Kedvenc idézetek (beszélgetés)
„Bármilyen furcsán hangzik, te sem tudsz csalódni valaki másban,
csakis saját magadban! A másik iránt érzett haragod kivetített érzelem.
Mindaz, amit magadról gondolsz. Az ember ilyenkor magában csalódik, mert
úgy gondolja, nem volt elég, amit adott.”
"Én azt gondolom, az erő mindig ott kezdődik, ha valaki ki meri mutatni, ami fáj, és soha nem ott, amikor valaki azt mutatja, hogy milyen rezzenetlen arccal bír ki mindent."
(Csernus Imre)
"Használj ki minden lehetőséget az életben, mert ha egyszer elszalasztod őket, nagyon sokára térnek csak vissza."
(Paulo Coelho)
"Miért volt jobb kisgyereknek lenni?
- minden pillanatot élveztünk
- a csúnya szavakat, a napi 1 órás készülődést még csak nem is ismertük
- ha valakivel haragban voltunk elég volt egy "naaaa" meg a szép szemek vagy a kis "béke" ujjunk
- ne
m... törte össze a szívünket senki sem
- igaz barátaink voltak...
- mindent megbecsültünk
- nem ismertük a világ problémáit amik mára egyre jobban sújtanak minket
- az élet számunkra mesékből épült fel."
Ha valaki gondol rád, annak fontos vagy.
Ha valaki sokat gondol rád, az szeret!
S ha valaki az álmait is neked adja,
Az az életét is megosztaná veled.!
Nézz az égre, a legszebb fényre!
Láss egy álmot, s harcolj érte!
A könny és a szeretet édes testvér.
Nem szerelem az, ami egy könnyet sem ér,
Aki sosem sírt, az sohasem szeretett,
Mert a könny és a szeretet,
Egy napon született...
forrás: hannacska.bloglap.hu
Nem az a fontos, hogy meddig élünk, hogy meddig csobog a vérünk,
hanem, hogy volt egy napunk melyért érdemes volt élnünk."
Nem az az igaz barát,ki ha nevetsz, veled nevet,
hanem az, ki ha sirsz letörli könnyeidet...!!
"Az az ember, akit bennem szeretsz, természetesen jobb nálam: én nem olyan vagyok.
De te szeress, és én majd igyekszem, hogy jobb legyek önmagamnál."
(Prisrin)
"Rajtam áll, mivel töltöm az időmet, kivel lépek kapcsolatba, kivel osztom meg a testem, az életem, a pénzem, az energiám. Kiválaszthatom, mit eszem, olvasok, tanulok. Eldönthetem, hogyan reagálok a kedvezőtlen életkörülményeimre - rajtam áll, hogy átoknak vagy lehetőségnek tekintem-e őket (és azon alkalmakkor, amikor túlságosan tele vagyok önsajnálattal, és nem tudom lelkesen nézni a dolgokat, még mindig megpróbálhatom megváltoztatni a szemléletmódomat). Megválogathatom a szavaimat és azt, hogy milyen hangnemben beszélek másokkal. És legfőképpen megválogathatom a gondolataimat."
(Elizabeth M. Gilbert)
Ne azzal töltsd életed legszebb éveit, hogy életed legszebb éveire vársz!"
Élj úgy, hogy ne vegyenek észre ott, ahol vagy, de nagyon hiányozzál onnan, ahonnan elmész...
EGY ŐSZI DÉLUTÁN
Egy őszi hideg szeles késődélután,
Ballagott a férfi hazafelé a nyirkos utcán.
Magányos volt, s hideg szíve,
Senkit sem szeretett, senki sem szerette.
Kigyúltak már azt utcai fények,
S erősebben fújtak a fagyos szelek.
Fejét lehajtva, kabátját összehúzta,
Lépteit jobban megszaporázta.
.Kopott vaskapujához érve,
Zsebében kulcsát keresgélte.
Megtalálta, elővette, ám leejtette,
Morgolódva lehajolt, hogy a kulcsot felvegye.
S akkor, a kerítése tövében előbújó kisvirágot észre vette.
- mindenhol csak a gazok nőnek- mormogta félhangosan.
A szomszéd kislány rászólt szeretettel nem haragosan,
bácsi kérem, azt a virágot neked én ültettem.
.A férfi a vállát rándítva mondta – én ilyent nem kértem.
Azzal bement a fűtetlen, hideg házába.
Kopott kabátját hanyagul ledobva,
Kályhájába tüzet rakva
Kavargott benne a kislány mondata.
- minek nekem virág? – mormogta.
.Éjszaka lett, nem jött álom a szemére,
Mindig a szomszéd kislány jutott az eszébe,
-virágot nekem? Nekem? Nekem ültette.
Majd felkelt, konyhájából a nagykést magához vette,
Kiment, s a kisvirágot óvatosan a földből kivette,
A házba bevitte és gondosan elültette.
Másnap, mielőtt dolgozni ment, köszönt a virágnak,
Odakinn, mosolytalanul bólintott a kislánynak.
.Kislány szelíden szólt, s rámosolygott.
látom bácsi, bevitted a virágot.
Be – válaszolta, majd elballagott.
Este sietett haza, mert tudta, már nincs egyedül,
Várja a kisvirág, mely az ablakában ül.
A virág napról napra cseperedett, majd narancssárga virágot hozott,
A férfi boldog lett, hisz színével szürkeségébe napot lopott.
