Jöjjön a harmadik gyermek? (beszélgetés)

Persze, egy idő után beállt a rendszer, utána már könnyebb volt.

Pár kisebb pályázatot meg is írtam itthon, januártól lehet néhány szombaton dolgozni is fogok a munkahelyen, én sem az a típus vagyok, aki elvan hosszabb ideig "felnőtt tevékenység" nélkül, nekem mondjuk az 1 hónap érzelmi szempontból is kevés lett volna, de nem vagyunk egyformák.

Ha'de nem? :D

Tovabba azt is elhiszem, hogy vannak munkahelyek, beosztasok, amit nem lehet csak ugy otthagyni. Illetve lehet, de akkor el is bucsuzhatsz tole vegervenyesen.

Temanal maradva: gondolom, ugy, hogy "jo" babai voltak. Nemelyik az elso honapokban csak eszik-alszik, a masik veglet meg, amelyik vegigorditja az elso 3 honapot, mert hasfajos. Nyilvan a tobbseg a ket veglet kozott van valahol.

Idohianyban amugy szerintem inkabb a rutintalansag miatt szenvedtel, meg a hormoningadozasok is bezavartak. Igy utolag belegondolva, az eleje nem is volt olyan veszes. Az igazi haddelhadd akkor kezdodott, amikor a kolok elkezdett maszni es joval kevesebbet aludni (9 honapos kor korul). Cserebe olyankor mar jopofabbak, interaktivabbak, mint a korai vegetativ allapotukban. No de, majd meglatod :)

Sziasztok, igyekeztem végiolvasni a hozzászólásokat, és a következő a véleményem (lehet dobálózni utána):

Nekem van 2 fiam, mindkettőt én viszem reggelente oviba, bölcsibe, és vagy én, vagy a férjem megyünk értük. Mindkét gyerekem 1 évesen ment először bölcsibe, és nem szenvedtek hiányt a szeretetünkből, boldog, kiegyensúlyozott, egészséges lelkületű gyerekek. Most várom a 3. babánkat.

Mindkét gyereknél, és a 3-nál is ez a terv, 6 hónapos korától visszamegyek dolgozni, bár igaz, én itthonról végzem a munkámat, heti 1x kell bemennem az irodába.

Bár imádom a gyerekeimet, és nem sajnálom tőlük az időt, szükésgem van másfajta agymunkára és felnőtt társaságra is. Jah, és bocsi, de engem nem elégít ki a játszótéri anyukák egysíkú társalgása...ez vagyok én.

Mi nem az ingyen tankönyvért, vagy hasonlókért vállaltuk be a 3. gyereket, hanem azért, mert imádjuk az első kettőt is, és úgy érezzük, elférne még egy harmadik is, akit szerethetünk,és így lenne teljes a családunk.

Sokféle felfogás létezik, lehet kövezni azért, mert nem ülök 3 évig otthon a gyerekkel, de nekem így teljes az életem, és a férjemé is.

Kedves fúrumindító: ha szeretnétek a 3. babát, vállaljátok be, de mérlegeljétek, elég időt tudtok-e majd rászánni (nem bölcsi és ovi kérdése a dolog), esetleg nem tudsz-e 6 órás munkakört vállalni, hogy délután több időtök maradjon egymásra. TE döntesz, nem mások.

Az csak kényszer lehet, nem? Menekülni előle, amint közelebb jön.

:)

A témánál maradva én nem tudom, hogy 1 hónap után hogy lehet otthon hagyni a babát-nem, nem érzelmi kötelék miatt, hanem menedzselés szempontjából: visszagondolva én 1 hónap után azt sem tudtam, hogy hol vagyok, kb. 6 hét után kezdett beállni valamiféle rendszer, 10 hét után tudtam 3 percnél többet tölteni a zuhanyzással, és a 14. hét után jutottam el oda, hogy belefért már a babán kívüli hosszabb, más jellegű elfoglaltság.

:)

Ez olyan rossz, hogy már jó :) A Hoxának is van saját költője, ismeritek?

