Kedvenc idézetek (beszélgetés)
Ezért alszom én mindig párnán
Hogy a gondolataimmal
Ne történhessen ilyen csúnya baleset
És igazi eszemet akárcsak az ünneplő ruhát
Gondosan megőrzöm
Hogy ép legyen majd az ünnepekre.
Finy Petra
Amit a valóságos világból látunk, az nem a valóságos világ a maga lecsupaszított valóságában, hanem a valóságos világ érzéki adatok alapján szabályozott és helyesbített modellje.
Richard Dawkins
A valóság nem válik semmissé csak azért, mert már nem hiszünk benne. Ahhoz túl makacs.
Hannibal (sorozat) c. film
Sose bízz az olyan szerencsében, ami a vállalkozás elején jelentkezik. (...) Az csak a sors trükkje, hogy rászedjen.
Pelham Grenville Wodehouse
A szerelem a lélek selyme,
a szív bársonyvirága,
melynek magvát minden szívben
elültette a teremtés,
de amely csak minden ezredik szívében
érik meg igazán pompázó virággá.
Rabindranath Tagore
Aki nem mutogatja magát - ragyogni kezd. Aki nem dicsekszik - sikeres lesz. Aki nem követel tiszteletet, azt elfogadják vezetőnek. Aki nem küzd senkivel, azzal senki sem képes megküzdeni.
Popper Péter
Ha az élet magadra hagy, nem véletlenül teszi.
Célja van vele, tanítani akar, segíteni, ugyanis zajban nem hallod meg azt, amit meg kell hallanod - de aki egyedül van, annak kinyílik a szeme, az mindent látni fog. Látni fogja a leckéket, az okokat, és a szívét - a saját szívét.
Oravecz Nóra
"Buta Magyarok?"
Van mire büszkének lennünk !!!
Egy magyar ember egy napja
A magyar ember látott egy reklámfilmet hazájáról, és ezért elhatározta, hogy a mai napon csupa olyan dolgot vesz a kezébe, amit magyar feltalálóknak köszönhet az emberiség.
Kezdetnek fogott egy golyóstollat (Bíró László, 1931), felírta, hogy Találékony magyarok, majd egy mágnessel feltette a hűtőgépre (Szilárd Leó 1929), utána öngyújtóval (Irinyi János 1836) rágyújtott egy cigarettára, közben CD-t hallgatott, nézegette a hologramos matricát a borítón (Gábor Dénes, 1947), majd beszedett egy C-vitamint (Szentgyörgyi 1931). Eszébe jutott egy barátja, telefonált egyet a vezetékes telefonjáról (Puskás Tivadar 1878). Még volt egy kis ideje, ezért játszott egy kicsit a komputerén (Neumann János 1944), elmélázott, hogy mely rendszert használja, végül a Basic Computer mellett döntött (Kemény János 1964), és Excel táblázatba rendezte tennivalóit (Simonyi Károly 1974). Megnézett (volna) egy 3D-s filmet, de ezt még egy 3D-s szemüveggel (Rátai Dániel 2010) sem tudta megoldani. A kudarc után feltett egy bakelitlemezt a hagyományos lemezjátszójára (Goldmark Károly 1948), és bekapcsolta a tv-t is (Mihály Dénes, 1919). Látva, hogy éppen New Yorkot mutatják be, megörült, hogy színes tv-je van (Goldmark Károly, 1948). Nagyon tetszett neki a város, elsősorban a Centrál Park (Asbóth Sándor, ö készítette a város rendezési tervét is). Még megnézett egy tudományos filmet az űrkutatásról, ismét elcsodálkozott a holdautón (Pávlics Ferenc kb. 1960), majd még indulás előtt megpróbálta kirakni a Rubik kockát (Rubik Ernő 1976).