Egy nap a boltba betérve, nem csak a szokásos vacsoráját vette.
.Hanem egy nagytábla csokit levett a polcról és kosarába tette.
Másnap reggel toporgott kapujában a kislányra várva,
Órájára pillantott párszor és várt és várt, de hiába.
Este nem is hazasietett, hanem egyenest a szomszédjához csengetett,
Idős néni jött elébe – jó estét, a kislányt keresem, a szomszédból vagyok,
a kislány beteg lett, kórházba van – mondta a nénike – nagymamája vagyok.
A férfi elsápadt, beleremegett, majd összekapta magát és a kórházba sietett.
-Hová- hová – szólt egy nővér – egy kislányt keresek ma beteg lett –
- ma délután meghalt, megállt a pici szíve, sajnos az úr késve érkezett.
Hazafelé, koszorút köttetett hatalmasat, színes, tarka virágokból.
Eljött a nap! Lógó orral felvette fekete öltönyét, csokit is elővette táskájából,
Majd letépett egy szirmot a kislánytól kapott virágból.
Könnyes szemmel lépett a parányi sírgödörhöz, csokit és a szirmot beledobta,
- köszönöm – összekulcsolt kézzel, lehajtott fejjel, de hangosan érthetően mondta.
.Hetente friss virágot vitt az aprócska sírhalomra – köszönöm – csak ezt az egy szót mormolta.
Tavasszal, a féltett, nagy gondossággal ápolt kisvirágját magához vette,
A temetőbe kivitte, azt a kislány sírjára könnyezve elültette.
- Köszönöm! Ezt a virágot Tőled kaptam,
Látod? Most ezt visszaadtam,
Már tudom, megtanultam,
Mi az, hogy szeretni,
Hogy néha meg kell állni.
forrás: suzymama.bloglap.hu
Adok Neked egy mosolyt,
És rásimítom az arcodra.
Meglásd, úgy leszel,
Mint egy rózsa
Éppen kibomló bimbója.
Beoltalak mosollyal,
Mint szemet a bokorra,
Szeretetkertészként
Nemesítem kinyíló ajkadra,
Hogy Te magad légy
A mosoly rózsája,
Mert minden igazi mosoly,
A boldogság önfeledt órája.
" Minél valódibb a szeretet, annál távolabbra hat térben és időben is. Ha rád gondolok és szeretlek, megjelenhet lelkedben az üzenet. A város másik pontján is. Néha a Föld másik pontján is. Egyszerre nyúlunk a telefonhoz például... Vagy szembejössz velem az utcán... Hányszor van ilyen! "
Müller Péter: Szeretetkönyv
A végben ott a kezdet... Gyakran hallottam ezt az idézetet. Egész jól hangzik - de mit is jelent valójában? Létezik-e olyan pont, amelyre az ember odabökhet az ujjával és kijelentheti: ezen a napon ekkor és itt, ezzel az eseménnyel kezdődött minden?!
Agatha Christie
"Ha végre önmagadra találsz, nem állítom, hogy mindenki rajongani fog érted. Akik az eddigi álarcaidért szerettek, akik azért kedveltek, mert kényükre, kedvükre használtak téged, akik azt mondták, hogy önző vagy, ha valamit megtagadtál tőlü...k, le fognak válni rólad sorra mind. Örülj neki! Eddig sem lett volna rájuk szükséged. Nekik volt szükségük rád. Lehet, hogy hirtelen űr lesz körülötted, de ne félj. A Sors, az Élet, az Isten, vagy nevezd, ahogy akarod, olyan embereket küld majd eléd, akik őszintén jönnek feléd, tartanak veled, mindenféle szerepjáték nélkül.
Ez, ami a legtöbb az életben, az őszinte és igaz emberi kapcsolatok."
"Keresem a csipetnyi izgalmat, sóhajnyi borzongást, ami nélkül nincs értelme élni."
Ha eljön Joe Black c. film
Tanács......
Ma még Tied körülötted minden,
Adhatsz belőle, adj hát, kinek nincs,
Mert jön egy nap, talán nemsokára
S kihull kezedből minden földi kincs.
És nem lesz tied többé semmi sem.
Tollad, virágos párnád másra vár,
Mit maga köré épített egy élet,
Nem lesz több mint összeomló kártyavár.
Ma szólhatsz még jóságos, meleg szóval
Testvéredhez, ki szenved, szomorú,
Vigaszt hoz szavad zengő muzsikája
S tán rózsát hajt egy töviskoszorú.
Hajolj hát hozzá, amíg beszélsz,
Harmatként hulljon szerető szavad,
Mert jön egy nap, hogy elnémul az ajkad
És soha többé szóra nem fakad.
Ma kezed még erős, a lábad fürge,
Szolgálhatsz szegényt, árvát, beteget,
Ma törölhetsz verejtéket, könnyet:
Óh, most segíts, ha teheted!
Mert jön egy nap, hogy kezed mozdulatlan,
Mindegy, hogy ősz lesz, tél, vagy koranyár,
Mert nincs több időd, s amit meg nem tettél,
Azt nem teszed meg többé soha már.
De ma még Tied körülötted minden,
És adhatsz... Adj hát annak, kinek nincs!
Hisz jön egy nap, talán nemsokára,
S kihull kezedből minden földi kincs.
Csak az lesz Tied, amit odaadtál,
Csak az, mi minden kincsnél többet ér:
A tett, a szó, mit szeretetből adtál,
Veled marad, s örökre elkísér.