Kedvenc idézetek (beszélgetés)
Weöres Sándor: Mosoly az arcodon
Szeretném látni a mosolyt az arcodon,
Tisztán, szelíden úgy, hogy ragyogjon:
Szeretném látni a boldog szemeket,
Melyekből más is erőt meríthet.
Szeretném hallani a boldog nevetést,
Mely mindig őszinte és békés.
Hallani, ahogy a jót dicséri szád,
S nem az elégedetlenség nehezedik rád.
Szeretném érezni, hogy békés a világod,
Hogy hiteddel a rosszat leigázod.
Felülkerekedsz a súlyos bánaton,
Hisz Isten veled van minden utadon.
Szeretném tudni, hogy jó döntést hozol,
Ha válaszút előtt botladozol.
Mindig tudd pontosan, melyik Isten útja,
Tudd, ha rálépsz boldogság vár rajta.
Szeretném, hogy vágyaid valóra váljanak,
De hinned kell, hogy imáid meghallgattatnak.
S ehhez legyen az a hely a templomod,
Ahol a válasz már a szívedben visszhangoz.
Szeretném, ha aggódó szíved lecsendesedne,
Ha minden gondod Isten elé lenne letéve.
Ha a szíved ezáltal teljesen felszabadulna,
A fénysugár lelkedig lehatolhatna.
Szeretném, ha veled érted imádkozhatnék,
A bánatodban is szívesen osztoznék.
Ha nyújtod a kezed, Isten elé vezetlek,
Hitem szikrájából lángot gyújtok neked.
Szeretném, ha akár könnyeid árán is,
Hogy hinni tudj abban, aki felszabadít.
Egy kőhajításnyira van az igaz szeretet,
De a követ neked kell a földről felemelned.
Szemed kisírt, arcod könnyektől ázik,
Mert valami fontos dolog hiányzik.
De van, aki pótolja mindezt,
És ez mindörökké így lesz.
Kezed remeg, megtenni nem mered
Átlépni az előtted tornyosuló hegyet.
De van, aki segít, hogy sikerüljön,
S feletted az ég újra kiderüljön.
Harcoltál valamiért, sebet szereztél,
Úgy érezted, csak meghalni szeretnél.
De van, aki újra képes ápolni téged,
Akár a halálig is elmenne, kizárólag érted.
Lelked zavaros, nagyon meggyötört,
Szomorúságban teljesen összetört.
De van, aki ezt is helyrepofozza,
Lelki békédet újra visszahozza.
Szíved fáj, rengeteg csatát kiállt,
Lázasan dobban s szeretetért kiált.
De van, aki meggyógyítja ezt is,
Melletted van, ha tudja jól hogy veszt is.
S hogy mit is jelent ez? Sok különböző lélek,
Amiktől barátok lesznek az egyes személyek,
Tudom te is értem, ahogy én is kiállok érted,
Ez a barátság, amiért szeretem az egészet.
Ha életedben olyan helyre értél,
hol úgy érzed, innen már nincs tovább,
Csalódottságból magadnak bőven mértél,
s nem jussod már az igaz boldogság.
Állj meg, kérlek, a szakadék legszélén,
és nézz csak hátra, milyen volt életed,
Volt e barát, ott benn a szíved mélyén?
Kinek emlékét örökre elteszed.
S ha volt olyan, ki érintette lelked,
ki melléd áll, ha sorsod rángatott,.
Ki meghallgatta sok fájó keserved,
s ha kellett méltó tanácsot adott.
Keresd meg őt és mondd el ami fáj még
lelkedben mindig megtalálhatod.
A barátság hidd, a legnagyobb ajándék.
Minden szépet elrontottam, álomváram hátrahagytam,
már nem tudom: elfeledtem, hogy kéklik az ég felettem...
Láthatom még milyen kék? Mi az, ami jöhet még?
Pillangóként rebben lelkem, de nem lehet elfelednem:
ökörnyálból font fonálon függ a szívem, s csendben várom
-alattam a szakadék- mi az, ami jöhet még???
Óvatosan moccan testem, sóhajtásom égig lebben-,
de vigyázva, mert a szál pattanásig feszült már...