[link]

Ez nagyon jó:DDD

Valahogy Karinthy Frigyes Egyszerűség c. verést juttatta az eszembe:

Nem hivalgó, cifra páva

Nem modern az én szivem.

Egyszerűség lakik benne

Mosolyogva szeliden.

Egyszerű, de tiszta nóták

Amiket én dalolok -

Mert a szívem súgja őket,

Nem is olyan nagy dolog.

Úgy csicsereg az én szívem

Egyszerűen, szabadon,

Mint a pintyőke madárka

Fönt a lombos ágakon.

Ami a szívemen fekszik

Azt dalolom, semmi mást:

Legelő, kicsiny birkáktól

Tanultam a versirást.

Egyszerű és tiszta nóta,

Gólyafészek, háztető -

Nincsen benne semmi, ámde

Az legalább érthető.

A jó Isten egyszerűnek

Alkotta az eszemet,

Nincsen abban nagy modernség

Csak szelídség, szeretet.

Kicsi kunyhó, szerető szív,

Messze égbolt, tiszta, kék -

Fulladjon meg Ady Endre

Lehetőleg máma még.

Magassarkú cica

Na, mit kaptam Karácsonyra?

Ugye, jól áll ez nekem?

Magassarkú kis cipőmben

riszálom a fenekem.

Nem vagyok egy plázacica,

de öltözni szeretek.

Gumicsizmát parkettára,

ugye, mégsem vehetek!

Macskanadrág a combomon,

ugye milyen jól mutat?

Magassarkú kis topánban,

kopogtatom az utat.

És ha beindul a buli,

angyal szárnyon suhanok,

s ahogy bombázóhoz illik,

néha el is zuhanok…

(Aranyosi Ervin)

Beleszerettem :)Azt hiszem, kidobom a Radnóti összest ;)

A nyitó hozzászólását elolvasva röhögtem a tagesmutter-en, azon gondolkodtam, micsoda nyafka picha, pár év alatt már nem jutnak eszébe a szavak.

Aztán szépen lassan kibontakozott egy teljesen normális, felelősségteljes ember, aki pontosan tudja mit miért csinál, és biztos vagyok benne, hogy nem fog beletörni a bicskája a családbővítésbe, mert megtervezi az életét.

"Mostantól rendelhetsz verset születésnapra, névnapra, Valentin napra, nőnapra, anyák napjára, húsvétra, karácsonyra, télapóra, esküvőre. Rendelhetsz barátnak, kedvesnek, szülőknek, nagyszülőknek, üzleti célra. Ebből a saját verseskötetem kiadását fogom finanszírozni. Köszönettel és nagy örömmel várom a megrendeléseket."

Szeretettel: Aranyosi Ervin

Komoly költő, fajsúlyos véleményét tényleg illene megfogadni :DDD

végigolvastam az egészet. a fórumindítót nem minősítem, csak küldöm neki Aranyosi Ervin versét:

Gondolkodj el kérlek,

miről szól az élet?

Pénz, vagy a családod

tesz boldoggá téged?

Amit pénzért kaphatsz,

mind kacattá válik!

Ilyen kincset gyűjtesz,

egészen halálig?

Egész nap dolgozol,

Őket ritkán látod.

Beszűkül, odavész,

saját kis világod.

Nem látod, gyermeked

lelke hogyan éled.

Kihagyod a csodát!

Más életét éled.

Persze, könnyű ezért

másokat okolni,

- miattuk dolgozol,

mert kell a sok holmi.

Arra hivatkozol

- mások is így élnek!

Ám ők sem szeretnek,

s parancsszóra félnek!

Te sem tehetsz másképp,

a pénz ma az Isten!

Családra, gyermekre

elég időd nincsen.

Gondolkodj el kérlek,

miről szól az élet,

ha azt mások által,

betáblázva éled?

Figyelj, kár itt bármit mondani.

- komolytalan

- polgárpukkasztó-kamu

- szar emberek vagyunk a férjemmel, de inkább én, mert feltettem egy kérdést, amiről azt gondoltam, hogy a 21. század kapitalista világában nem tépáz meg senkit lelkileg.

Mégis.

Fasza. Mindenki aláz mindenkit.

Boldog Karácsonyt!