Jöjjön a harmadik gyermek? (beszélgetős fórum)

Ahogy nyilatkozol erről a dologról, szerintem neked kettő bőven elég (sőt, egy elég lett volna), még velük se foglalkozol eleget. Az kevés hogy este 5-6 óra után "repülnek" feléd. Ennyi idős gyerekeknek több idő kell anyából. SOKKAL TÖBB!!!

1 hónapos gyerek mellől meg elmenni dolgozni? Hát nem semmi...!! Ilyet nem sűrűn hallottam még.

nézd, ez a te életed, ilyen hozzáállással és nevelési igényekkel simán belefér nálatok egy harmadik baba, nem értem a kétségeidet. az biztos, hogy engem nem lehetne semmivel sem elválasztani az 1 hónapos babámtól, agyon is csapnám, aki megpróbálná :)

nekem furcsa ez az anyaság, hogy szülök, passzolom a bébiszitternek, megyek dolgozni, aztán este családozok. szerintem az első 2-3 évében nem véletlen, hogy a gyereknek nagy szüksége van az anyja közelségére (aki nálatok a bébiszitter), utána már nyitnak a világra, a többi emberkére, és jobban érzik magukat társaságban, böcsiben, oviban :) szerintem sokat veszítesz, de valahogy az az érzésem, nem is arra vágysz anyaként, amiről én írok

öt után is játszanak. öt után is elénekli a kis krokodilt :)

sőt, fürdés közben is kimondja a kicsi, hogy mama :)

Talán egy is elég lett volna, mert igazából az embernek arra jut ideje amit fontosnak érez.

Ha velük akarnál lenni, velük lennél.

ők az életem értelmei, de bediliznék, ha a mindennapjaim arról szólnának, hogy mosom a szennyest, pelenkát cserélek és óvodába jövök-megyek.

számomra ez nem kielégítő tevékenység.

talán igazad van. az első mondatod... tudod, kicsit lelkiismereti kérdést csinálok belőle, hogy mennyit vagyok velük. :)

így a kisfiúnktól általában majdnem engedélyt kérek, ha pl. el akarunk menni szórakozni a férjemmel, vagy csak beülünk egy vacsorára.

sokan azt gondolják, hogy érzéketlen vagyok, amiért nagyon pici koruktól a nevelésükben segítséget vettem igénybe. de előjön ez az oldal, hogy mindenben a legjobbat akarom nekik... hogy ne sérüljenek, hogy ne érezzék rosszul magukat.

most kérdeztem tőle. :D

még gondolkodik a válaszon :P

de azért miért kéne fennakadnom, vagy még gondolkodni is rajta, hogy előtte elmesélte a napi kis hülyeségeit annak, aki vigyáz rá?

lemaradok valamiről? nem. háttérbe szorulok? nem.

a gyerekeim jobban fogják szeretni a babysitterüket? szerintem nem. mert egy intelligens nő van velük, aki nem akarja átvenni az anya szerepet, nem is veszi át, hanem csak szórakoztatja, ellátja őket abban az időszakban, amíg én felnőtt, tanult emberhez méltó feladatokat látok el :)

Szűk baráti körünkben volt rá példa sajnos, hogy a középső gyerek annyira megváltozott a kistestvér érkezése után, hogy pszichológushoz kellett hordani.

Ez a félelmem.

:D

Régen olvastam és hallottam már magyar szót, de én is egy lehelletnyi iróniát kisejtettem mindegyikőtök irományából.

Borzasztóan tudnak emberek vélekedni és nem utolsó sorban majdnem még ítélkezni is :)

De köszönöm mindegyikőtöknek! :)

Jó volt újra érezni az otthoni mentalitás ízét :)

Fiú-lány felállásunk már van! :)

Egyikünk sem nőtt fel nagy családban. :)

Mindegyikünknek van egy olyan állása, amit szeretünk. Imádjuk egymást és a gyerekeinket is. És pénzből élünk mi is.

Nem lenne érvágás, ha itthon lennék és csak a család lenne a feladatom, de nekem az nem megy. Mindig nagy családra vágytunk mindketten, megtehetjük, hogy jöjjön egy harmadik. Boldogan játszom velük munka után és hétvégén, nem fásulok bele a mindennapokba. Nem teher számomra az anyaság így, hogy a nap 8-9 órájában fontos feladatot is ellátok. Érted?