-a mélységbe zuhannék- Mi az, ami jöhet még?
Sokszor bíztam életemben, bizalmammal mit sem értem-
most a hitem köddé vált, félelmem béklyóba zárt...
Elérkezett már a vég? Mi az, ami jöhet még?
Magam látom idő múltán: kapaszkodom fonal-hintán,
már felfelé kúszok rég, és felettem tényleg kék!
Lehet tündöklően szép? Mi az, ami jöhet még?
Égboltomon szép szivárvány, azt súgja, hogy lesz, ki vár rám,
szelídül a veszteség, -szikrázón azúr az ég-
bármerre is tartanék: boldogság is jöhet még!
Íme, az már meg is jelent, letargiám most füstbe ment,
Erre vártam már milyen rég, csak szép és jó jöhet még!
"A pozitív gondolkodás fogalma eredetileg egy ősi buddhista hagyomány nyomán jött létre. Fönnmaradt egy legenda, miszerint Buddha és a tanítványai néztek egy döglött kutyát. Mester, nézd, a halál, a bomló hús, a rothadó tetem milyen rettenetesen visszataszító! Milyen undorító, ha csak az marad meg egy lényből, ami belőle a test! - mondták a tanítványok. Buddha odanézett, és azt mondta, hogy igen, de milyen szép fehér foga van! Ez a pozitív gondolkodás alaptörténete. Innen nőtt ki. Vagyis nem arról van szó, hogy a negatív élményeinket, a keserveinket, a bánatainkat hazudjuk el pozitívnak. Arról van szó, hogy fogadjuk el ezeket olyan negatívnak, amilyenek a valóságban, de ha van bennük valami pozitív, akkor azt is vegyük észre."
Popper Péter
Magamban hordom a szívedet,
a szívemben hordom.
Mindig itt van velem.
Bárhová megyek, mindig kell nekem.
És akármit teszek, bármi lesz,
Te ott leszel, kedvesem.
A sors nem riaszt,
mert Te vagy a sors nekem.
Nem kell világ ennél szebb,
mert Te vagy a világ, igen.
Edward Estlin Cummings
Kedves Gyermekem!
Ha eljön majd a nap, amikor már öregnek látsz, pedig még nem is leszek az, kérlek, legyél hozzám türelmes és próbálj megérteni.
Ha leeszem a ruhámat, ha nem tudok rendesen felöltözni, légy türelmes. Jussanak eszedbe azok az idők, amikor én tanítottalak erre!
Ha beszélek Hozzád, és ezerszer elismétlem ugyanazt a dolgot, ne szakíts félbe, hallgass végig.
Amikor kicsi voltál, ezerszer kellett elolvasnom ugyanazt a mesét, míg el nem aludtál.
Ha nem akarok megmosakodni, ne szégyeníts meg, ne feddj meg érte. Jusson eszedbe az a millió ötlet, amit kitaláltam, hogy rá tudjalak venni a mosdásra.
Ha látod, hogy milyen tudatlan vagyok a technikai újdonságokkal kapcsolatban, adj elég időt, és ne nézz rám gúnyos mosollyal.
Megtanítottalak sok mindenre, hogy egyél jókat, öltözködj szépen, hogy hogyan nézz szembe az élettel.
Ha néha nem emlékszem dolgokra, vagy elvesztem beszélgetésünk fonalát, adj gondolkodási időt, hogy eszembe jusson, és ha még sem sikerül megtennem, ne légy ideges, és ami a legfontosabb, az nem a mondanivalóm, hanem az, hogy veled legyek, és figyelj rám.
Ha valaha nem akarok enni, ne erőltesd. Jól tudom, hogy mikor kell ennem és mikor nem.
Ha gyenge lábaim nem engednek sétálni..., nyújtsd a kezed ugyanúgy, ahogy azt én tettem, amikor Te tanultál járni.
És amikor egy napon azt mondom neked, hogy nem akarok tovább élni, hogy meg akarok halni, ne légy dühös, egyszer ezt is meg fogod érteni.
Próbáld meg megérteni, hogy a koromat nem megéltem, hanem túléltem.
