos, ilyenkor napi rendszerességgel elfogyasztok két-három liter vörösbort. Ha néha kiütöm magam, akkor másnap sörrel gyógyulok... Sokszor hajnalban Riccocone koktélt iszom (ez a kedvencem), persze dupla vodkával, mert több vörösbor vagy sör nem fér belém. Aztán, ha úri kedvem úgy tartja vagy a helyzet diktálja, hetekig semmi. Alkoholista lennék?


Rövidital? Jobbha nem tudjátok... Persze, miért ne! Általában éhgyomorra és vagy késő este sörrel. Egy Városligeti sörsátorbéli koncert ideje alatt, különösen szauna és uszoda után lecsúszik 5-7 korsó sör ugyanennyi whisky vagy jó minőségű pálinka. És a saját lábamon megyek haza. Januártól március végéig pedig semmiféle szeszes italt nem fogyasztok.


Ja, és nem tudok keveset inni! Vagy semmit nem fogyasztok vagy az első pohár után átiszom az egész napot. Szóval, alkoholista vagyok?


Én azt gondolom, hogy az alkoholizmus egyénfüggő: ha

- van pénzed rá és nem a családodtól veszed el azt az összeget, amit szeszes italra szánsz,

- az alkoholfogyasztás nem megy az egészséged rovására,

- mentálisan és egzisztenciálisan sem romból le téged, továbbá (és ez fontos);

- szeszes italtól befolyásolt állapotban sem hágod át az íratlan és írott szabályokat, magyarul: tudsz normálisan viselkedni, nos, barátom, amennyiben ennek a négy követelménynek megfelelsz (ezek konjunktív feltételek), akkor igyál annyit, amennyi beléd fér! Egészségedre!


Ha viszont a négy kritérium bármelyikének nem tudsz megfelelni, akkor ne igyál!


Az orvosok pedig azt mondanak amit akarnak!

83. fbb53e1d99 (válaszként erre: 81. - Ec78bc2bf8)
2009. dec. 6. 11:53
Ebbe én beleszülettem...kénytelen voltam végig asszisztáni. Nem jár ehhez elismerés, de azért köszi:)
82. ec78bc2bf8 (válaszként erre: 77. - 5fbb0bd9cd)
2009. dec. 6. 11:52

Köszönöm:)


Na, hát ilyemire gondoltam, amiről Te írsz...

81. ec78bc2bf8 (válaszként erre: 76. - Fbb53e1d99)
2009. dec. 6. 11:50

Úgy gondoltam, sok embernek vannak "híres ember"-ismerősei, tapasztalatai ilyenekkel kapcsolatban:)

Minden elismerésem Neked, hogy ilyen "dupla terheltség" után képes vagy az optimista szemléletre, Te aztán tudnál mesélni, most már látom...:(

Minden jót Neked:)

80. fbb53e1d99 (válaszként erre: 79. - 5fbb0bd9cd)
2009. dec. 6. 11:05
Az ember a tragédiákból tanul:(
79. 5fbb0bd9cd (válaszként erre: 78. - Fbb53e1d99)
2009. dec. 6. 11:03

Te nálam jóval többet tapasztalhattál, így neked van igazad. Tényleg sok tragédiát éltél meg :(


Én mégis azt mondom, hogy nem ismerek személyesen alkoholistát (vagy nem tudok róla, mert esetleg olyan jól titkolja), legfeljebb az utcán botlok néha egybe.

Dolgoztam olyan helyen, ahol bortúrákat is szerveztünk és többször én mentem el kísérőnek. Na ezek az utak már a buszon jól kezdődtek (elő a pálinkás üveggel) és több napos non-stop ivászatot jelentettek. Az utasok között sokszor voltak pl. kistelepülési polgármesterek, vállalkozók (jellemzően 40-60 éves férfiak), az ivóteljesítményük ellenére jó karban láttam őket, szakmailag-értelmileg épp toppon voltak, többnyire elégedett és boldog embereknek tűntek (kivéve ha a költségvetés és finanszírozás került szóba). És mindegyikükre jó szívvel emlékszem vissza.

2009. dec. 6. 09:43

"Nálam az alkoholista az a kategória, aki büdösen, koszosan az utcán kóvályog."


kacskarina!

Az én anyám, és a volt férjem sem kóválygott büdösen és koszosan.... mégis alkoholisták voltak.

49 évesen meghalni az a alkohol miatt, az tragédia!

