Kedvenc idézetek (beszélgetés)
"Csoda az, ami bennünk és körülöttünk van - de nem vesszük észre.
Amíg éljük, azt hisszük, természetes... Csak amikor elmúlt már, döbbenünk rá, hogy csodában éltünk. "
Ha nincs most időd az egészségre, majd lesz a betegségre...
Ha nem megy az élet, jól be kell rúúúúúúúúúgni!
HA valakit szeretsz, ne bántsd meg,
Ne üss szívére sebet,
Mert nem gyógyul be,ha meg is kérleled!
Mert hiába öntjük ki a teli poharat,
Egy csepp az alján úgyis megmarad!
Idegen akit lépésenként engedsz közelebb
Akiről lassan elhiszed, hogy téged keresett
Mosolyog ahogy átölel, mert tudja kit ölel
Egy idegent, akit lépésként enged csak közel
-Nincsen ír rá,
toll,tinta,kéz amely leírná,
agy hogy fölfogja, lássa szem.
"El vagyok veszve, azt hiszem."
(Szilágyi Domokos)
"Aki szeretetben él, nem büszke,nem akar másokon uralkodni,
nem halljátok soha, hogy hibáztatna, hogy gúnyolna másokat.
Nem kutat mások szándékai felől,
nem hiszi azt, hogy ő jobban cselekszik, mint mások,
és soha nem tartja többre magát embertársainál.
Aki szeret, az amennyire csak lehet,
elkerüli, hogy fájdalmat okozzon."
Néha rádöbbenek, hogy bármikor elveszthetlek,
S arra, hogy nem elég, ha csak egyszer mondom, hogy szeretlek.
Hogy bármikor történhet veled, vagy velem valami,
Hogy milyen jó hangodat hallani.
Arra, hogy milyen nehéz néha őszintének lenni,
És milyen könnyű egy szóval megbántottá tenni.
Hogy meg kell mondani, ha valami fáj,
Arra, hogy mindent tönkretehet egy összeszorított száj.
Hogy túl rövid az élet arra, hogy veszekedjünk,
S, hogy mindig csak jobb sorsot reméljünk.
Arra, hogy mindig kell, hogy legyen erőnk arra, hogy nevessünk,
És mindig kell idő arra, hogy szeressünk.
"Immár aligha változom meg:
minden vonásom végleges.
Mi eddig eszmém s mámorom lett,
ezután sorsom törvénye lesz."
(Garai Gábor)
A boldogságot nem lehet ajándékba kapni,
Egyetlen titka: adni, mindig csak adni.
Jó szót, bátorítást, mosolyt, hitet
És sok-sok önzetlen, tiszta szeretetet.
A Szeretet az egyetlen, amit nem kell és nem is lehet kimutatni.
Sem mutatni, sem jelezni, sem beszélni róla.
A Szeretet meleg, mint a kályha.
Odatartod a tenyeredet, és érzed.
Felé fordítod az arcod, és sugárzik.
Egy ember körül, aki szeret, más légkör van.
Meleg van!
Kívánom, hogy ezt a meleget egész évben érezzétek magatok körül!”
“Ha tudsz egy szóval úgy fordítani a dolgon, hogy megvilágosodjék a kérdés, akkor mért ködösítesz?
Ha tudsz egy mosollyal más arcára mosolyt csalni, akkor mért pártolod a mogorvaságot?
Ha tudsz egy kézmozdulattal másokon segíteni, mért tartod karjaidat béna lustaságban?
Ha tudsz szeretni, mért várod el, hogy előbb mások szeressenek?”
“Sose haragudj meg arra,
Ki durva szóval megsebez.
Tudom jól, hogy fáj a sértés,
Valld be, a fontos mégsem ez.
Hidd el nekem, senki nem rossz,
Hidd el, jók az emberek,
Valakiért mindenki harcol,
Valakit mindenki szeret…”
“Ha valamilyen külső ok miatt szomorú vagy, a fájdalom nem magának a dolognak a következménye, hanem annak, ahogyan az adott dolgot értékeled; ezt az értékelést pedig hatalmadban áll visszavonni bármely pillanatban.”
(Marcus Aurelius)
“Az élet rövid, ezért nincs sok időnk megörvendeztetni azok szívét, akik velünk együtt utaznak ezen a ködös úton. Siessünk hát szeretni! Siessünk kedvesek lenni.”
(Henri-Frédéric Amiel)
Tudom, hogy bántalak, amikor bizalmatlan vagyok, de ez a bizalmatlanság soha se a mélyről jön, olyan csak, mint egy front, ami megzavar, és tudom, mikor kimondom is tudom, hogy nincs igazam, de valamiért mégis kimondom azokat az utált szavakat.
Sajnos olyankor csak azt hallod, a felszínt, a fecsegést, és nem tudod, mennyire más a mély, hogy tudom, minden más butaság, egyedül a szereteted a fontos nekem.
Mikor a te szemedbe néztem,
érzem, egy kissé messze néztem:
mert Te a Nap rokona vagy,
s nekem a Nap az ellenségem.
Wass Albert