Egy nap majd megérted, hogy minden hibám ellenére, mindig a legjobbat akartam, és hogy az utat szerettem volna előkészíteni neked.
Hiányzik nekem,
hogy én is hiányozzak
egyvalakinek.
Szabolcsi Erzsébet
" A jelen a fontos. Érezz, ne töprengj! Hallgass az ösztöneidre! "
(Qui-Gon Jinn,Star Wars)
Egy férfit nem lehet ellopni. Egy férfit nem lehet elszeretni vagy elvenni. Egy férfi nem tárgy, amit felemelhet és zsebre tehet egy másik nő, ha magának akarja.
Egy férfi dönt. Eldönti, hogy enged-e a kísértésnek, vagy sem és ha valamit nem akar, megtalálja a módot, hogy a nő tudtára adja, és lefejtse magáról a legragadósabb piócalányt is.
Ha egy férfi elhagy valaki másért, nem azért teszi, mert elügyeskedték Tőled, mert jött egy harmadik és minden jót elrontott. Azért megy el, mert bizonytalan vagy a személyisége vagy a kapcsolata Veled, mert valami fontos nem működik köztetek.
Ironikus, de néha egy harmadik személy színre lépése kell ahhoz, hogy fellebbentse a fátylat egy néma boldogtalanságról, egy gyenge jellemről, az érzelmek múlásáról, a saját mulasztásod következményeiről vagy arról, hogy nem a jó ember mellett horgonyoztál le…
Talán most sötét érzések kavarognak benned, de egyszer belátod majd, hogy aki „elvitte”, óriási szívességet tett Neked, mert így vagy úgy, de felnyitotta a szemed…
Manna OWell
Vannak a szálak...
Amelyek összekötnek. Valakivel. Sokféle szál lehet. Hihetnénk, hogy minél több a szál, annál erősebb a kötelék. De nem. Nem a szálak száma számít. Nem az, hogy hány szál fűz a másikhoz. A szálak erőssége a döntő. Lehet az egyetlen szál, mégis erősebb száz másiknál. Sőt, az is lehet, hogy ezt a szálat senki nem látja. Mégis mindennél erősebb. Lehet, hogy csak ez az egy szál fűz valakihez, de az erősebb minden más szálnál együttvéve. Csak ez számít.
(Csitáry-Hock Tamás)
Ha valakit valóban szeretsz, azonnal tudod, ha megbántod - nem azért, mert látod az arcán, hanem mert a bántás pillanatában önmagadon érzed a bántalmat, neked is fáj - és tudod, hogy nem kellett volna. Nemcsak neki, neked is sajog, azonnal. A szeretet nem ismer sem időt, sem távolságot.
Müller Péter
"Mindenhol csak kellemes helyek vannak,ha megfelelőképpen állsz a dolgokhoz."
"Tévedni emberi,a tévedéshez ragaszkodni viszont esztelen dolog."
Sohasem vagyunk sebezhetőbbek, mint amikor bízunk valakiben – de paradox módon, ha nem tudunk bízni, nem találhatunk sem szeretetet, sem boldogságot.
Walter Anderson
"Az igazi találkozások pillanatában,
belopakodunk egymás életébe és a lelkünk jót "ücsörög" egymásnál.
Ugyanarra a dalra rezdülünk. Érezzük egymást.
Az emberek azt mondják, nem szeretnek szenvedni.
Én mégis szeretek. Szeretem, ha valaki eszeveszetten hiányzik.
Ha ott lappang a torokszorító érzés minden porcikámban,
hogy mindent odaadnék abban a pillanatban,
hogy újra találkozhassak vele.
Érezzem ugyanazt a dallamot a lelkemben.
Az ő dallamát és az ő rezdülését.
Van ezekben a találkozásokban is valami nagyszerű és megdöbbentően furcsa.
Az élet összehoz két embert, itt vagy amott,
mintha a Véletlen Játéka volna csupán, aztán összeköti őket
a barátság láthatatlan szövedékével.
Hogy aztán sohasem felejtsük el azt a dallamot, azt a hangulatot,
amit elénk terelt és azokat az érzéseket,
amiket a lelkünkbe csempészett.."