2009. dec. 6. 08:45

Nagyon-nagyon jó a cikk. Semmibe nem tudok belekötni. Én is hallottam olyan rádióinterjút, amiben a szakértő már a heti egy pohárt is a függőség közé sorolta. Néztem is nagyot.


Én ugyan soha nem ittam (max. szilveszterkor egy-egy pohár pezsgőt), de csak azért mert nem szeretem azt az ízt, ami az alkoholt kíséri...a környezetemben pedig van mindenféle ember, olyan aki alkalmanként keveset, alkalmanként sokat, rendszeresen keveset és rendszeresen sokat iszik...de még ez utóbbi kategóriákba tartozókat sem mondanám alkoholistáknak, mert az életük amúgy teljesen rendben van. Nálam az alkoholista az a kategória, aki büdösen, koszosan az utcán kóvályog.

76. fbb53e1d99 (válaszként erre: 74. - Ec78bc2bf8)
2009. dec. 6. 07:33

Akkor talán a közismert művészekkel kellene beszélgetned erről, mert úgy gondolom, hogy itt nem igazán találsz rá a művésztársadalomra..


Ha ez a fajta alkoholizálás érdekelne, akkor csakis velük tudod ezt a kíváncsiságodat kielégíteni.

Mi itt egyszerű emberek vagyunk, csak egyszerű emberek szokásait ismerjük:)

2009. dec. 5. 20:43
Tudom már, DEAN MARTIN!!:)
2009. dec. 5. 19:35

Nno, szóval, az egész cikkírás akkor fogalmazódott meg bennem, amikor Kisgyerekemmel hallgattunk a Youtube-on egy csomó Frank Sinatra -számot... MOst nem jut eszembe, kivel énekel, egy másik szintén ilyen nagyon zseniális, nagyon iszákos énekessel...:)

És akkor kezdtünk beszélgetni a Kisfiammal, nem a Naggyal, hogy milyen érdekes, milyen életet éltek Ők mindketten, mennyi whisky folyt le a torkukon, és mégis milyen sokáig és milyen jól éltek.... Voltak olyan 80 körül, amikor meghaltak, ha jól tudom....

A felvételeken is eléggé illuminált állapotban vannak....:)

Na, és akkor gondolkoztam, hogy milyen érdekes, mennyi rengeteg ilyen emberről tudok, közelebbi, távolabbi ismeretség, és a nagy részük mégis sokáig él, jól érzi magát, fiatalabb, stb.stb...

Innen jött az ötlet az egészhez.

Meg hát hozzá a 3-4 éves "múltam" a gyerekkel...

Tehát ez a fajta alkoholizálás érdekelne...

Nyilván ide nem írhatok közismert művészeket példának SEMMIFÉLE művészeti irányból, ennyi eszem azért van...:)

73. cikicakk (válaszként erre: 71. - Fef02ca393)
2009. dec. 5. 13:26
Gratulálok.!!!!!Nagyon ritka az aki, ilyen hosszú időn keresztül teljesen le tud mondani az alkoholról.Igen,igazad van.Aki egyszer alkohol beteg volt(annyira csúnya az alkoholista szó) annak soha, de soha többet egyetlen kortyot sem szabad innia.Lehet, hogy az első 2-3 alkalommal nem inna többet,mint bár ki más,egy felest,egy korsó sört,de mint már írtam,az agy emlékezik.Alkoholhoz jut, és innen lehet,hogy megint nincs megállás.Tehát gratulálok neked,így is kell.Soha többé a pohárhoz nyúlni,mert az egyenlő a visszaeséssel.Baromijókedv,végigaszisztálta a volt férje, és Édesanyja alkohol betegségét.Ő tudja, hogy nem csak a beteg,hanem a családja is szenved.Sőt a menthetetlen alkohol betegnél már csak a család szenved.
72. fbb53e1d99 (válaszként erre: 71. - Fef02ca393)
2009. dec. 5. 13:04

Ez a hozzászólás szép volt, és tanulságos:)


Csak a tapasztalatomat írtam le...én így látom, de az is lehet, hogy nem ért mindeni egyet velem. Igen, aki mindennap arra használja az alkoholt, hogy a napi feszkót levezesse, előbb-utóbb alkoholbeteg lesz:(


Neked gratulálok! Nagyon erősnek kellett lenned, hogy ezt véghez vidd!!! Minden elismerésem! Bárcsak a volt férjem is így gondolkodott volna, most nem maradt volna édesapa nélkül a két gyerek.

De most már késő! Sokan vehetnének Rólad példát!