Már semmi nem kötötte le, így elindult sétálni, és mivel a közeljövőben autót kívánt vásárolni, autókat nézegetett. Ezért magához vette automata fényképezőgépét (Mihályi József 1938), dilemmázott kicsit, hogy a régebbi típusú kontaktlencséjét (Dallos József 1928) vagy lágy anyagú kontaktlencséjét (Gyorffy István 1959). használja-e? Az első kocsi, ami megtetszett, egy Ford T-modell volt (Galamb József 1908,) aztán talált egy dízelmotoros BMW-t (Ansits Ferenc 1983), és megnézett magának egy Chevroletet is, amelynek automata sebesség váltója volt (Bíró László 1932). Még felmerült egy VW bogár is a speciális dizájnja miatt (Barényi Béla, 1925). Ez annyira tetszett neki, hogy ennek még a karburátorát is megvizsgálta (Csonka János 1893). De hamar rájött, hogy marad neki a bicikli, hazamenve meg is nézte a pincében, hogy rendben van-e, főleg a dinamója (Jedlik Ányos 1861), majd ámultan nézte a szomszéd ház tetejére leszálló helikoptert (Asbóth Oszkár 1928). Ezt a tényt azon melegében elmesélte Pulitzer díjas (Pulitzer József 1917) újságíró barátjának, akivel egy múzeumban találkozott, ahol éppen bemutatták a fényáteresztő üvegbeton feltalálásnak fázisait (Losonczi Áron, 2001) - magát a betont nem tudták megnézni, mivel annak jogi hercehurcáit 13 év alatt nem sikerült befejezni.
Mikor végre hazaért, már sötét volt, felkapcsolta, régimódi lévén, még kriptontöltésű lámpáját (Bródy Imre 1930), megivott egy pohár szódát (Jedlik Ányos 1940), és mivel megfájdult a feje, keresett egy gyógyszert is, meg is találta a legutóbb Bécsben vásárolt Kalmopyrint (Richter Gedeon 1912). Az egész nap fáradozásait kipihenendő visszatért a bakelit lemezhez, és feltette a Kodály-módszer vívmányait világszerte elterjesztő (Kodály Zoltán 1929) Psalmus Hungaricust.
és szomorú...
köszi:)
"Vajon meddig tart ez még így? Talán egy napon, évek múlva - ha majd a fájdalom elviselhetővé csillapul - képes leszek visszanézni arra a néhány rövid hónapra, amely mindig is életem legboldogabb időszaka marad. És ha ez lehetséges, ha a fájdalom megenyhül valaha annyira, hogy erre képes legyek, akkor egészen biztosan hálás leszek majd neki, hogy ennyi időt is szánt rám. Többet, mint amennyit kívánhattam, többet, mint amennyit érdemeltem. Egy napon talán majd képes leszek így látni a dolgot. De mi van akkor, ha ez az üresség most már örökre itt marad? Ha a seb soha nem gyógyul be? Ha a sérülés tartós lesz és gyógyíthatatlan? Szorosan átkaroltam magam. Mintha soha nem ismertem volna, gondoltam kétségbeesve. Micsoda ostoba, lehetetlen ígéret! Ellophatta a róla készült képeimet, visszavehette az ajándékait, de soha nem teheti meg nem történtté azt, ami történt, nem érheti el, hogy minden úgy legyen, mint azelőtt, amikor még nem ismertem. Létezésének fizikai bizonyítékai számítottak legkevésbé ebben az egyenletben. Én változtam meg legbelül, szinte a felismerhetetlenségig."
(Stepheni Meyer - New Moon)
"Idővel majd elhiszed, hogy hálásnak kell lenned a pofonokért. A legnagyobbakért, a kisebbekért, az összesért, mert ők visznek el odáig, ahol most vagy."