71. fef02ca393 (válaszként erre: 67. - Fbb53e1d99)
2009. dec. 5. 12:57

"Azt mondta, 24 éves volt, apám dolgozott, ő meg egyedül volt. Gondolta, megiszik egy pohárka bot. Mikor apukám hazament, tiszta boldogság volt az este. Egészen másképp érezte magát, mint mikor nem ivott egy pohárral. Igen ám, de az egy poharakból, évek múlva már üveg lett, mivel azt a hatást, amit egy pohárnál elért régen, az nem volt elég, egyre több kellett. . . aztán észre vette, ha keveri a röviddel, sokkal hatásosabb. . . . és itt kezdődik az ördögi kör.

Először azért inni, h lazítsak, aztán azért, mert már nincs kiút."


Ez a legjobb jellemzés, ebben minden benne van. Nem is kell ragozni. Be kéne keretezni és feltenni ide az oldal tetejére, hogy aki ide belép rögtön láthassa.

Mivel benne voltam tudom, hogy egyetlen kis pohárka után már senki nem azért iszik, mert az annyira jó! Ááá, dehogy.


E-hónap 17-én lesz 19 éve, hogy egy korty alkoholt sem iszom. És nagyivóknak, dohányosoknak csak így lehet leszokni ezekről a totálisan káros szenvedélyekről. Teljesen abbahagyni! Választani, hogy az élet kell vagy a mihamarabbi halál, mint ahogyan időközben sok - mit sok rengeteg! - ismerős, gyerekkori barát, meg nem teljesen ismerős de gyerekkoromtól jól ismert ember oda van már mert az szeszt választotta. Mint kivülről figyelő azt látom, hogy 40-55 éves korban mennek el ezek az emberek. Hát ezért kell választani a pillanatnyi mámort?! Ezért kell egyre jobban lealjasodni az alkohol hatására és egyre jobban a perifériára szorulni? Kár minden egyes életért aki így megy el.

De éppen egyik gyerekkori barátom végzete mián mondhatom: nagy résszük már nem meggyőzhető és 10-ből 9 letagadja és kikéri magának, hogy ő alkoholista.


Még egyet azoknak akik azt gondolják, hogy a minden napi de nem részegségig fogysztott alkohol mennyiségtől ők nem alkoholisták. Sajnos tévednek de ezt leírják az orvosok is: ez a leg rosszabb mert előbb utóbb az állandó alkohol jelenlét a szervezetben kikezdi valamelyik szervet. Inkább azoknak lesz kevesebb gondja akik ünnepekkor, név-szüli napokon berúgnak, másnap betegek de utána heteken át megint nem isznak.


Ezt figyeltem meg a közel 20 év elteltével, mióta antialkoholista lettem. :-))

70. ec78bc2bf8 (válaszként erre: 63. - Spinneli)
2009. dec. 4. 11:54

Jaj, hát ezt ismerem:)

(És szeretem is:))

69. ec78bc2bf8 (válaszként erre: 66. - Spinneli)
2009. dec. 4. 11:40
hát igen...:D:D
68. ec78bc2bf8 (válaszként erre: 67. - Fbb53e1d99)
2009. dec. 4. 11:39
Pfffff..... aha:(
67. fbb53e1d99 (válaszként erre: 61. - Ec78bc2bf8)
2009. dec. 4. 11:35

Akkor semmi gond...ha nálatok ez nem áll fenn, nem kell mitől tartani.

Nekem az a véleményem, ha valaki mindennap iszik, h ezzel vezesse le a feszültséget, akár magánéleti, akár munkahelyi, az alkoholistának számít.

Anyám is így kezdete.Egyszer megkérdeztem tőle, hogy jutott el idáig.


Azt mondta, 24 éves volt, apám dolgozott, ő meg egyedül volt. Gondolta, megiszik egy pohárka bot. Mikor apukám hazament, tiszta boldogság volt az este. Egészen másképp érezte magát, mint mikor nem ivott egy pohárral. Igen ám, de az egy poharakból, évek múlva már üveg lett,mivel azt a hatást, amit egy pohárnál elért régen, az nem volt elég, egyre több kellett...aztán észre vette, ha keveri a röviddel, sokkal hatásosabb....és itt kezdődik az ördögi kör.

Először azért inni, h lazítsak, aztán azért, mert már nincs kiút.

66. spinneli (válaszként erre: 65. - Ec78bc2bf8)
2009. dec. 4. 11:32

nem elég a megállapítás, szerintem szépen lefedi a lényeget.

:)

1 2 3 4 5 6

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2024, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | Facebook