Oravecz Nóra
...Egyszer neked is el kell számolnod,és azon a napon,bizony lesz néhány megválaszolandó kérdés... Nem az lesz a fontos hogy milyen autód van, hanem az,hogy hány embert vettél fel az autódba... Nem az számít majd, hogy mekkora házad volt,hanem az,hány embernek adtál otthont...És akkor már nem a ruha tesz téged,hanem az a tudat, hogy mennyinek segítettél felöltözni...És akkor már nem számít se pénzed, se aranyad, de számít, hogyan éltél azért, hogy azokat megszerezd... És ott nem az lesz a kérdés, mi volt a munkád, a kérdés az lesz, tettél-e elegendő jót.. Nem az lesz a fontos, hány barátod volt, hanem az, hogy te hány embernek voltál igaz barátja... A bőröd színe és a külsőd akkor már nem lesz fontos, de a mosolyod és a szemed csillogása elárulja majd ki vagy... és, hogy ki voltál...
www.facebook.com/matrix.alapitvany
A múlt!
Te mennyire emlékszel?
Eltűnődtem a rohanó világon és olyan sok minden nem tetszik. Mikor gyerek voltam annyival másabb volt az élet. Minden finomabb, ízletesebb volt. Emlékeztek a vaníliás krémtúróra? Egész más ma az íze, mint akkor. A boci csoki is finomabbnak tűnt, de még a gyümölcsök is ízletesebbek voltak. A sió üveges őszilé megvan? Vagy a dög nehéz üveges, de nagyon dögös coca cola? A papír címkés pepsi? Estig sorolhatnám szünet nélkül mert csak úgy törnek fel az emlékek. Hétfőn nem volt adás a tévében, csak a monoszkópot lehetett bámulni. Na és a Rabszolgasors? Énekeltük, hogy ungaszungarungé. Az Orion űrhajó, mikor támadtak a varangyok? Hihetetlen mikre emlékszem. Egy biztos, hogy jó volt. Nem voltunk ennyire befeszülve. A kétforintossal működő utcai telefonok? A gömbölyded, jellegzetes benzin szaggal megáldott kocsik, a Trabant P60 as, a Wartburg 1000, Barkasz, vagy a Moszkvics mind a gyerekkoromat őrzik. Nem volt Psp, Ps3, XBox, laptop, vezeték nélküli, de még csak vezetékes internet sem. Telefon? Otthon! Esetleg. Nem volt Facebook, viber, sms, okos telefon semmi. Nem volt lcd, plazma, smart tévé, mégis mindig, mindent tudtunk, amit engedtek tudnunk a felrobbanós Orion tévékből, vagy a Szokol rádiókból. Cd lejátszó? A fenét, bakelit lemezjátszó és az orsós magnó. A Hungária együttes, a ki mit tud, vagy a táncdal fesztivál. Remek meleg ágya a kultúrának.Videó, dvd, még csak álmodni sem mertünk róla, örültünk, ha volt mozi. Bringáztunk, fociztunk, a lányok a Moncsicsivel játszottak. Emlékeztek a simire, a tengóra? Olyan öreg vagyok, hogy szinte minden második szót, ki akar javítani a helyesírás ellenőrző. Manapság az iskolákból a tananyagot, már emailba kapják, lassan az intőket is. Akkor bezzeg egy nagy nyakas volt az email, ami nagyon figyelmeztető hatású volt. Rengeteg rossz, de annál több jó dolog volt akkoriban, amire ha a mai fejjel visszagondolunk, bizony nagyon jó volt. Egy elfelejtett világ elfelejtett gyermeke vagyok, aki nem találja nagyon a helyét a huszonegyedik században. Egy retró szív, retró álmokkal. Ha Te is így érzed, oszd meg.
Elvis Sopranos Blog
" Higgy a
csodákban,
mert teli
van vele
az élet.
De ami
legfontosabb,
higgy
magadban,
mert
odabent
a lelkedben
rejtőzi a
csoda
a remény,
a szeretet
és a
holnap
álmai."
Csak neked élek, rólad mesélek,
Ha rám tekintesz, szemedbe nézek,
bárhogy is múlnak majd el az évek,
tükröd vagyok, szeretlek téged...
Hunyhat a máglya
Ezek a szomorú, vén szemek
Nem néznek soha másra.
Ady Endre